adozona.hu
BH 2007.10.346
BH 2007.10.346
A törvényes működés helyreállításának módját a cégbíróság nem határozhatja meg, ha arra több módon is jogszabályi lehetőség van - A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban csak a törvényes működés helyreállítására hívhatja fel a gazdasági társaságot, arra azonban nincs jogi lehetősége, hogy a törvényes állapot helyreállításának meghatározott többféle módozata közül valamelyiket a cég számára kötelezően előírja [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 50. § (1) bek. d) pont, 54. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2001. november 21-én kelt társasági szerződéssel V. S.-né és R. von G. létrehozta B. D. J. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, melyben F. von G., jelen eljárás kérelmezője üzletrészének aránya 51%. A társaság ügyvezetője V. S.-né, a társaság főtevékenysége az 5248. TEÁOR számú egyéb máshová nem sorolt iparcikk-kereskedelem.
2004. november 24-én kelt társasági szerződéssel V. S.-né fiával, V. D.-val megalapította a G. & D. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasá...
BH 2007.10.346 A törvényes működés helyreállításának módját a cégbíróság nem határozhatja meg, ha arra több módon is jogszabályi lehetőség van - A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban csak a törvényes működés helyreállítására hívhatja fel a gazdasági társaságot, arra azonban nincs jogi lehetősége, hogy a törvényes állapot helyreállításának meghatározott többféle módozata közül valamelyiket a cég számára kötelezően előírja [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 50. § (1) bek. d) pont, 54. § (1) bek.]
A 2001. november 21-én kelt társasági szerződéssel V. S.-né és R. von G. létrehozta B. D. J. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, melyben F. von G., jelen eljárás kérelmezője üzletrészének aránya 51%. A társaság ügyvezetője V. S.-né, a társaság főtevékenysége az 5248. TEÁOR számú egyéb máshová nem sorolt iparcikk-kereskedelem.2004. november 24-én kelt társasági szerződéssel V. S.-né fiával, V. D.-val megalapította a G. & D. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot, melynek főtevékenysége megegyezik a B. D. J. Kft. főtevékenységével, ügyvezetője ugyancsak V. S.-né. A társasági szerződés 10.7. pontja többek között tartalmazza, hogy az ügyvezető a taggyűlés hozzájárulása nélkül társasági részesedést szerezhet a társaságéval azonos tevékenységet is folytató gazdálkodó szervezetben, vezető tisztségviselő lehet a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdasági társaságban.
2005. január 11-én érkezett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében a kérelmező előadta, az új társaság alapítása jogszabályba, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 25. §-ába ütközik. A kérelmezett létrehozása kizárólag a B. D. J. Kft. megkárosítását célozza.
A kérelmezett a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Kifejtette, a társaság törvényesen került megalapításra, ha az alapítás jogszabálysértő, a kérelmező a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Ctv. 46-48. § szerinti jogorvoslati eszközöket veheti igénybe. Egyben a kérelmezett hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak hivatalos gyűjteményében 2002. évben 664. szám alatt közzétett eseti döntésben foglaltakra is.
A csatolt iratokból megállapítható, hogy a kérelmező 2004 decemberében a kérelmezett társaság társasági szerződése érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be.
Az elsőfokú bíróság 2005. szeptember 6-án kelt végzésével felhívta a kérelmezett társaságot a törvényes működés 30 napon belül való helyreállítására, melynek keretében a társaság üzletvezetésére jogosult tagja V. S.-né, ügyvezetőként, illetőleg tagkénti törlésére vonatkozóan a társasági szerződést módosítsa és a változás bejegyzése iránti kérelmet jogi képviselő útján terjessze elő. Végzése indokolásában az elsőfokú bíróság hivatkozott a Gt. 25. §-ának (1) bekezdésében, illetve a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontjában írtakra.
A másodfokú bíróság 2006. május 23-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Végzése indokolásában többek között rögzítette, a cégbíróság 2005. június 7-én kelt 9. sorszámú végzésével felhívta a kérelmezettet, hogy a kérelemre 30 napon belül tegye meg észrevételeit. A végzés május 5-én kézbesítésre került, de a kérelmezett nyilatkozatot nem tett. Érdemben a másodfokú bíróság kifejtette, a kérelmező jogi érdekeltsége az adott tényállás mellett egyértelműen megállapítható, hiszen a kérelmező által alapított társaság egyedüli ügyvezetője V. S.-né, akinek a személyében fennálló összeférhetetlenségi okra történt hivatkozás. V. S.-né mint a B. D. J. Kft. ügyvezetője törvényességi felügyeleti eljárás megindítására nem utasítható, a taggyűlésnek ebben a kérdésben hatásköre nincs. V. S.-né pedig az eljárást nem indította volna meg. A G. & D. Kereskedelmi Kft. működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a Gt. 25. § (1) bekezdésébe ütközik. A kérelmezett az elsőfokú eljárásban nem nyilatkozott, hogy V. S.-né társasági részesedésében és ügyvezetői tisztségében fennálló összeférhetetlenségi okot miként kívánja megszüntetni, ezért helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával egyidejűleg meghatározta a törvényes működés helyreállításának módját.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelmezőnek a Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem áll fenn törvényes érdeke az eljárás megindításához, figyelemmel a hivatkozott elvi határozatban kifejtettekre. A Ctv. 51. § (6) bekezdése szerint nincs helye olyan ügyben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának, melyben bírósági eljárásnak van helye, még akkor sem, ha a perindítási határidő letelt. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság jogellenesen határozta meg az általa vélt törvényes működés helyreállításának egyetlen elfogadható módját, és azt tényszerűen téves megállapítással indokolta. Az illeték lerovásának hiánya miatt a törvényességi felügyeleti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül el kellett volna utasítani.
A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra észrevételt nem tett.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pontja értelmében törvényességi felügyeleti kérelmet terjeszthet elő az, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a másodfokú bíróság végzésében kifejtett álláspontot - mely mindenben megfelel a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatának - miszerint a Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogi érdek fennálltát, mindenkor az eset körülményeinek figyelembevételével kell megítélni és e körben a jogsértés alapjául megjelölt jogszabályi rendelkezésekből, azok céljából és a közvetlenül érintett személyi körből kell kiindulni. A kérelmezett által az eljárás során következetesen hivatkozott elvi határozat tényállása eltér jelen ügy tényállásától, így az abban kifejtettek jelen ügyben nem irányadóak. Az elvi határozatban szereplő tényállás szerint azon társaság taggyűlése, melyben a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő egy közös üzletrész résztulajdonosa és annak képviselője volt, a Gt. 25. § (1) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatot megadta. Ennek jogszerűségét az üzletrész résztulajdonosa, mint a közös üzletrész képviselője megtámadta, mely kérelem azonban elutasításra került. Ezért szerepel a Legfelsőbb Bíróság határozatának indokolásában, hogy a hozzájárulás megadása, vagy megtagadása körében legitimációval csak maga a gazdasági társaság rendelkezik. Az adott ügy tényállása azonban lényeges tényállási elem tekintetében tér el a hivatkozott ügy tényállásától, a B. D. J. Kft. taggyűlése ugyanis nem járult hozzá, hogy ügyvezetője, illetve tagja más azonos tevékenységet folytató társaságban részesedést szerezzen, illetve vezető tisztségviselő legyen. Az adott ügyben a kérelmező azt sérelmezi, hogy a B. D. J. Kft. a taggyűlésének hozzájárulása hiányában szerzett V. S-né az azonos tevékenységet folytató kérelmezettben társasági részesedést és vállalta el az ügyvezetői tisztséget. Annak eldöntése során, hogy az adott tényállás mellett a kérelem előterjesztésére, a kérelmező jogi érdeke fennáll-e, figyelembe kell venni, hogy mind a kérelmező, mind a kérelmezett egyedüli törvényes szervezeti képviselője ugyanazon személy, V. S.-né ily módon, a kérelmező - ahogy arra a másodfokú bíróság is helyesen rámutatott, - nem tudja elérni, hogy a társaság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen a kérelmezett ellen, hiszen e tárgyban a döntés nem tartozik a taggyűlés hatáskörébe, az ügyvezető hatásköre pedig nem vonható el, mert azt az adott társaság társasági szerződése nem teszi lehetővé [Gt. 22. § (4) bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság döntése meghozatalánál figyelembe vette azt is, hogy a cégbíróságnak a fenti helyzet észlelésekor a kérelmező jogi érdekének, vagy kérelem előterjesztésének hiányában is a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból ugyancsak le kellene folytatni, hiszen a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja szerint, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerint a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának indoka fennáll.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a kérelmezettnek azt az álláspontját sem, miszerint figyelemmel arra, hogy a kérelmező a kérelmezett társaság társasági szerződése érvénytelenségének megállapítása iránt pert kezdeményezhet (ténylegesen kezdeményezett is) e lehetőség kizárja a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörét a Ctv. 51. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel. A Ctv. 51. § (5) bekezdése értelmében "kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46-48. § szerinti perben érvényesíthető". A Ctv. 48. § (2) bekezdésében a Gt. 25. § (1) bekezdésének megsértésére nem utal, így a törvényességi felügyeleti kérelem vizsgálata nem ütközött a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekbe.
Úgyszintén nem történt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, amikor az elsőfokú bíróság a jogi képviselővel eljáró kérelmező törvényességi felügyeleti kérelmét a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem utasította el. Maga a Pp. a peres eljárásban sem fűz jogkövetkezményt ahhoz, ha a peres bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontjára hivatkozással nem utasítja el, a perbebocsátkozást követően ez okból a Pp. 157. § a) pontja értelmében a per megszüntetésének nincs helye, a másodfokú eljárásban a Pp. 251. §-a nem alkalmazható. Így a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban, mint nemperes eljárásban sem lehet érdemi jogkövetkezménye a cégbíróság felülvizsgálati kérelemben kifogásolt eljárásának.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelme helytálló a tekintetben, hogy a törvénysértő helyzet megszüntetésének módját a törvényességi felügyeleti eljárásban eljáró bíróságok nem határozhatják meg. A Ctv. 54. §-ának (1) bekezdése felsorolja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban milyen intézkedések alkalmazhatóak a cégekkel szemben. A Ctv. 54. § (1) bekezdés a) pontja alapján lehetőség van arra, hogy a bíróság írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására. Nem hatalmazza fel azonban a Ctv. a bíróságot arra, hogy a törvényes működés helyreállításának módját meghatározza, ha a törvényes helyzet többféle módon helyreállítható. Önmagában az, hogy a kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárásban e tárgyban nem nyilatkozott, nem ad jogi lehetőséget a bíróságok számára a törvényes állapot helyreállítása módjának meghatározására, mert az olyan beavatkozást jelent a cégek gazdálkodási, szervezeti autonómiájába, melyre a bíróságoknak a jogszabály nem ad felhatalmazást. (A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy a kérelmezett 2005. április 14-én észrevételt tett, amelyben a törvényes állapot helyreállításának módjára nem nyilatkozott, mivel megítélése szerint működése jogszerű.) A kérelmezett társaságnak kell eldöntenie, hogy az adott tényállás mellett fennálló törvénysértő helyzetet hogyan szünteti meg.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. §-ának (4) bekezdését alkalmazva hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, felhívta a kérelmezett társaságot, hogy a társaság törvényes működését a végzés kézhezvételétől számított 60 napon belül állítsa helyre.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.382/2006.)