adozona.hu
BH 2007.11.379
BH 2007.11.379
Ha a vevő az üzletrész megszerzését jogi képviselője útján jelenti be, a társaság ügyvezetője csak akkor köteles a tagváltozást a cégbíróságnak bejelenteni, ha a nyilatkozat egyben megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat törvényi feltételeinek [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 138. §; Pp. 196. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a kérelmező törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmének helyt adott. Kötelezte a kérelmezett cég ügyvezetőjét, hogy a kérelmező és az U. Rt. tag közötti 2005. január 20-án kelt vételi jog alapján, a tagváltozást a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül jelentse be cégbíróságnak.
Határozatának indokolásában kifejtette: a kérelmező bizonyította, hogy jogi képviselőjének aláírásával ellátott, üzletrész megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát 2005. január...
Határozatának indokolásában kifejtette: a kérelmező bizonyította, hogy jogi képviselőjének aláírásával ellátott, üzletrész megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát 2005. január 26-án a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 138. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően, a kérelmezett társaság ügyvezetője részére megküldte. Az ügyvezető ennek ellenére, a tagváltozásnak a cégbírósághoz történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. A cégbíróság emiatt a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet megalapozottnak tartotta.
Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a kérelmezett cég állításával szemben, a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 51. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, határidőben előterjesztettnek tekintette. Az ügyvezetőnek ugyanis a Ctv. 22. § (1) bekezdése értelmében, 2005. február 26-áig kellett volna eleget tennie a tagváltozás bejelentésével kapcsolatos kötelezettségének.
A kérelmezett cég fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. A Gt. 138. § (3) bekezdésének, illetve a Pp. 196. § (1) bekezdés e) pontjának szabályai alapján azt állapította meg, hogy a kérelmezett cég ügyvezetőjének megküldött nyilatkozat alakilag nem felelt meg a teljes bizonyító erejű magánokiratra előírt törvényi követelményeknek. Azt kizárólag a kérelmező jogi képviselője írta alá. Nem volt alkalmas ezért az üzletrész megszerzésének joghatályos bejelentésére. Joghatályos bejelentés hiányában a kérelmezett cég ügyvezetője mulasztást nem követett el. Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására alapul szolgáló, a kérelmező által felhozott körülményt a másodfokú bíróság nem észlelte.
A kérelmező, a jogerős végzéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. A támadott határozat ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértéseként a Ptk. 219. §-ára, a Gt. 138. § (3) bekezdésére, a Pp. 196. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy jogszabály kizáró rendelkezése hiányában nincs akadálya annak, hogy az üzletrész megszerzését, a vevő jogi képviselő útján jelentse be a társaság ügyvezetőjének. A Pp. 196. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelő alkalmazásával indokoltnak tartotta volna az általa ügyvédi tevékenységi körében kiállított és szabályszerűen aláírt okirat, teljes bizonyító erejű magánokiratként való elfogadását.
A kérelmezett cég a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban fenntartását és 135 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj figyelembevételével, felülvizsgálati költségeinek megtérítését kérte.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést, a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy az a kérelmező által megjelölt jogszabályokat az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem sérti.
Helyes a másodfokú bíróság álláspontja. Az üzletrész megszerzésének bejelentését tartalmazó okirat, a Gt. 138. § (3) bekezdésében előírt alaki kellékkel nem rendelkezett. A jogi képviselő által készített, és a kérelmező nevében aláírt nyilatkozat a Pp. 196. § (1) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt feltételek egyikének sem felelt meg. A jogi képviselő nem tekinthető a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervnek. Az általa készített okiratra, a Pp. 196. § (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható. A Gt. 138. § (3) bekezdésében előírt szabályokat a másodfokú bíróság helytállóan értelmezte. Helyesen állapította meg a becsatolt iratok alapján, hogy a kérelmező az üzletrész megszerzését a kérelmezett cég ügyvezetőjével joghatályosan nem közölte.
A hozott döntés, a Ptk. 219. §-ában foglalt szabályokkal sem ellentétes. A jogvita eldöntése szempontjából ugyanis nem annak volt jelentősége, hogy a kérelmező képviselő útján tette meg nyilatkozatát, hanem annak, hogy e nyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatnak tekinthető-e.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzés meghozatalára tekintettel alkalmazandó Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a megtámadott határozatot végzésével hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.248/2006.)