adozona.hu
MBH 2007.11.198
MBH 2007.11.198
- Cégjegyzékbe be nem jegyzett kft. tagot nem lehet kizárni a társaságból. - A cégbejegyzési eljárás előzetes lefolytatására tekintettel sem lehet felfüggeszteni a tagkizárás iránti pert. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 49. § (1) bek., 50. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2006. május 3-án benyújtott keresetében az alperesek mint tagok kizárását kérte a felperesi társaságból az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 49. §-a alapján, arra hivatkozással, hogy az alperesek közreműködésének és vagyoni-pénzügyi hozzájárulásának elmaradása a társaság működését veszélyezteti. Előadta, hogy a felperesi társaság 1998. március 30. napján kelt létesítő okirattal jött létre, és a cégjegyzékbe Cg.01-09-671300 cégjegyzékszám alatt került bejegyzésre. A társaságna...
MBH 2007.11.198 - Cégjegyzékbe be nem jegyzett kft. tagot nem lehet kizárni a társaságból.
- A cégbejegyzési eljárás előzetes lefolytatására tekintettel sem lehet felfüggeszteni a tagkizárás iránti pert.
A felperes a 2006. május 3-án benyújtott keresetében az alperesek mint tagok kizárását kérte a felperesi társaságból az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 49. §-a alapján, arra hivatkozással, hogy az alperesek közreműködésének és vagyoni-pénzügyi hozzájárulásának elmaradása a társaság működését veszélyezteti. Előadta, hogy a felperesi társaság 1998. március 30. napján kelt létesítő okirattal jött létre, és a cégjegyzékbe Cg.01-09-671300 cégjegyzékszám alatt került bejegyzésre. A társaságnak két tagja volt, B. Katalin és Tsolakis V., aki 2000. október 23-án elhunyt. A felperesi társaságban meglévő 1.450.000,- Ft értékű törzsbetétjét - végintézkedés hiányában - az elhunyt tag gyermekei és házastársa (jelen per alperesei) örökölték a törvényes öröklés rendje szerint, melyre vonatkozóan 2005. augusztus 15. napján 1114 Kjő.II.372/2000/15. szám alatt hagyatékátadó végzés született.A keresetlevelet az elsőfokú bíróság kézbesítette az alpereseknek, akik azt 2006. május 5. napján átvették.
Az elsőfokú bíróság a 2006. szeptember 1. napján kelt 35.G.40.718/2006/9. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította a Pp. 130. § (1) bekezdés c) és f) pontjai alapján.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes jogi képviselője a bíróság felhívására előadta, hogy a cégbíróság az alpereseket tagként még nem jegyezte be a cégjegyzékbe, a felperesi társaság erre vonatkozóan nem nyújtott be kérelmet. A közhiteles cégjegyzék adatai szerint az alperesek nem tagjai a felperesi társaságnak. A felperes utolsó társasági szerződés módosítására 2000. augusztus 15. napján került sor, mely társasági szerződésben még szintén az alperesek jogelődje van feltüntetve.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes ügyvezetője elmulasztotta a Gt. (régi) 157. §-ban írt kötelezettségét, az alperesek a felperes cégjegyzékében és tagjegyzékén nem szerepelnek, ezért az alperesek tekintetében a tagváltozás az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 30. § (2) bekezdése alapján nem vált hatályossá a cégjegyzékbe történt bejegyzés hiányában. Jelenleg az alperesek nem tekinthetők a felperesi társaság tagjainak, ezért velük szemben tagkizárási per nem indítható. E pert meg kell előznie azon hatósági (cégbírósági) eljárásnak, amellyel az alperesek tagsági jogviszonya a Ctv. (régi) 30. § (2) bekezdés alapján hatályosulni tud. Ennek megfelelően a felperes keresete idő előtti is.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására történő utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a hagyatékátadó végzés közhitelesen bizonyítja az öröklés jogcímén történt jogutódlást. A cégjegyzék közhitelesen bizonyítja a cégadatokat, azonban az csak regisztratív nyilvántartás. Álláspontja szerint ezért a tagi jogok és kötelezettségek átszállása joghatályos lehet bejegyzés nélkül is. Előadta továbbá, hogy az elhunyt tag halála után öt évvel került sor a hagyatékátadó végzés meghozatalára, B. Katalin ügyvezető megbízatása eközben lejárt, és az alperesek nem jelentkeztek az új ügyvezető megválasztására összehívott taggyűlésre.
Az alperesek a fellebbezésre nem tettek észrevételt.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés érdemben nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg a tényállást, és helyes az arra vonatkozó jogi következtetése is, hogy a kereset érdemi elbírálásra nem alkalmas.
A Ctv. (régi) 30. § (2) bekezdése értelmében a cég tagjait érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.
A Gt. (régi) 49. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság tagját a bíróság a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné.
Az elsőfokú bíróság végzésében kifejtett jogi álláspont megegyezik az egységes bírói gyakorlattal, amely szerint az alperesek tagsági viszonya harmadik személyekkel, így a bírósággal szemben sem hatályos a cégjegyzékbe történő bejegyzés hiányában, ezért velük szemben tagkizárás iránti per nem indítható. A Legfelsőbb Bíróság irányadóan például úgy foglalt állást a Gf.VII.30.042/2002/6. számú végzésében, hogy amíg az üzletrész társasággal szemben hatályos átruházása nem történt meg, az átruházó taggal szemben helye van tagkizárási per indításának.
Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a tagkizárási pert meg kell előznie a tagok bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárásnak, amely előzetes kérdésnek minősül, továbbá, mivel kizárási perben nincs helye az eljárás felfüggesztésének a Gt. (régi) 50. § (3) bekezdése alapján, ezért helytállóan alapította döntését az elsőfokú bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdése c) pontjára, arra, hogy a pert más hatósági (cégbírósági) eljárásnak kell megelőznie.
Tévedett azonban, amikor a per adott szakaszában a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításáról hozta meg a határozatát, mert a Pp. 128. §-a szerint a perindítás hatályai a keresetnek, illetve a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állanak be.
E szerint beáll a perfüggőség, amikor az alperes a keresetet tartalmazó keresetlevél kézbesítése révén tudomást szerez valamely, vele szemben támasztott igényről. Ha a perindítás hatályai már beálltak, a bíróság a keresetlevelet nem utasíthatja el idézés kibocsátása nélkül. A Pp. 130. § (1) bekezdésének a-h) pontjában fennálló okok esetében ekkor már a per megszüntetésének van helye (157. §).
Jelen esetben a felperes keresetlevelét 2006. május 5. napján az alperesek részére kézbesítették, ezért az eljárás ezen szakaszában a kereset idézés kibocsátása nélküli elutasítására már nem volt jogszabályi lehetősége az elsőfokú bíróságnak.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a Pp. 157. § a) pontja alapján pert megszüntette.
(Fővárosi Bíróság G.40.718/2006/9.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.446/2007/