adozona.hu
MBH 2007.11.194
MBH 2007.11.194
- A cégbejegyzési eljárásban a gazdasági társaság csak a cégbíróság hiánypótló végzésében foglalt keretek között módosíthatja társasági szerződését. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 15. § (1) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 336. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2006. június 15-én nyújtotta be a B.-T. 2006. Építő, Szerelő, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, a kérelemhez többek között a 2006. június 6-án kelt társasági szerződést is mellékelte.
A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 2006. június 26-án hiánypótló végzést adott ki, melyben a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 10. § (2)-(3) bekezdése szerinti formában történő módosításra hívta fel a bejegyzést kérőt a cégnyi...
MBH 2007.11.194 - A cégbejegyzési eljárásban a gazdasági társaság csak a cégbíróság hiánypótló végzésében foglalt keretek között módosíthatja társasági szerződését.
2006. június 15-én nyújtotta be a B.-T. 2006. Építő, Szerelő, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, a kérelemhez többek között a 2006. június 6-án kelt társasági szerződést is mellékelte.A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 2006. június 26-án hiánypótló végzést adott ki, melyben a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 10. § (2)-(3) bekezdése szerinti formában történő módosításra hívta fel a bejegyzést kérőt a cégnyilvántartásról a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 15. § (8) bekezdésére hivatkozással a cégnév tekintetében. Felhívta továbbá, hogy hozza összhangba a társasági szerződés VI/30. és III/8. pontjában írtakat. Előírta, hogy a bejegyzést kérő csatolja a módosító és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést (hiánypótlást követő kelttel), továbbá az új névnek megfelelő tagjegyzéket, aláírási címpéldányt és elfogadó nyilatkozatot.
A bejegyzést kérő a felhívásra többek között csatolta a 2006. július 17-i keltű a társaság tagjai által aláírt - ellenjegyzett - szerződésmódosítás I. elnevezésű okiratot, melyben a tagok a cég elnevezését B. Építő, Szerelő, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságra módosították, a 2. pont szerint: "az eredeti társasági szerződés helyett a tagok áttérnek az új társasági törvényhez kapcsolódó társasági szerződés minta szerinti társasági szerződésre". Csatolásra került továbbá a tagok által aláírt 2006. július 17-i keltű társasági szerződés "egységes szervezetben törvényi minta szerint", továbbá egyéb iratok, így a 2006. július 17-én megtartott taggyűlés jegyzőkönyve.
A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 2006. augusztus 9-én kelt végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította, mivel a cég hiánypótlási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, a hiánypótlás keretein túlterjeszkedett, amikor a szerződésmintára áttért és nem tartotta be a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Fővárosi Ítélőtábla 2007. február 6-án kelt végzésével a cégbíróság végzését helybenhagyta. Kifejtette, az elsőfokú bíróság hiánypótló végzése a cégnév tekintetében helytálló volt, helyesen utalt rá, hogy a bírói gyakorlat szerint a vezérszó domináns eleméhez (B-T) kapcsolt szám, illetve évszám toldat a cégnevek egyértelmű megkülönböztetésére nem alkalmas. A cégjegyzékbe azonos vezérszóval bejegyzett több cég léte nem ad felmentést a jogszabályi előírások betartása alól. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a bejegyzést kérő túlterjeszkedett a hiánypótlás keretein, amikor a társasági szerződés egészét módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 6. számú mellékletében foglalt szerződésmintát alkalmazva helyezkedett a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) hatálya alá. Ezzel megsértette a bejegyzést kérő a Gt. 15. § (1) bekezdés b.) pontjának előírását. A bejegyzést kérőnek nem volt jogszabályi kötelezettsége, hogy létesítő okiratát a Gt.-nek megfelelően módosítsa. A Gt. 336. §-ának (1) bekezdése azon gazdasági társaságok számára, amelyeknek a cég bejegyzése a törvény hatályba lépésekor még folyamatban van, azt írja elő, hogy a Gt. (régi) rendelkezéseinek kell a létesítő okiratuknak megfelelnie. A Gt. 336. §-ának (2) bekezdése a bejegyzést követően, már a nem előtársasági formában működő társaságokat kötelezi az első legfőbb szervi ülésükön arra, hogy létesítő okiratukat a Gt. rendelkezéseinek megfelelően módosítsák.
A bejegyzést kérő felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését kérte. Kifejtette, az elsőfokú bíróság cégbejegyzési kérelmet elutasító végzésében nem jelölte meg, hogy a Gt. (régi) 15. §-ának (1) bekezdés melyik pontjába ütközött a bejegyzést kérő hiánypótlása, így a döntés a Pp. 221. § (1) bekezdését sérti. A bejegyzést kérő álláspontja szerint a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdés b) pontja kifejezetten lehetővé teszi az előtársaság számára a társasági szerződés módosítását, ha az a cégbíróság hiánypótló felhívásának teljesítéséhez szükséges. Az elsőfokú bíróság hiánypótló felhívása szerint a felhívás kézhezvételét követő dátummal kellett a társasági szerződés módosítását elkészíteni egyéb, a végzésben felsorolt okiratok ismételt elkészítése mellett, vagyis "valójában egy teljesen új alapítást kellett elvégezni". Ennek következtében az alapítás dátuma a cégjegyzékbe a cég bejegyzése esetén 2006. július 17-e lett volna. A bejegyzést kérő nyomatékkal hivatkozott felülvizsgálati kérelmében a Legfelsőbb Bíróság BH. 1990/275. számú döntésében foglaltakra, mely szerint a hiánypótlási kötelezettség teljesen új társasági szerződés benyújtásával is teljesíthető. A Gt. 336. §-ának (2) bekezdése előírja és ez az előírás álláspontja szerint az előtársaságokra is vonatkozik, hogy a Gt. hatályba lépését, vagyis 2006. július elsejét követően tartott első legfőbb szervi ülésükön a gazdasági társaságok tagjai kötelesek a társaság létesítő okiratát a Gt.-nek megfelelően módosítani, így a bejegyzést kérő a hiánypótlási eljárás során nemhogy túlterjeszkedett a hiánypótlás keretein, hanem a jogszabályban előírtakat hajtotta végre.
A bejegyzést kérő felülvizsgálati kérelmében fenntartotta azon álláspontját, hogy a cég eredetileg választott cégneve jogszerű volt, sérelmezte, hogy a cégbíróság bejegyző végzése szerint a bejegyzési kérelem elutasítása 2007. február 6-án vált jogerőssé, holott a jogi képviselő a másodfokú bíróság végzését 2007. március 21-én vette át az elutasító végzés így 2007. március 21-én emelkedett jogerőre, figyelemmel a Pp. 219. § (1) bekezdés d), illetve 228. § (1) bekezdésében foglaltakra. Előadta továbbá, az iratjegyzékben megtalálható a 2007. március elsejei dátumú 9. alsorszámú változás bejegyzési kérelmet elutasító végzés is. Ez a pénzforgalmi szám bejegyzésére irányuló kérelmet elutasító végzés azonban a bejegyzést kérő jogi képviselőjének kézbesítésre nem került. Hangsúlyozta a 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 56. § (2) bekezdését, illetve az 57. § (3) bekezdését sérti, hogy az elsőfokú bíróság a jogerősítésre vonatkozó végzését nem küldte meg, illetve nem küldte vissza a benyújtott iratok egy-egy példányát a bejegyzést kérőnek.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, hogy a jogerős végzés az alábbiak szerint nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a perben eljárt bíróságok álláspontját a tekintetben, miszerint a bejegyzést kérő a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat megsértve járt el a hiánypótlás során. Az elsőfokú bíróság ugyan a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzésében csak a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdésére utalt, de figyelemmel a végzés tartalmára arra, hogy a bejegyzést kérőt jogi képviselő képviselte a bejegyzést kérő számára egyértelmű kellett, hogy legyen miszerint a cégbíróság a társaság eljárását a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdésének b) pontjába ütközőnek találta. A hivatkozott rendelkezés szerint előtársaság esetén "a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítására - a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor". Ezen szabályból következően az előtársaság csakis a hiánypótló végzés keretei között módosíthatta volna jogszerűen létesítő okiratát, mégpedig a Gt. (régi) 10. § (2) és (3) bekezdésében foglalt alaki szabályok betartásával, vagyis nem taggyűlésen taggyűlési határozattal, hanem a tagok által aláírt módosító társasági szerződéssel. A hiánypótlás során akkor követték el a tagok a jogszabálysértést, amikor a cégbíróság hiánypótló felhívásától függetlenül is módosították a szerződést és a szerződésminta alkalmazására tértek át. Ezt a módosítást a Gt. (régi) 15. §-a (1) bekezdés b) pontja nem tette lehetővé. Ezen túlmenően a szerződésminta alkalmazását az adott tényállás mellett az is kizárta, hogy a társasági szerződés aláírásakor 2006. június 6-án a Ctv. rendelkezései még nem voltak hatályosak és a Ctv. vezette be a szerződésminta alkalmazásának lehetőségét többek között kft. esetén. Téved a bejegyzést kérő, amikor arra hivatkozik, hogy a társaság alapítása időpontjának az adott tényállás mellett a társasági szerződés módosítása keltét kell tekinteni. A kialakult bírói gyakorlat szerint az adott tényállás mellett a társasági szerződés kelte 2006. június 6.-a, a tagok 2006. július 17-én a szerződést módosították, így a cégjegyzék 8. rovatában mindkét dátumot fel kell tüntetni. A cégnév módosítás miatt nem tekintendő, nem tekinthető úgy a bejegyzést kérő, mintha 2006. július 17-i keltű lenne létesítő okirata. A másodfokú bíróság helyesen értelmezte a Gt. 336. §-ának (2) bekezdését, figyelemmel a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdés b) pontjában írtakra.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a Pp. 270. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság jelen felülvizsgálati eljárásban csak a felülvizsgálati kérelemmel támadott másodfokú bíróság végzését vizsgálhatta felül az alapul szolgáló elsőfokú bírósági végzésre kiterjedően. Nem vizsgálhatta az ezt követően a cégbíróság által elrendelt hivatalbóli bejegyzést a jogerő kelte tekintetében, illetve, hogy milyen határozatot küldött meg, illetve megküldte-e a bejegyzési kérelem mellékleteként csatolt okirat egy példányát a bejegyzést kérőnek. Úgyszintén nem volt vizsgálható jelen eljárásban a változás bejegyzési kérelem elutasításának jogszerűsége, illetve az, hogy e végzést a bejegyzést kérőnek meg kellett-e kapnia, vagy sem, evonatkozásban történt-e jogszabálysértés. A Legfelsőbb Bíróság a fentieken túlmenően hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott BH-ban közzétett döntés a ma már nem hatályos jogi szabályozáson alapult, így jelen eljárásban nem irányadó. Az előtársaság jogintézményét és az ehhez kapcsolódó okirat módosítási tilalmakat az 1998. június 16-án életbelépett Gt. (régi) vezette be. Az eredeti cégnév jogszerűségének vizsgálata jelen eljárásnak nem tárgya, figyelemmel arra, hogy a cég cégnevét módosította. E kérdés akkor lenne vizsgálandó, ha e vonatkozásban a cég a hiánypótló végzésben foglaltakra tekintettel nem módosította volna cégnevét.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
(Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.275/2006/2.
Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.261/2007/2.)