adozona.hu
MBH 2007.11.199
MBH 2007.11.199
- A "technikai jellegű" egységes szerkezetű társasági szerződés nem helyettesíti az alapjául szolgáló okiratokat, ahhoz "önmagában" joghatások nem fűződnek. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 30. § (2) bek., 46. § (1) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 24. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezéssel elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a cégjegyzékbe 1994. szeptember 19. napján bejegyzett alperesi társaságnak az alapítástól kezdődően a felperes az ügyvezetője.
Az alperes a 2003. augusztus 25-én megtartott taggyűlésen hozott határozatával - egyebek mellett - visszahívta a felperest az ügyvezetői tisztségéből és új ügyvezetőt választott. Az új ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő a változások bejegyzése ir...
MBH 2007.11.199 - A "technikai jellegű" egységes szerkezetű társasági szerződés nem helyettesíti az alapjául szolgáló okiratokat, ahhoz "önmagában" joghatások nem fűződnek.
[1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 30. § (2) bek., 46. § (1) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 24. §]
Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezéssel elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a cégjegyzékbe 1994. szeptember 19. napján bejegyzett alperesi társaságnak az alapítástól kezdődően a felperes az ügyvezetője.Az alperes a 2003. augusztus 25-én megtartott taggyűlésen hozott határozatával - egyebek mellett - visszahívta a felperest az ügyvezetői tisztségéből és új ügyvezetőt választott. Az új ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő a változások bejegyzése iránt kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz, amely a változásokat a kérelemnek megfelelően, a 2003. október 6. napján kelt Cg.01-09/267861/34. számú végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte.
A felperes a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztett elő, a Fővárosi Bíróság a 2004. június 17. napján kelt 22.G.40.381/2004/4. számú ítéletével a bejegyző végzést hatályon kívül helyezte arra tekintettel, hogy a határozatot hozó taggyűlés összehívására a társasági szerződésbe ütköző módon került sor, melyet a cégbíróság vizsgálni lett volna köteles az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 44. § (1) bekezdése szerint.
A jogerős ítélet alapján a cégbíróság a 2005. november 28. napján meghozott 71., 72. és 73. sorszámú végzéseivel a hatályon kívül helyezett bejegyző végzés adatait a cégjegyzékből törölte.
A cégbíróság a 2005. november 28. napján hozott 70. sorszámú végzésével értesítette az alperest, hogy a felperes ügyvezetői megbízatása az 1998. december 31-én kelt újraválasztásához képest 2003. december 31-én lejárt. Az alperesi cégnek jelenleg nincs ügyvezetője, ezért 30 napon belül felhívta, hogy csatoljon az ügyvezető újraválasztására, vagy új ügyvezető megválasztására vonatkozó okiratokat a cégbejegyzéshez.
A fentieket követően a cégbíróság a 2006. január 9. napján kelt Cgt.01-05/007573/7. számú végzésével összehívta az alperesi társaság taggyűlését 2006. december 17. napjának 9. órájára az alábbi napirendi pontokkal.
A cég jogi helyzetének tisztázása; a korábbi változásbejegyzési kérelemben bejegyezni kért új ügyvezető tájékoztatása a 2003. augusztus 25-től 2005. szeptemberéig végzett tevékenységéről és azok eredményéről; belső könyvvizsgálat anyagának megtárgyalása és jóváhagyása; ügyvezető visszahívása; új ügyvezető választása és egyebek.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a társaságnak nem maradt ügyvezetője, mert a felperes ügyvezetői megbízatása időközben lejárt és újraválasztására vonatkozó okirat nem került a cégbírósághoz benyújtásra.
Az alperes a bíróság végzésében foglaltaknak megfelelően a taggyűlést megtartotta, amelyen mindkét tag jelen volt, illetve képviseltette magát.
A taggyűlés - egyebek mellett - a 4/2006. (02. 17.) számú határozatával megállapította, hogy a felperes ügyvezetői tisztsége 2003. december 31-én megszűnt és újraválasztása nem történt meg.
Az 5/2006. (02. 17.) számú határozatával új ügyvezetőt választott 2004. január 1-től 2009. január 1-ig terjedő időszakra.
A felperes jelenlévő képviselője a taggyűlésen kifejtette arra vonatkozó álláspontját, hogy egymásnak ellentmondó cégbírósági végzések születtek. A 72. sorszámú végzés szerint a felperes 2000. június 30-tól ügyvezető, ennek megfelelően mandátuma csak 2005. június 30-án járt volna le, határozatok azonban erre vonatkozóan nem születtek. Mivel, hogy a társasági szerződés módosítására 2002. október 21-én sor került, melyet a taggyűlés elfogadott, és amely azt tartalmazza, hogy az ügyvezető kinevezése öt évre szól, a felperes ügyvezetői tisztsége csak 2007. október 21. napján fog lejárni.
Az alperesi társaság taggyűlésen jelenlévő jogi képviselője a felperesi érveket nem fogadta el és a taggyűlésen hozott határozatok alapján változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon, amely alapján a cégbíróság a 2006. március 6. napján meghozott Cg.01-09-276861/80. számú végzésével a változásokat a kérelemnek megfelelően a cégjegyzékbe bejegyezte. Így, a felperest mint ügyvezetőt a cégjegyzék 13/006. rovatából 2003. december 31-i hatállyal törölte, és a 13/008. számú rovatba pedig az új ügyvezetőt 2004. január 1-től kezdődő hatállyal bejegyezte, az egyéb módosulások mellett. A változásbejegyző végzést a Cégközlöny 2006. március 30-i száma tette közzé.
A felperes a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt nem nyújtott be keresetet határidőben a bíróságra.
A felperes 2006. április 21. napján nyújtotta be azt a keresetet a Fővárosi Bírósághoz, amelyben a cégbíróság 80. sorszámú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérte a Ctv. (régi) 47. § (1) bekezdése alapján; érdemben a bejegyző végzésnek a felperesre vonatkozó 13/006. rovatát kifogásolta, és ezt tartotta jogszabályba ütközőnek.
Arra hivatkozott, hogy az alperesi társaság 2002. október 21-én kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésének 10.4.1. pontja szerint az ügyvezető kinevezése öt évre szól. Ezen társasági szerződést a társaság mindkét tagja aláírta és ennek alapján a felperes mandátuma nem járhatott le a keresettel támadott végzésben írt napon, csak 2007. október 22-én. Előadta, hogy a cégjegyzék 13/001, 13/002 és 13/003. alrovatai is eltérnek a keresettel támadott rovat adataitól, mert ezen bejegyzések szerint a felperes ügyvezetői megbízatása 2000. 06. 30.-ával kezdődött és ekként a mandátuma csak 2005. 06. 30.-ával járhatott volna le. Álláspontja szerint a 13/008. alrovat is jogszabályba ütközik, mert az új ügyvezető megbízatásának kezdetét 2004. január 1. napjában jelöli meg, holott megválasztására csak 2006. február 17-én került sor, visszamenőlegesen pedig nem lehet ügyvezetőt választani. A cégbíróság végzése meghozatalkor nem vizsgálta kellő alapossággal azt a tényt, hogy a felperes ügyvezetői tisztségre való megválasztása ténylegesen milyen időtartamra szólt, illetve kontroll nélkül elfogadta az alperesi jogsértő határozatot, amely több mint két évre visszamenőlegesen hívta vissza ügyvezetői tisztségéből a felperest. A Ctv. (régi) 30. § (2) bekezdésében foglalt visszaható hatály nem arra az esetre vonatkozik, hogy valakit két évvel korábbi keltezéssel hívhatnának vissza a mandátumából.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Álláspontja szerint jogszabályellenes az a felperesi álláspont, hogy a cégmásolat adataiból kiindulva az ügyvezetőt nem kellene az öt éves ügyvezetői tisztségének lejártát követően taggyűlési határozattal újraválasztani, és az ügyvezetőnek azt nem kellene elfogadnia, hanem az a tény, hogy a társasági szerződést bármilyen okból és céllal módosítják, az egyben az ügyvezető újraválasztásának is minősülne. Ez ellentétes az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 24. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A keresetben hivatkozott 13/2. és 13/3. alrovatok kizárólag a felperes lakcímváltozását rögzítik. Hangsúlyozta, hogy a felperest mint ügyvezetőt a Gt. (régi) 24. §-ában szabályozottaknak megfelelően nem választották újra, ezért mandátuma a megválasztásától számított öt év elteltével, 2003. december 31-vel lejárt, ezért a bejegyző végzés helyes és a jogszabályoknak megfelelő.
Az elsőfokú bíróság a 2007. január 25. napján kelt 35.G.40.639/2006/10. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 24.000,- Ft perköltséget, 15 napon belül.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Ctv. (régi) 46 § (1) bekezdése szerint a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, indíthat pert, ez utóbbi azonban csak a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan.
Érdemben ezért a felperest érintő rovatot vizsgálta az elsőfokú bíróság és a kereset is lényegében a bejegyző végzésnek a felperesre vonatkozó 13/006. rovatát kifogásolta, ezt tartotta jogszabályba ütközőnek.
Az elsőfokú bíróság az alperes álláspontját osztotta és a beszerzett cégiratok alapján - lényegében a peres felek előadásával egyezően - megállapította, hogy a felperest a Gt. (régi) 24. §-ában szabályozottaknak megfelelően nem választották újra. A felperes nem tudott a mandátumát meghosszabbító társasági határozatot felmutatni, ezért a bejegyző végzés helyes és a jogszabályoknak megfelel. Nem helytálló az a felperesi hivatkozás sem, hogy a taggyűlésen őt több mint két évre visszamenőlegesen hívták vissza, hanem a jogszabályoknak megfelelően és helyesen csak azt állapították meg, hogy az ügyvezetői tisztsége 2003. december 31-vel lejárt. Ez a határozat és az ezen alapuló felperes által sérelmezett bejegyzés a Ctv. (régi) 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel.
Érdemben nem vizsgálta az elsőfokú bíróság a 13/8. rovat jogszabályba ütközését, mert e körben a felperest kereshetőségi jog nem illette meg, ezt a rendelkezést nem kifogásolhatja, és nem támadhatja megalapozottan.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a keresetnek helyt adó döntést, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 80. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Kérte, hogy a másodfokú bíróság marasztalja az alperest az első- és másodfokú perköltségben.
Fellebbezésében változatlanul fenntartotta az elsőfokú eljárásban képviselt álláspontját és arra hivatkozott, hogy a korábbi szabályozás és gyakorlat szerint, ha az egységes szerkezetű társasági szerződés tartalmazza az ügyvezető kinevezését, azt minden fél aláírja és ügyvéd ellenjegyzi, akkor automatikusan újabb, a társasági szerződésben meghatározott időtartamra megválasztottnak tekintették az ügyvezetőt. Ezt tükrözi egyébként a 2000. 06. 30-i hatályt megállapító rovat is, hiszen ebben az időpontban sem rendelkezett a taggyűlési jegyzőkönyv külön arról, hogy az ügyvezető újraválasztásra került volna, hanem csak a társasági szerződés aláírásával történt meg a tisztség megújítása, ezért a felperes ügyvezetői tisztsége nem járhatott le 2003. december 31-vel. A cégbírósági bejegyzés ezért jogszabályba ütközik. Az elsőfokú bíróság, ahogyan a cégbíróság sem, nem vizsgálta megfelelő súllyal az 1998. december 31. és 2003. augusztus 25-e között keletkezett, és a cégiratok között fellelhető egységes szerkezetű társasági szerződéseket.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte, annak helyes indokai alapján.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helytálló jogi következtetéssel és megalapozott jogi indokolással utasította el a keresetet.
A fellebbezés kapcsán rámutatott a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy nem helytálló az abban hivatkozott bírói gyakorlat, éppen ellenkezőleg, az egységes bírói gyakorlat értelmében az egységes szerkezetű társasági szerződés olyan "technikai jellegű" szerkesztett okirat, amely nem helyettesíti a létesítő okirat érvényes módosításához szükséges jogcselekményeket, okiratokat, így az ügyvezető taggyűlés általi meg-, illetve újraválasztását és az érintett személy általi elfogadását. Az egységes szerkezetű okirathoz önmagában joghatások nem fűződhetnek (Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.44.933/2004/2.).
A fellebbezés egyebekben olyan új tényállást, vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas lett volna az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás megváltoztatására, vagy eltérő jogi következtetés levonására adott volna alapot, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján.
A másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó 78. § (1) bekezdés alapján kötelezte a felperest az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére; az ügyvédi munkadíj összegét a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (4) és (5) bekezdései alapján állapította meg azzal, hogy az általános forgalmi adót tartalmazza.
(Fővárosi Bíróság G.40.639/2006/10.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.159/2007/3.)
Megjegyzés: A döntés irányadóan alkalmazandó a 2006. évi IV.-V. törvények alapján is.