adozona.hu
BH 2007.11.377
BH 2007.11.377
A nemzeti bíróság jogsértés nélkül utasítja el az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet, ha az értelmezni kért közösségi norma számára egyértelmű, illetve az előtte folyamatban lévő ügy kimenetelét nem érinti [EK Szerződés 234. cikk; Pp. 155/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az I. és a II. r. alperessel szemben, a 2004. január 15-én kelt ingatlan, illetve ingó adásvételi szerződések érvényességének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet.
Az elsőfokú bíróság a 2005. szeptember 30-án kelt ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, az I., illetve a II. r. alperest megillető perköltségek, továbbá a le nem rótt kereseti illeték állam részére történő megtérítésére.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az I. r. alperessel sze...
BH 2007.11.377 A nemzeti bíróság jogsértés nélkül utasítja el az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet, ha az értelmezni kért közösségi norma számára egyértelmű, illetve az előtte folyamatban lévő ügy kimenetelét nem érinti [EK Szerződés 234. cikk; Pp. 155/A. §].
A felperes az I. és a II. r. alperessel szemben, a 2004. január 15-én kelt ingatlan, illetve ingó adásvételi szerződések érvényességének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet.Az elsőfokú bíróság a 2005. szeptember 30-án kelt ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, az I., illetve a II. r. alperest megillető perköltségek, továbbá a le nem rótt kereseti illeték állam részére történő megtérítésére.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az I. r. alperessel szemben megalapozatlannak tartotta a keresetet. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)-nek a jogvita eldöntése szempontjából irányadó 27. § (1) bekezdése értelmében ugyanis, a felszámolás kezdő időpontja, az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. A Cstv. 34. § (2) bekezdése alapján ezért, ezen időponttól kezdve, a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat-tételre kizárólag a felszámoló jogosult. E rendelkezések attól függetlenül irányadóak, hogy az adóssal ez időpont után szerződéses kapcsolatba lépők (hitelezők) tudtak-e a felszámolás elrendeléséről, jóhiszeműek voltak-e, illetve hogy ellenérték fejében szereztek, vagy sem. Az I. r. alperes ügyvezetője által, az I. r. alperes nevében, a felperessel, 2004. január 15-én kötött szerződés - az I. r. alperessel szemben 2003. december 11-én jogerőre emelkedett végzéssel elrendelt felszámolási eljárás, az ügyvezető képviseleti jogának megszűnése miatt - ezért érvényesnek nem tekinthető.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperessel szemben azért utasította el a keresetet, mert úgy ítélte, hogy a megállapítás iránti kereset előterjeszthetőségének a Pp. 123. §-ában előírt feltételei nem állottak fenn. A felperes nem bizonyította, hogy jogainak megóvása végett, indokolt volt a kereseti kérelem előterjesztése.
Az elsőfokú ítélettel szemben benyújtott fellebbezésében a felperes indítványozta az Európai Bíróság megkeresését, a peres eljárás felfüggesztése mellett. Kérte az Európai Bíróságnak megválaszolandó kérdésként feltenni azt, hogy ellentétes-e a Cstv. 27. § (1) bekezdésének, a felszámolás kezdő időpontjára vonatkozó szabálya, az Európai Közösség Tanácsának első irányelve (68/151/EGK rendelet) 3. Cikk (4) és (5) bekezdésével, valamint a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletben foglaltakkal.
A másodfokú eljárás során tartott tárgyaláson a kérelmét módosította. Indítványozta az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, a Tanács első irányelve 3. Cikke (4) és (5) bekezdésének értelmezése céljából.
Az I. r. alperes az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését szükségtelennek tartotta, az arra irányuló kérelem elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság végzésével a felperes kérelmét elutasította.
Végzésének indokolása szerint: az Európai Közösségek létrehozásáról szóló 1957. március 25-én aláírt szerződés (EK-Szerződés) 234. Cikkében, a nem utolsó jogi fórumként eljáró nemzeti bíróság részére biztosított mérlegelési jogával élve, az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását szükségtelennek tartotta. Álláspontja az volt, hogy a felperes által értelmezni kért, a Tanács első irányelvének 3.Cikke (4) és (5) bekezdésének tartalma egyértelmű. Utalt arra is, hogy az említett irányelv 3. Cikkének (5) bekezdése a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § (1) bekezdésébe beépítésre került. Az ítélőtábla ezen túlmenően úgy ítélte, hogy a jogvita eldöntése szempontjából sincs jelentősége a felperes által megjelölt kérdés megválaszolásának.
A felperes a végzéssel szembeni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását, és a másodfokú bíróság utasítását az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére, a peres eljárás felfüggesztése mellett. Állította, hogy a Cstv. 27. § (1) bekezdése ellentétes az általa megjelölt közösségi jogi normákkal. Azok értelmezése érdekében az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása ezért mellőzhetetlen.
A felperes fellebbezésével szemben kizárólag a II. r. alperes terjesztett elő ellenkérelmet. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Vitatta az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának szükségességét.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
Az EK-Szerződés 234. Cikke szerint, a Közösségi Bíróság a szerződés értelmezésére, a közösség intézményei és az Európai Központi Bank aktusai érvényességének megállapítására valamint értelmezésére, a Tanács által létrehozott testületek alapszabályainak értelmezésére rendelkezik hatáskörrel, ez utóbbi esetben akkor, ha azt az alapszabály előírja. Az idézett Cikk tartalmazza továbbá azt is, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének az említett értelmezési, illetve érvényességi kérdések felmerülése mellett további feltétele, hogy a nemzeti bíróság az általa hozandó ítélethez, a közösségi bíróság előzetes döntéshozatalát szükségességnek tartsa.
Következetes az Európai Bíróságnak, a C-238/81. számú, a Srl. CILFIT és Lanificio di Gavardo SpA v. Ministry of Health ügyben kifejtett az az álláspontja, hogy a nemzeti bíróság előtt folyó ügy kimenetelét nem érintő, közösségi jog értelmezésére irányuló kérdés felvetésének nincs helye. A C-44/65. számú Hessische Knappschaft v. Maison Singer et. Fils. ügyben hozott ítélet azt is tartalmazza, hogy a nemzeti bíróságot nem lehet kényszeríteni, hogy egy peres fél kérésére foganatosítson előterjesztést, mivel ilyen kérdés előterjesztésére nem a fél, hanem a nemzeti bíróság jogosult.
Az EK-Szerződés 234. cikkéből következik az is, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásnak nem tárgya a nemzeti jog értelmezése, hatálya, alkalmazhatósága, vagy a nemzeti jog összeegyeztethetősége a közösségi joggal. Amint az a C-37/92. számú José Vanacker és André Lesage v. SA Baudoux combustibles ügyben is kifejezésre jutott: az Európai Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a tagállamok nemzeti jogának értelmezésére.
Az EK-Szerződés 234. cikkének ismertetett szabályai alapján, az Európai Bíróság joggyakorlatának tükrében, az eljárás jelenlegi szakaszában nem volt megállapítható, hogy az ítélőtábla jogszabályt sértett az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének megtagadásával. Jogosult volt mérlegelni, hogy a felperes által megválaszolni kért kérdés a jogvita eldöntése végett szükséges-e, a döntésben foglaltak kihathatnak-e az általa hozandó határozatban foglaltakra, az értelmezni kért közösségi norma tartalma egyértelmű-e számára.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel támadott határozatot, a kifejtett indokokkal ezért, a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gf. X. 30.379/2006.)