adozona.hu
BH 2007.11.390
BH 2007.11.390
A közigazgatási eljárásban - részben meg nem fizetett fellebbezési illetéket kiszabó - illetékhivatali határozat az ügy érdemében hozott határozat [1990. évi XCIII. tv. 34. §, 74. §, 78. §; 2003. évi XCII. tv. 113. §, 114. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága a 2005. január 17. napján kiállított lelettel értesítette a megyei illetékhivatalt, hogy a felperes az adóigazgatási eljárásban 74 500 forint fellebbezési illetéket nem rótt le a 166 500 forint illetékből.
A megyei illetékhivatal a 2005. március 22-én kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 74 500 forint eljárási illeték megfizetését írta elő és ugyanekkora összegű mulasztási bírságot szabott ki.
A felperes fellebbezése foly...
BH 2007.11.390 A közigazgatási eljárásban - részben meg nem fizetett fellebbezési illetéket kiszabó - illetékhivatali határozat az ügy érdemében hozott határozat [1990. évi XCIII. tv. 34. §, 74. §, 78. §; 2003. évi XCII. tv. 113. §, 114. §].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága a 2005. január 17. napján kiállított lelettel értesítette a megyei illetékhivatalt, hogy a felperes az adóigazgatási eljárásban 74 500 forint fellebbezési illetéket nem rótt le a 166 500 forint illetékből.A megyei illetékhivatal a 2005. március 22-én kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 74 500 forint eljárási illeték megfizetését írta elő és ugyanekkora összegű mulasztási bírságot szabott ki.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. június 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a felperest 74 500 forint eljárási illeték és 20 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte, a határozata jogorvoslati záradékában tájékoztatta a felperest, hogy a határozattal szemben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 143. §-ának (1) bekezdése, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróságnál keresettel élhet.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, utalással a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára, megszüntette. Indokolása szerint az adóhatóság lelete alapján az illetékhivatal által előírt illetékfizetésre kötelező határozat az Áe. 72. §-ának (2) bekezdése alapján bíróság által nem vizsgálható felül. Az alperesi határozat olyan eljárási költségre vonatkozott, amely egy másik közigazgatási eljárásban nem került megfizetésre, ezért az eljárási költségről való döntés nem tekinthető érdemi határozatnak.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a felperes terhére az eljárási illetéket nem az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 77. §-ának (1) bekezdés c) pontja és 78. §-ának (1) bekezdése alapján kibocsátott fizetési meghagyás állapította meg, hanem az adóigazgatási eljárásban hozott másodfokú határozat. A hiányzó illetékről kiállított leleten nyugvó fizetési meghagyás a felperes jogát, vagy kötelezettségét az eljárási illeték vonatkozásában nem állapította meg, a le nem rótt eljárási illeték vonatkozásában a fizetési meghagyás az Art. 143. §-ának (1) bekezdése alapján nem az ügy érdemében hozott határozat, ezért az bíróság által nem vizsgálható felül.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés és az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős végzés az Art. 143. §-ának (1) bekezdésébe, a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésébe, az Itv. 78. § (1) bekezdésébe ütközik. Tévesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az eljárási illetéket az adóigazgatási eljárásban hozott másodfokú határozat állapította meg. Az Itv. 78. § (1) bekezdése alapján az illeték kiszabásáról - és így annak megállapításáról - az illetékhivatal a fizetési meghagyásában rendelkezik, ezért ez érdemi határozat, amely az Art. 143. §-ának (1) bekezdése alapján bíróság előtt megtámadható, ekkor válik érdemben vitathatóvá az adóigazgatási eljárásban benyújtott fellebbezés miatt járó fellebbezési illeték mértéke.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az alperes személyében a felülvizsgálati eljárás során jogszabályon alapuló jogutódlás következett be. 2007. január 1-jétől az alperes jogutóda az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal a 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) bekezdése alapján. A Legfelsőbb Bíróság a jogutódlást a Pp. 328. § (1) bekezdése alapján megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az eljárási illeték meg nem fizetésének esetére vonatkozó, a leletezés követően a meg nem fizetett illeték megfizettetésére vonatkozó rendelkezéseket. Az Itv. 28. §-ának (1) bekezdése írja elő, hogy az államigazgatási eljárási cselekményért meghatározott illetéket kell fizetni. Az Itv. 31. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az eljárás megindító félnek kell megfizetnie. Az Itv. 73. §-a szabályozza az illeték megfizetésének módjait. Az Itv. 74. §-ának (2) és (3) bekezdései alapján ha e törvény vagy melléklete másként nem rendelkezik, az illetéket illetékbélyeggel kell megfizetni, amelyet az eljárást kezdeményező iratra kell felragasztani.
A felperes adóigazgatási eljárásban jogorvoslatot kezdeményezett, azonban a fellebbezésén az adóhatóság megállapítása szerint az előírt mértékű fellebbezési illetéknél kevesebb illetéket fizetett meg illetékbélyeg lerovása útján, mint amennyi illetéket fizetnie kellett volna. Az adóhatóság ezért az Art. 113. § (1) bekezdése szerint nem szabályszerű mértékben megfizetett illetékről leletet készített és az Art. 114. § (4) bekezdése alapján azt az illetékhivatalnak - az illeték kiszabása végett - megküldte.
Az Art. 114. §-ának (4) bekezdés alapján a lelet alapján az illetékes illetékhivatal rendelkezik az illeték kiszabásáról az Itv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési meghagyás kibocsátásával. Az így kiszabott illeték az Itv. 78. § (3) bekezdése alapján válik esedékessé és végrehajthatóvá. Az adóhatóság határozatában illetékfizetésről nem rendelkezett, az elsőfokú határozat jogorvoslati záradéka csak tájékoztatást tartalmazott az eljárási (fellebbezési) illetékfizetési kötelezettségről és annak mértékéről. Amennyiben a fél a fellebbezésben vitatott összeghez képest kevesebb illetéket fizet meg (ró le), az a fellebbezése elbírálását nem akadályozza meg, a másodfokú adóhatóság a meg nem fizetett illeték megfizetéséről nem rendelkezik, hanem arról lelettel az illetékhivatalt értesíti, amely hatóság a meg nem fizetett illetéket kiszabja.
Az illetékhivatal által az illeték kiszabásáról szóló határozat az Art. 4. § a) pontja és 143. § (1) bekezdése értelmében az ügy érdemében hozott határozat, amelynek bírósági felülvizsgálata kérhető. A fizetési meghagyás a felperes terhére illetékfizetési kötelezettséget írt elő, ezért ez a határozat az ügy érdemében hozott határozatnak minősül. Mindezek alapján tévedett az első- és másodfokú bíróság, amikor a keresettel támadott határozatot nem tekintette érdemi határozatnak, ezért a pert hatáskör hiányában megszüntette.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős végzést - az elsőfokú bíróság pert megszüntető végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során a keresetet érdemben kell vizsgálnia és állást kell foglalnia a keresetben foglalt jogsértésekről.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.225/2006.)