adozona.hu
BH 2007.11.394
BH 2007.11.394
Gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező települési hulladék fogalmának értelmezése [2000. évi XLIII. tv. 21. §; 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. r.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. február 25-én előterjesztett kérelmében bejelentette, hogy az A. Kft. útján oldja meg a települési szilárd hulladéka kezelését, ezért kérte a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából való törlését.
A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztálya - a főjegyző nevében eljárva - megismételt eljárásban a 2004. december 7-én kelt határozatával a kérelmet elutasította.
Az alperes a 2005. március 17-én kelt hatá...
A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztálya - a főjegyző nevében eljárva - megismételt eljárásban a 2004. december 7-én kelt határozatával a kérelmet elutasította.
Az alperes a 2005. március 17-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a felperes telephelyén nem csak a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik települési szilárd hulladék, mert a felperes dolgozói, ügyfelei, vendégei tevékenysége által keletkező hulladék akkor is keletkezne, ha a dolgozó gazdasági tevékenységet nem végez. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 21. § (2) bekezdése alapján a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési hulladék kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat a felperes, azonban a 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet (Ör.) 15. § (5) bekezdése alapján a nem a gazdasági tevékenységgel kapcsolatban keletkezett a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladéka elkülönített gyűjtésére és a közszolgáltatás keretein belüli kezelésére köteles, az ilyen hulladék elkülönített gyűjtése hiányában a nyilvántartásból nem törölhető.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Az Ör. 15. § (5) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes gazdasági tevékenysége során háztartási hulladékhoz hasonló jellegű hulladék mindenképpen keletkezik és ez a hulladék más jellegű, mint a gazdálkodási tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék. A nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatás keretében köteles gondoskodni, ezért a felperes akkor kérhetné a gazdasági tevékenysége során keletkezett hulladék tekintetében a nyilvántartásból való törlését, ha elkülönítetten kezelné a háztartási jellegű, a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkező hulladékát.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Hgt. 21. § (2) bekezdését, a 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. § a) pontját, az Ör. 6. § (1) bekezdését, 15. § (2) bekezdés a) pontját. Egyik jogszabály sem definiálja a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék fogalmát. Mivel kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytat, ezért hulladéka csak a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezik, így mentesül a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alól. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy kizárt annak a lehetősége, hogy a felperesnél valamennyi hulladék a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Állította, hogy a gazdasági tevékenység folytatásának hiányában semmilyen hulladéka nem keletkezne.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint az a hulladék, amely a felperesnél mindenképpen keletkezik - a gazdasági tevékenységtől függetlenül - nem tekinthető a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladéknak, ilyen például a vevő által eldobott cigarettás doboz. A felperes az Ör. 15. § (5) bekezdésének megfelelően elkülönített hulladékgyűjtést nem végez, ezért a kötelező közszolgáltatás igénybevétele alól nem mentesülhet.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perbeli jogvita eldöntése szempontjából a Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy mi minősül a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési hulladéknak, illetve mi tekinthető a nem a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladéknak, mert attól függően, hogy a felperesnél milyen hulladék keletkezik, a Hgt. 21. § (2) bekezdésében, 13. §-ában foglaltak alapján a felperes mentesülhet a közszolgáltatás igénybevétele alól, illetve az Ör. 15. § (5) bekezdése alapján az ott előírt elkülönített hulladékgyűjtés hiányában közszolgáltatás igénybevételére köteles.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kereskedelmi tevékenységet folytató felperesnél a kereskedési - azaz a gazdasági - tevékenység résztvevői az üzlet eladói, a vevők, akik a felperes gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan e minőségükben szemetelnek, termelnek a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékot például a hivatkozott cigarettás doboz eldobásával. Az ilyen jellegű hulladék a felperes gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó munkavégzés, vásárlói látogatás során keletkezik a dolgozók, illetve az üzlet vevői részéről, ezért ezt a hulladékot a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező hulladéknak kell tekinteni.
Az alperes hivatkozása, mely szerint csak az a hulladék a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező hulladék, amely gazdasági tevékenység folytatásának hiányában nem keletkezne, helytálló, azonban az alperes tévedett, amikor a gazdasági tevékenységet folytató felperesnek, a gazdasági tevékenység ellátása során termelt hulladékát ebbe nem értette bele. A termelés, a kereskedés, dolgozók, vásárlók nélkül nem lehetséges, a dolgozók illetve kereskedelmi tevékenység során a vevők által termelt szemét a gazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódóan jön létre, így az ezáltal keletkező hulladék is a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező hulladéknak minősül.
Amennyiben a felperesi vállalkozás üdülőt, sportpályát, egészségügyi centrumot stb. üzemeltetne, az itt keletkező hulladék nem minősülne a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkező hulladéknak, azonban a perben ilyen hulladék keletkezésére adat nem merült fel.
A felperes a Hgt. 21. § (2) bekezdésében, 13. §-ban foglalt gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező hulladéka tekintetében a 13. §-ban előírt feltételek igazolása folytán a közszolgáltatás alóli mentesítését jogszerűen kérte, azt az alperes jogsértően tagadta meg az Ör. 15. § (5) bekezdésére hivatkozással.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes törvénysértő határozatát - reformatórius jogkör hiányában - az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az új eljárás során a hatóságnak a felperes kérelmét arra figyelemmel kell elbírálnia, hogy a felperesnél a gazdasági tevékenysége ellátása során gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik hulladék, amelynek kezeléséről - a Hgt. 13. §-ban foglalt igazolt feltétel esetén - a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.287/2006.)