adozona.hu
MBH 2007.08.186
MBH 2007.08.186
- Az iratbetekintési jog biztosítására, illetve a könyvvizsgáló kirendelésére irányuló - a kisebbségi jogok védelmét szolgáló - kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a kérelmező nem tagja a kérelmezetti társaságnak, a közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 27. § (2)-(3) bek., 50. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a kérelmezetti társaságot 1993. március 19-én jegyezte be a cégjegyzékbe. Tagjai jelenleg: Hacco R. izraeli és dr. Hacco O. dunaharaszti lakosok, akik közül az utóbbi egyben a társaság képviselője is.
A cég 2000. április 17-én taggyűlést tartott, ahol az akkor is kéttagú társaság egyik tagját, dr. J. Csabát a 4/2000. (04.17.) számú határozattal a társaságból kizárta.
A kérelmező keresete alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2005. április 29. napján ...
MBH 2007.08.186 - Az iratbetekintési jog biztosítására, illetve a könyvvizsgáló kirendelésére irányuló - a kisebbségi jogok védelmét szolgáló - kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a kérelmező nem tagja a kérelmezetti társaságnak, a közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a kérelmezetti társaságot 1993. március 19-én jegyezte be a cégjegyzékbe. Tagjai jelenleg: Hacco R. izraeli és dr. Hacco O. dunaharaszti lakosok, akik közül az utóbbi egyben a társaság képviselője is.A cég 2000. április 17-én taggyűlést tartott, ahol az akkor is kéttagú társaság egyik tagját, dr. J. Csabát a 4/2000. (04.17.) számú határozattal a társaságból kizárta.
A kérelmező keresete alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2005. április 29. napján kelt 16.P.XI.21.715/2004/10. számú ítéletével a kérelmezőt kizáró taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, és a felperes tagsági jogviszonyát az alperesi gazdasági társaságban az ítélet meghozatalának időpontjával a jövőre nézve visszaállította. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a 2006. február 23. napján kelt 57.Pf.26.463/2005/4. számú ítéletével helybenhagyta.
A kizárt tag jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. május 18. napján benyújtott kérelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a társasággal szemben a jogerős ítéletre hivatkozással. Előadta, hogy a társaság 2006. május 30. napjára taggyűlést hívott össze, melynek egyik napirendi pontja a kérelmező tagsági viszonyának helyreállítása. Kérte, hogy a bíróság hívja fel a társaságot a törvényes működés helyreállítására, ennek keretében arra, hogy biztosítsa a taggyűlés megtartásának feltételeit, továbbá kötelezze arra az ügyvezetőt, hogy bocsássa a kérelmező rendelkezésére a szükséges iratokat, így a társaság mérlegeit, az egységes társasági szerződést, a 2005. év, valamint az előző évek gazdasági beszámolóit, engedjen betekintést a mérlegadatok alapját képező könyvelési iratokba és a bizonylatok megtekintését is tegye számára lehetővé.
A kérelmező 2006. június 9. napján újabb törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújtott be, melyben előadta, hogy a 2006. május 30-i taggyűlésen nem született megállapodás a tagsági viszonya tekintetében. Ennek igazolására csatolta a taggyűlési jegyzőkönyvet. Kérte, hogy a cégbíróság kötelezze a társaságot a törvényes működés helyreállítására, így tényleges és a valóságnak megfelelő székhely biztosítására; a társaság tevékenységi körének olyan székhelyen vagy telephelyen való gyakorlására, amely rendelkezik működési engedéllyel és az ingatlan tekintetében használatbavételi engedéllyel; a törzstőkét úgy állapítsa meg, hogy az a valóságnak megfeleljen és kötelezze ennek cégbírósági bejegyeztetésére; végül hívja fel arra, hogy a kérelmező tagsági viszonyát megfelelő módon és mértékben állítsa helyre. Kérte a 2006. május 30-án hozott határozatok megsemmisítését, illetve újabb határozatok hozataláig végrehajtásuk felfüggesztését.
Az elsőfokú bíróság az eljárásokat egyesítette.
A bíróság felhívására a kérelmezetti társaság jogi képviselője észrevételében előadta, hogy a taggyűlés 2006. május 30. napján szabályszerűen került megtartásra, ahol érvényes határozatok születtek. A taggyűlés döntött arról, hogy dr. Hacco O. tag üzletrészének terhére dr. J. Tamás részére 500.000,- Ft névértékű üzletrészt biztosít. A kérelmező ezt nem fogadta el, ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a tagsági viszony helyreállítása kizárólag az érintettek konszenzusával történhet, valójában azonban nem keresi a megegyezést, abban nem érdekelt, szándéka a társaság ellehetetlenítésére irányul.
A kérelmező iratbetekintési jogával kapcsolatosan előadta, hogy a társaság már korábban is tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy azokat a dokumentumok, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján egyébként is nyilvánosak (pl. éves beszámoló), a társaság székhelyén megtekinthetők. Tekintve azonban, hogy a kérelmező közeli hozzátartozói egy abszolút mértékben konkurens gazdasági társaság tagjai, illetve e személyek közül az egyik (a kérelmező felesége), ennek a társaság ügyvezetője is egyben, az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 27. § (3) bekezdése alapján a kérelmezetti társaság ügyvezetője a társaság üzleti érdekeinek, illetve üzleti titkainak megóvása érdekében a kérelmező részére történő további adatszolgáltatástól jogszerűen zárkózott el.
Érdemben nyilatkozott a kérelemmel érintett egyéb kérdésekben is.
A kérelmező az elsőfokú bírósághoz 2006. július 4. napján benyújtott beadványában további kérelemmel fordult a cégbírósághoz, melyben könyvvizsgáló kirendelését kérte figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a számviteli törvény szerinti beszámoló nem került 2005. év tekintetében elkészítésre, illetőleg a taggyűlés részéről elfogadásra, valamint a korábbi évek tekintetében sem megfelelő a társaság számviteli nyilvántartása. A törzstőke nagysága sem állapítható meg, ugyanakkor a gazdasági társaság tőkeemeléseket hajt végre.
A kérelmezetti társaság jogi képviselője az eredeti, valamint a kiterjesztett kérelemben foglaltak szerint is kérte a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a 2006. december 1. napján kelt Cgt.01-06/004447/10. számú végzésével felhívta a céget, hogy törvényes működését 60 napon belül állítsa helyre, nyújtson be jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet a jogszabályban előírt mellékletekkel együtt dr. J. Tamás tagsági jogviszonya visszaállítására, a cég megváltozott székhelyére vonatkozóan, továbbá biztosítsa dr. J. Tamás részére az iratbetekintési jogot, az üzleti titok alá eső iratok kivételével.
Határozata indokolásában - a fellebbezéssel érintett körben - megállapította, hogy a kérelmezőt kizáró taggyűlési határozatot a bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte és jogviszonyát a gazdasági társaságban az ítélet meghozatalának időpontjával a jövőre nézve visszaállította. A B. Kft. a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a cég nem adott be változásbejegyzési kérelmet, ezért a tagváltozás tekintetében felhívta ennek benyújtására a rendelkező részben foglaltak szerint. Felhívta továbbá a céget arra is, hogy a tagok számára társaság ügyeiről adjon felvilágosítást, biztosítsa az iratokba való betekintés jogát a jövőre nézve is, a jogszabályban előírt korlátozást is figyelembe véve. A cégbíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 54. § (1) bekezdése alapján alkalmazta a rendelkező részben írt intézkedéseket.
A végzés ellen a kérelmezetti társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben a kizárt tag jogviszonyának helyreállítására, valamint az iratbetekintésre vonatkozó rendelkezések megváltoztatását, és e vonatkozásban a kérelem elutasítását kérte.
A kizárt tag tagsági viszonyának helyreállítása körében arra hivatkozott, hogy a 2006. május 30. napján megtartott évi rendes taggyűlésen tárgyalta a társaság ezt a kérdést, az ott hozott határozat alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz benyújtották, azonban a bíróság hiánypótlásra szóló felhívásának a kérelmező magatartására visszavezethető okból nem tudtak eleget tenni. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező a társaság erre vonatkozó kifejezett felhívása ellenére sem jelölte meg, hogy álláspontja szerint milyen módon és milyen mértékben kellene a tagsági jogviszonya helyreállításának megtörténnie, ugyanakkor nem fogadta el a társaságnak azt a döntését, hogy ugyanolyan törzsbetéttel legyen ismét tagja a társaságnak, mint a kizárása pillanatában. A kérelmező közreműködése nélkül a társaság a tagsági jogviszonyt nem tudja helyreállítani.
Az adatszolgáltatás, illetve az iratbetekintési jog biztosítása körében fenntartotta az elsőfokú eljárásban általa előadottakat, amely szerint az 1999. november 5. napján kelt társasági szerződéssel alapított B. Kft. a valóságban a felperes cége, a cégjegyzékbe végül dr. J. Kft. cégnév alatt lett bejegezve. Abban a kérelmező az alapításkor meglévő 90 %-os üzletrészét csak névleg ruházta át feleségének édesanyjára, az ügyvezető pedig a kérelmező felesége lett. A konkurens cég székhelye a kérelmezetti társaság székhelyétől 800 méterre található, a két társaság gazdasági tevékenysége megegyezik, a konkurens társaság orvos-szakmai irányítását a kérelmező látja el. Mindezek alapján a társaság a Gt. (régi) 27. § (3) bekezdésére hivatkozással jogszerűen korlátozta a kérelmező iratbetekintési jogát.
Végül hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság határozata értelmében a társaságnak az iratbetekintést az üzleti titok alá eső iratok kivételével kell biztosítania.
Ezt a társaság értelmezni nem tudja, hiszen álláspontja szerint egyébként is kizárólag az üzleti titok alá eső iratokba történő betekintést nem engedélyezi a kérelmező részére. Ere tekintettel - álláspontja szerint - a cégbíróságnak e kérelmet el kellett volna utasítania, hiszen a társaság a kérelmező betekintéshez fűződő jogát nem sértette meg.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében elsődlegesen bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság a 2006. november 8. napján kelt Gfv.X.30.221/2006/4. számú ítéletével a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 57.Pf.26.463/2005/4. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Tagsági jogviszonya kapcsán előadta, hogy a kizárásakor az 1.000.000,- Ft törzstőkéjű társaságban 50 %-os tulajdoni aránnyal rendelkezett, jelenleg a cég jegyzett tőkéje 27.450.000,- Ft. A társaság tagjai ebből 500.000,- Ft-os névértékű üzletrészt kínáltak a kérelmezőnek, mellyel a döntéshozatalban nem tudna részt venni, és a társaság nyereségéből is csak elenyésző mértékben részesedhetne. Álláspontja szerint a kérelmezőnek olyan helyzetbe kell kerülnie, mintha a jogszabálysértő döntés meg sem született volna. Ahhoz, hogy a kérelmező határozott igényt tudjon előterjeszteni, szükség van arra, hogy a cég adatokat szolgáltasson, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a kizárást követően milyen gazdálkodás folyt a társaságnál, a fejlődést mennyiben - a kérelmezőnek is köszönhetően - a piacra bevezetett társaság jövedelme eredményezte, illetve az mennyiben a tagok anyagi hozzájárulásának az eredménye. Mindezeket nem tagadhatja meg a társaság a konkurencia elleni védelemre való hivatkozással.
A 2006. május 30-i taggyűlési jegyzőkönyvre hivatkozással hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint abból is egyértelműen megállapítható, hogy a társaság nem szabályszerűen működik, ezért a cégbíróság a gazdasági társaság törvényes működése feltételeinek biztosítása érdekében hozta meg a végzését, melyet a kérelmezetti cég alaptalanul kifogásol. Kérte ezért az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és az arra tett észrevétel keretei között bírálta felül.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fellebbezés részben alapos.
A kérelmező a tagsági viszonya rendezése érdekében a kérelmében - az e körben kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően - azt kérte, hogy a bíróság kötelezze a társaságot a törvényes működés helyreállítására, ami a jogerős ítélet alapján a felek konszenzusával történhet meg.
A kérelmezetti társaság jogi álláspontja azonos volt abban a kérdésben, hogy a felek megegyezése szükséges a tagsági viszony rendezéséhez.
A benyújtott okiratokból az is egyértelműen megállapítható, hogy a felek tárgyalásainak eredményeképpen, illetve a 2006. május 30-i taggyűlésen nem született megállapodás.
Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan hívta fel határozatában e körben a társaságot a jogerős ítélet végrehajtásaként a törvényes működés helyreállítására. Nem írhatta volna elő ugyanakkor, hogy a társaság jogi képviselő útján nyújtson be változásbejegyzési kérelmet dr. J. Tamás tagsági jogviszonya helyreállítására.
Helytállóan hivatkozott a kérelmezetti társaság jogi képviselője a fellebbezésében arra, hogy a kérelmező közreműködése nélkül a társaság nem képes ennek a felhívásnak eleget tenni.
A kérelmező által az elsőfokú eljárásban is hivatkozott Cgf.II.30.709/1999/4. számú eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a kizárást kimondó határozattal és a kizárt tag üzletrészének árverés útján történő értékesítésével, illetve átruházásával az 1988. évi Gt. 174. § (1) bekezdése alapján, a kizárt tag tagsági jogviszonyából eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére átszálltak. A társaság - ahogyan jelen esetben a B. Kft. is - ezt követően tovább működött, az üzletrész átruházások következtében új tulajdonosokat jegyzett be a cégbíróság a cégnyilvántartásba és egyéb változások is bekövetkeztek, így a törzstőke felemelése is. Mivel kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a kizárást kimondó jogszabálysértő társasági határozat hatályon kívül helyezésének nem lehet ex tunc hatályt tulajdonítani, továbbá az nem eredményezi automatikusan a tagsági jogot feléledését sem, ezért a jogerős ítélet alapján függő jogi helyzet alakul ki. Ez mindaddig tart, amíg a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos törvényes állapotot nem állítja helyre a társaság, a tagjegyzéken (cégjegyzékben) nyilvántartott tagjai és a korábban kizárt tag együttes, egyetértve meghozott döntése alapján. Eddig az időpontig tehát nem tekinthető tagnak a kérelmező. A törvényes működés helyreállítása történhet pl. törzstőke emelés folytán új törzsbetét biztosításával a kérelmező részére; amennyiben az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása már nem áll érdekében a feleknek, abban is megállapodhatnak, hogy a kérelmező nem válik ismét a társaság tagjává. Mindkét esetben el kell számolni azonban a társaság és a kérelmező között fennálló rendezetlen, a kizárás előtti, illetőleg az árverési eljárás folytán keletkezett igényeket.
A fentiekből következik, hogy a cégbíróság nem írhatja elő a törvényes működés helyreállításának módját, mert az a feleken múlik. Tény viszont az is, hogy megállapodás hiányában a cégbíróság a társasággal szemben a Ctv. (régi) 54. § (1) bekezdésében meghatározott további intézkedéseket alkalmazhatja, így végső soron a társaság tevékenységtől való eltiltására és a megszüntetésére is sor kerülhet.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének a kérelmező tagsági viszonyával kapcsolatos változásbejegyzési kérelem benyújtására kötelező rendelkezését a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a társaságot a tagsági jogviszonnyal összefüggésben a törvényes működés helyreállítására hívta fel; a törvényes működés helyreállítására biztosított határidőt - méltányosan - a jogerős végzés kézhezvételétől számított 60 napban határozta meg.
Alapos volt a kérelmezetti társaság fellebbezése az iratbetekintésre kötelező rendelkezés tekintetében is.
A Gt. (régi) 27. § (2) bekezdése szerint a vezető tisztségviselők kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
A (3) bekezdés értelmében a tagok (részvényesek) a (2) bekezdés szerinti joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
Rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fent hivatkozott legfelsőbb bírósági döntés értelmében sem tekinthető tagnak jelenleg a kérelmező, ezért őt a Gt. (régi) fent idézett előírása alapján, tagsági jogviszonyára tekintettel, iratbetekintési jog nem illeti meg.
Az iratbetekintés biztosítására irányuló eljárás olyan speciális törvényességi felügyeleti eljárás, amelynek az általános szabályok szerinti törvényességi felügyeleti eljárással együttesen történő elbírálása egyébként sem indokolt, mivel eltérőek a kérelemre okot adó körülmények, a cégbíróság eljárásának köre és tárgya, valamint az eljárás eredményeképpen hozható határozatok.
Jelen esetben a kérelmezőt a Gt. (régi)-ben biztosított iratbetekintési jog attól függően illeti meg, hogy tagsági jogviszonya helyreáll-e.
Ettől független az az igénye, hogy annak eldöntéséhez, hogy a tagsági jogviszonya kapcsán hogyan tud megállapodni a társasággal, be kíván tekinteni a gazdálkodást tükröző okiratokba. Ezt azonban a feleknek szintén a fenti konszenzus érdekében lefolytatott tárgyalások keretében kell rendezniük. Erre a társaságot a Gt. (régi) 27. §-a alapján a cégbíróság nem kötelezheti.
Amennyiben a kérelmező tagsági viszonya helyreáll, ez esetben is kérelme pontosításra szorul. A Gt. (régi) 27. §-ára alapított igény esetén ugyanis - az e körben szintén egységes bírói gyakorlat értelmében - a betekintésre igényelt iratok konkrét és pontos megjelölése szükséges, amely egyben alapja annak is, hogy a bíróság végrehajtható határozatot tudjon hozni. Megjegyezte a másodfokú bíróság, hogy a fellebbezéssel támadott határozat rendelkező része ennek a követelménynek nem felelt meg, erre is helyesen utalt a fellebbezés.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének az iratbetekintésre vonatkozó rendelkezését a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése, valamint a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban elsődlegesen nyilatkoztatni kell a kérelmezőt, hogy az iratbetekintésre irányuló kérelmét fenntartja-e, ha igen, annak pontosítására kell az elsőfokú bíróságnak a kérelmezőt felhívnia.
Észlelte továbbá a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság nem határozott a könyvvizsgáló kirendelésére irányuló kérelemről sem. E körben rámutatott arra, hogy ennek a szintén speciális törvényességi eljárásnak a szabályait a kisebbségi jogok védelme érdekében a Gt. (régi) 50. §-ában írt rendelkezései rögzítik. A kérelem előterjesztésének feltétele ez esetben is a tagsági jogviszony, ezen belül legalább a szavazatok egytizedét képviselő üzletrész.
Az elsőfokú bíróság a tagsági jogviszony helyreállításától függően tud a fentiek szerint határozni e kérelmek tárgyában is, amennyiben azokat a kérelmező az eljárásban fenntartja.
A fellebbezés részben vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-06/004447/10.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.43.201/2007/2.)