adozona.hu
BH 2007.9.314
BH 2007.9.314
Az előtársaság az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében szabályozott illetékkedvezmény igénybevételére nem jogosult [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2003. november 26-án alapított felperes cégbejegyzés iránti kérelme 2003. december 9. napján került a Cégbírósághoz benyújtásra, és a kft.-t a cégjegyzékbe a cégbíróság 2003. december 11. napján jegyezte be. A cég főtevékenysége ingatlanforgalmazás.
A felperes, mint bejegyzés alatt álló társaság a 2003. december 10. napján kelt adásvételi szerződéssel a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában B., N. u. 5. szám alatti ingatlant 99 000 000 Ft vételárért megvásárolta. A szerződés 8. pontjában ...
BH 2007.9.314 Az előtársaság az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében szabályozott illetékkedvezmény igénybevételére nem jogosult [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §].
A 2003. november 26-án alapított felperes cégbejegyzés iránti kérelme 2003. december 9. napján került a Cégbírósághoz benyújtásra, és a kft.-t a cégjegyzékbe a cégbíróság 2003. december 11. napján jegyezte be. A cég főtevékenysége ingatlanforgalmazás.A felperes, mint bejegyzés alatt álló társaság a 2003. december 10. napján kelt adásvételi szerződéssel a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában B., N. u. 5. szám alatti ingatlant 99 000 000 Ft vételárért megvásárolta. A szerződés 8. pontjában a vevő akként nyilatkozott, hogy az ingatlant főtevékenysége keretében ingatlanforgalmazási céllal vásárolta meg, amely alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. §-ában meghatározott kedvezményt igénybe kívánja venni.
Az elsőfokú hatóság a 2005. március 23. napján kelt határozatával a korábbi fizetési meghagyását visszavonta, egyidejűleg a felperest 5 783 000 Ft illeték megfizetésére kötelezte, és felperes kérelmét, amelyben az ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozókra vonatkozó kedvezményes illetékkulcs alkalmazását kérte, elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. május 26. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint mivel a felperes az illetékkötelezettség keletkezésekor, 2003. december 10. napján a cégjegyzék alapján még nem volt főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ezért számára az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében biztosított kedvezményt az elsőfokú hatóság nem adhatta meg.
A felperes keresetében elsőlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és az illeték mértékének az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapítását, másodlagosan az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság figyelmen kívül hagyta a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, amely szerint az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a gazdasági társaság bejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cég bejegyzéséig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Vitatta, hogy az elsőfokú határozatot megfelelő hatáskörben hozta a hatóság.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletében idézte a Gt.-nek az előtársaságról rendelkező 14. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, 15. §-ának (1) bekezdését, az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdését és megállapította, hogy a felperes a szerződés megkötésének napján: 2003. december 10-én előtársaságként, bejegyzés alatt álló cégként működött, azonban az Itv. által megkövetelt bejegyzett ingatlanforgalmazási főtevékenységgel még nem rendelkezett, ebből következően illetékkedvezmény igénybevételére sem jogosult.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jegyző "nevében", illetve a "megbízásából" szinonim fogalmak, amelyből következően az elsőfokú határozatot az arra hatáskörrel rendelkező szerv képviseletében szabályszerűen eljáró tisztviselő hozta meg, és ahhoz teljes joghatály fűződik.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Gt. 14. §-ának (3) bekezdését, az Itv. 23/A. §-át.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
Az Itv. 3. §-ának (3) bekezdés a) pontja szerint a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Az Itv. 23/A. §-ának (1) és (2) bekezdései alapján az ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó által történő megszerzésekor, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a. A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal igazolja. A Gt. 14. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.
A peres felek között nem volt vitatott, hogy cégbejegyzés végett a felperes alapításának bejelentése a cégbírósághoz, a kft. előtársaságkénti vagyonszerzése (ingatlan adásvétel), és a cég bejegyzése három egymást követő napon, 2003. december 9., 10. és 11-én történt. A felperesnek az idézett jogszabályhelyek alapján a szerződés megkötése napján kellett az általa igénybe venni kívánt illetékkedvezményhez az előírt feltételeket igazolnia, az elsőfokú bíróságnak tehát abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az előtársaság az Itv. 23/A. §-ában szabályozott kedvezményre jogosult-e.
A Gt. 14. §-ának (2) bekezdése szerint az előtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" toldattal kell jelezni. A Gt. 16. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A (3) bekezdés szerint a cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) és annak módosítása, érvénytelenségének megállapítására a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A Gt. a gazdasági társaság bejegyzése folyamatában megkülönbözteti a cégbejegyzési eljárás alatt, a cégbejegyzés, és a cégbejegyzést követő időszakokat, amelyek során a cégnek nem azonos jogosultságai vannak.
A felperes a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jött létre, cégbizonyítványa az ingatlanforgalmazási főtevékenységét ettől az időponttól bizonyította. A bejegyzésnek nincsen visszaható hatálya, a cégbejegyzés alatt az előtársaság még nem bejegyzett cég, a vagyonszerzőt az illetékkedvezmény pedig csak akkor illeti meg, ha a vagyonszerzés időpontjában az ingatlanforgalmazási főtevékenysége a cégjegyzékbe bejegyzett. A Gt. 14. §-ának (3) bekezdése feltételekkel lehetővé teszi, hogy az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a társaság cégbejegyzése iránti kérelmének a benyújtását követően folytasson, e jogosultság azonban nem kapcsolható össze az Itv.-nek a bejegyzett cég működéséhez kötött kedvezményeivel.
Az elsőfokú bíróság és az illetékhatóság ezért helytállóan állapította meg, hogy felperes az előtársasági formában megkötött vagyonátruházási szerződéssel történt tulajdonszerzésénél az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében szabályozott illetékkedvezmény igénybevételére nem volt jogosult.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.224/2006.)