adozona.hu
MBH 2007.08.189
MBH 2007.08.189
- A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés iránt előterjesztett keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának van helye; ez irányadó akkor is, ha a kereset a felek között létrejött szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányul, az eredeti állapot helyreállításával. [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 202. § (2) bek., 207. § (5) bek., 237. §; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 129.
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi szövetkezet 2004. április 6-tól felszámolás alatt áll.
A felperes 2006. szeptember 27-én előterjesztett, a Ptk. 202. § (2) bekezdésére, 207. § (5) bekezdésére és 237. § (1) bekezdésére alapított keresetében, az alperessel megkötött szövetkezeti üzletrész adásvételi szerződések semmisségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítása körében az alperes 57.000.000 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezését kérte. A pertárgy értékét 57.000.000 forint összegben ...
A felperes 2006. szeptember 27-én előterjesztett, a Ptk. 202. § (2) bekezdésére, 207. § (5) bekezdésére és 237. § (1) bekezdésére alapított keresetében, az alperessel megkötött szövetkezeti üzletrész adásvételi szerződések semmisségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítása körében az alperes 57.000.000 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezését kérte. A pertárgy értékét 57.000.000 forint összegben jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság 2006. október 24-én kelt 7.G.41.479/2006/2. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Határozatának indokolása szerint az alperes fizetésképtelenségét a Fővárosi Bíróság 2004. április 6. napján jogerőre emelkedett 7.Fpk.01-04-000253. számú végzésével megállapította. Ezért a felperes a Cstv. 38. § (3) bekezdésére figyelemmel, az alperes gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelését csak a felszámolási eljárásban érvényesítheti.
A végzéssel szemben a felperes fellebbezett. Annak tartalma szerint a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság érdemi eljárás lefolytatására utasítását kérte.
Előadta, az elsőfokú bíróság törvénysértő módon fosztotta meg attól a jogától, hogy keresetet érvényesítsen az általa a felszámolás alanyával kötött szerződés semmisségének megállapítása iránt. A Ptk. rendelkezése szerint a semmisségre határidő nélkül bárki hivatkozhat. Az elsőfokú bíróság félreértelmezte kereseti kérelme tartalmát, mert figyelmen kívül hagyta, hogy az "X" Szövetkezettel kötött szerződés semmisségének megállapítására irányul, nem pedig vagyoni követelést terjesztett elő. Az eredeti állapotot kérte helyreállítani, ahogy a felszámolási eljárás megindítása után "sok száz károsult sorstársa" is keresetet nyújtott be. A hivatkozott eljárások során a felszámoló képviselte az alperest, és a bíróság jogerős ítélettel kivétel nélkül minden esetben megállapította a szerződés semmisségét. Az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályi rendelkezés nem tiltja, és nem is tilthatja meg, hogy keresetet indítson alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt.
Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
Az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. § (3) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.
A Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor van helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül való elutasításának, ha a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható.
A felperes keresetében az érvénytelenség jogkövetkezményének levonásaként az alperes 57.000.000 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezését kérte. A kereset tehát az adós alperesi társaság felszámolás körébe tartozó vagyonát érintő pénzkövetelést is magába foglal. Ezért helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert az igény érvényesítését a jogszabály a felszámolási eljárás keretébe utalja.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, azonban az alperesnek a másodfokú eljárásban nem merült fel költsége, így arról a másodfokú bíróságnak sem kellett rendelkeznie.
(Fővárosi Bíróság G.41.479/2006/2.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.036/2007/2.)