adozona.hu
MBH 2007.11.197
MBH 2007.11.197
- Fellebbezésben, kizárt bíró eljárására való hivatkozás esetén az érdemi felülbírálatot megelőzi, az e kérdésben való döntés. - Tagsági jogviszony létrejöttének tényét a cégbíróság akkor is bejegyzi a cégjegyzékbe, ha az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés érvénytelenségét polgári perben utóbb megállapíthatja a peres bíróság. E jogerős határozat alapján, törvényességi felügyeleti eljárásban törölhető a bejegyzett tulajdonos a cégjegyzékből. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 74. § (1)-(3) bek., 76. § (1) bek.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2007. szeptember 22. napján bejegyzett E. Kft.-nek a tagjai, a kérelmező és V. Violetta, akik 2006. június 30-án átruházták az üzletrészeiket N. Zoltánra és T. Józsefre. Az üzletrész adásvételi szerződésben a kérelmező mint eladó a foglaló átvételét követően hozzájárult ahhoz, hogy a vevők tulajdonszerzését a cégnyilvántartásba a cégbíróság bejegyezze, ugyanakkor az üzletrészre haszonélvezeti jogot alapítottak M. Ferenc részére. Megállapodtak abban is, hogy amennyiben a vevők 9...
MBH 2007.11.197 - Fellebbezésben, kizárt bíró eljárására való hivatkozás esetén az érdemi felülbírálatot megelőzi, az e kérdésben való döntés.
- Tagsági jogviszony létrejöttének tényét a cégbíróság akkor is bejegyzi a cégjegyzékbe, ha az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés érvénytelenségét polgári perben utóbb megállapíthatja a peres bíróság. E jogerős határozat alapján, törvényességi felügyeleti eljárásban törölhető a bejegyzett tulajdonos a cégjegyzékből.
A cégjegyzékbe 2007. szeptember 22. napján bejegyzett E. Kft.-nek a tagjai, a kérelmező és V. Violetta, akik 2006. június 30-án átruházták az üzletrészeiket N. Zoltánra és T. Józsefre. Az üzletrész adásvételi szerződésben a kérelmező mint eladó a foglaló átvételét követően hozzájárult ahhoz, hogy a vevők tulajdonszerzését a cégnyilvántartásba a cégbíróság bejegyezze, ugyanakkor az üzletrészre haszonélvezeti jogot alapítottak M. Ferenc részére. Megállapodtak abban is, hogy amennyiben a vevők 90 napon beül a hátralékos vételárat nem egyenlítik ki, úgy az eladót elállási jog illeti meg, és az átvett foglaló visszafizetését követően az üzletrészre vonatkozó tulajdonjogát és ügyvezetői tisztségét visszajegyeztetheti a cégnyilvántartásba.A 2006. július 3. napján megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyv kiegészítésben azt rögzítették: az új tagok a vételárból 96.000.000,- Ft-ot hitelből egyenlítenek ki, ezért az eladó az üzletrészeken a vételár teljes kifizetéséig a haszonélvezeti jogát fenntartja. Ügyvezetőként N. Zoltánt választották meg, aki kötelezettséget vállalt arra, hogy a teljes vételár kifizetéséig semmilyen olyan jogot nem szerez és kötelezettséget nem vállal, amely alapján - a vételár kifizetése hiányában történő visszavásárlás miatt - az üzletrész tulajdonjogának eredeti állapot szerinti visszaállítása korlátozva vagy akadályozva lenne. Jogok szerzése esetén a vevő semminemű kártalanításra, kártérítésre vagy elszámolásra nem tarthat igényt. A jegyzőkönyv kiegészítést a kérelmező, valamint T. József és N. Zoltán írták alá és azt a jogi képviselő ellenjegyzésével látta el.
A társaság jogi képviselője a fenti okiratok benyújtásával változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melynek megfelelően a cégbíróság a 2006. augusztus 10. napján kelt Cg.01-09-663208/33. számú végzésével törölte a kérelmezőt és V. Violettát mint képviselőket és tagokat a cégjegyzékből, és új képviselőként Németh Zoltánt; új tagokként pedig T. Józsefet és N. Zoltánt jegyezte be.
A társaság jogi képviselője 2006. október 2-án újabb változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, melyben a társaság tagjaiban és képviseletében bekövetkezett újabb változások, valamint új könyvvizsgáló cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Ennek alapján a cégbíróság a 2006. november 20. napján kelt 37. sorszámú végzésével a tagok sorából törölte T. Józsefet és N. Zoltánt, ez utóbbit törölte ügyvezetőként is, a társaság egyedüli tagjaként és új ügyvezetőként M. Ferencet bejegyezte és elrendelte a könyvvizsgáló cégjegyzékbe történő bejegyzését is.
A kérelmező jogi képviselője a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2007. január 22. napján törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújtott be, melyben ügyvezetői tisztségébe történő visszahelyezését kérte.
Előadta, hogy N. Zoltán és T. József 2006. augusztus 24-én üzletrészüket rosszhiszeműen továbbértékesítették M. Ferenc vevő részére, a köztük létrejött üzletrész átruházási szerződésekben foglaltak ellenére. A cégbíróság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratoknak és előzményi iratanyagnak kellő körültekintéssel történő vizsgálata hiányában nem észlelte, hogy a bejegyzés alapját valótlan tartalmú és jogszabálysértő adásvételi szerződés képezte. Nem észlelte továbbá, hogy az elővásárlásra jogosultakat nem nyilatkoztatták, és figyelmen kívül hagyta az üzletrészen fennálló haszonélvezeti jogot, amelynek fennállása alatt a vételárfizetést elmulasztó N. Zoltán és T. József semmiféle tagsági jogot nem gyakorolhattak volna a társaságban. Bejelentette, hogy a kérelmező mint eladó az üzletrész adásvételi szerződésektől 2006. (helyesen 2007.) január hónapban elállt, ennek következtében a szerződéskötést megelőző állapot visszaállításra kerül. Álláspontja szerint a cégjegyzékben történő visszajegyzéséhez további "vevői" nyilatkozatra nincs szükség, figyelemmel az üzletrész adásvételi szerződésekben szereplő kikötésekre. A társaság ügyvezetője rosszhiszemű álképviselő. Kérelme alátámasztására okiratokat csatolt.
Az elsőfokú bíróság a 2007. január 30-án kelt 3. sorszámú végzésében a kérelmezőt hiánypótlásra, ezen belül illeték lerovására szólította fel, egyben felhívta a figyelmét arra, hogy a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 74. § (3) bekezdése alapján nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. Tájékoztatta, hogy a cégbíróság nem vizsgálja, hogy az üzletrész adásvételi szerződésben kikötött vételár vagy egyéb feltétel megvalósult-e, valamint, hogy a bejegyző végzés ellen a Cégközlönyben való közzétételtől számított 30 napon belül perindításnak van helye a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerint; a cégjegyzékbe bejegyzett adat csak a bíróság ítélete alapján törölhető (Ctv. 66. §).
A kérelmező hiánypótlását követően a 2007. február 20. napján kelt 5. sorszámú végzésével felhívta a kérelmezetti társaság képviselőjét, hogy nyilatkozzon a kérelemben foglaltakra, illetve a törvénysértő állapotot szüntesse meg.
A végzést a társaság a székhelyén 2007. február 27. napján átvette, a megadott határidő alatt észrevételt nem nyújtott be.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a 2007. április 4. napján kelt 7. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 35.G.40.113/2007/4-I. ügyszámú értesítése alapján a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást a cégbíróság 2007. március 7-én bejegyezte a cégjegyzékbe.
A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a Ctv. 74. § (3) bekezdésére hivatkozással - hatásköre hiányában - utasította el.
A végzés ellen a kérelmező jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte a Pp. 252. § (1) bekezdése alapján arra tekintettel, hogy a fellebbezéssel támadott végzés meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a Ctv. 75. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.
Másodlagos fellebbezési kérelme arra irányult, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést változtassa meg; alkalmazza a Ctv. 81. § c) pontjában megjelölt intézkedést és rendelkezzen a törvénysértő adatoknak a cégjegyzékből való törléséről.
Az elsődleges fellebbezési kérelmét azzal indokolta, hogy a Ctv. 75. § (2) bekezdése értelmében a 74. § (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a változásbejegyzési végzés hozta. Álláspontja szerint a jelen eljárás alapjául szolgáló kérelme a Ctv. 74. § (1) bekezdésének a) pontján alapult, mert a törvénysértő állapot már a 37. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés meghozatala előtt is fennállt. Ezért nem vehetett volna részt a törvényességi felügyeleti eljárásban a változásbejegyzést elrendelő cégbíró.
Ehhez kapcsolódóan azt is sérelmezte, hogy a törvényességi eljárás hivatalból történő lefolytatásának lehetőségét meg sem vizsgálta a cégbíróság, holott - álláspontja szerint - ennek is fennálltak a törvényi feltételei.
Másodlagos fellebbezési kérelme kapcsán arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság félreértelmezte a törvényességi felügyeleti kérelmében foglalt tényeket. Nem vette figyelembe, hogy a kérelmező jogszerű elállása felbontotta a 2006. június 30. napján létrejött jogügyleteket. Peres eljárást vagy bármely további nyilatkozatot az eredeti állapot helyreállítása ebben a körben nem igényel, a 2006. június 30-án létrejött ügyleteket megelőző állapot helyreállítása jelenti a törvényes és közhiteles cégjogi állapotot.
Figyelmen kívül hagyta ezen felül a cégbíróság azt is, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perindítás kizárólag a 2006. augusztus 24. napján, a megtévesztő és a hátralékos vételár kifizetése nélkül létrejött, a kérelmező haszonélvezeti jogát eltitkoló üzletrész adásvétel alapján született 37. sorszámú változásbejegyzési végzés hatályon kívül helyezése vonatkozásában került kezdeményezésre.
Álláspontja szerint, az előzményekre tekintettel, a 2006. augusztus 24-én megkötött rosszhiszemű továbbértékesítést megvalósító ügylet létre nem jöttnek tekintendő, peres eljárásra e vonatkozásban sincs szükség, a törvénysértő adatok soron kívüli törlése szükséges.
Jelen törvényességi felügyeleti kérelem sokkal szélesebb körű, mint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított kereset, mert a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem a korábbi, a 2006. június 30. napján létrejött ügyletek miatt keletkezett törvénysértő állapot megszüntetésére is irányul.
A kérelmezetti társaság jogi képviselője a fellebbezésre tett észrevételében érdemben az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező járt el felróhatóan és akadályozza az ügyvezetőt a tisztsége teljesítésében.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytálló jogi következtetéssel utasította el - érdemi vizsgálat nélkül - a kérelmet.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta a másodfokú bíróság, hogy helytállóan hivatkozott-e a kérelmező arra, hogy ún. abszolút hatályon kívül helyezési ok áll-e fenn, a törvényességi felügyeleti eljárásban kizárt bíró vett-e részt.
A Fővárosi Ítélőtábla nem találta megalapozottnak az erre irányuló elsődleges fellebbezési hivatkozást.
E körben a kérelmező azt állította, hogy kérelme a Ctv. 74. § (1) bekezdésének a) pontján alapult, amely szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő.
Rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a jogi képviselővel eljáró kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében nem jelölte meg, hogy a Ctv. mely rendelkezése alapján kéri az eljárás lefolytatását.
A kérelmében felhozott okok azonban - így a kérelmező 2007. januári elállása folytán felbontott, az első változásbejegyzés alapjául szolgáló üzletrész átruházási szerződések, a második változásbejegyzés alapjául szolgáló üzletrész átruházási szerződések valótlan tartalma, stb. - nem minősülnek a másodfokú bíróság álláspontja szerint olyan, a bejegyzést megelőzően már fennálló oknak, amely miatt a bejegyzés alapjául szolgáló létesítő okirat módosítás (alapító okirat), illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő. Megjegyezte ehhez kapcsolódóan a másodfokú bíróság, hogy a kérelmező a második üzletrész átruházást és annak bejegyzését követően közölte az elállási nyilatkozatát.
Erre tekintettel a változásbejegyzést elrendelő cégbíró a törvényességi felügyeleti eljárás elbírálásában részt vehetett.
A fellebbezés további, érdemi hivatkozásaival kapcsolatban a másodfokú bíróság álláspontja a következő.
A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem, illetve a fellebbezés is lényegében a kérelmező és N. Zoltán, valamint T. József közötti, majd ez utóbbiak és M. Ferenc között létrejött üzletrész átruházási szerződések érvényességét, hatályosságát vitatja, illetve azon alapul, hogy a kérelmező jogszerű elállása következtében valamennyi, időközben a cégjegyzékbe bejegyzett üzletrész átruházás meg nem történtnek tekintendő.
Egységes ugyanakkor a bírói gyakorlat, amely szerint az üzletrész átruházási szerződés érvénytelenségének, hatálytalanságának megállapítása polgári peres eljárásra tartozik. Ezért az ilyen szerződés semmisségére alapított igényt törvényességi felügyeleti eljárásban nem lehet érvényesíteni.
A társasági törvény eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész átruházási szerződésre, így annak érvényességére, hatályosságára, megtámadására, létezésére, illetve nem létezésére nézve a Ptk. kötelmi jogi rendelkezései az irányadók. A törvényességi felügyeleti eljárásban nincs helye az okirat olyan tartalmi vizsgálatának, melyre nézve peres eljárás indítható (Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.40.065/2003/4.; 16.Cgf.43.868/2004/2.).
A fentiekből következik, hogy annak vizsgálata, hogy a cégjegyzéken átvezetett tagváltozások joghatás kiváltására alkalmas szerződéseken alapulnak-e, a cégbíróság hatáskörét meghaladja.
Az EBH 2004/1145. számú Elvi határozat értelmében - jelen ügyben is irányadóan - a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az üzletrész tulajdonosa mindaddig gyakorolhatja a tagok a társaságban megillető jogokat, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja, illetve a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet a cégbíróság érdemi okból el nem utasítja.
Jelen esetben az elutasítás már nem jöhet szóba, mivel a cégbíróság a változásokat a cégjegyzékbe már bejegyezte. Eszerint a kérelmező az igényét csak polgári perben érvényesítheti.
Helytállóan alapította ezért az elsőfokú bíróság az elutasító döntését a Ctv. 74. § (3) bekezdésére, amelynek értelmében nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben érvényesíthető.
Mindezekből következik, hogy nem álltak fenn a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás törvényi előfeltételei sem. Erre csak a kérelmező által indított polgári perben hozott, keresetnek helytadó jogerős döntés adhat majd alapot, a Ctv. 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság a kérelmezőt a kérelmezett másodfokú eljárásban felmerült, ügyvédi munkadíjból álló költségének a megfizetésére; annak mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (4), (5) és (6) bekezdései alapján állapította meg, figyelemmel az elvégzett ügyvédi munkára is; az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-07/000423/7.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.43.727/2007/7.)