MBH 2007.08.183

- Ha a kft. tagjának a törvény erejénél fogva szűnik meg a tagsági jogviszonya, az üzletrész feletti rendelkezési jog magát a céget illeti meg "a magához vonás folytán", amíg az üzletrésznek nem lesz új tulajdonosa. - Az üzletrész értékesítésére (eladóként is) a kft.-nek van jogosultsága. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 13. §, 144. § (1) bek. a) pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A cégjegyzékbe 2004. június 8. napján bejegyzett D. Kft. tagjai az M. Kft., Á. László és B. Gyöngyi.

A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. november 14. napján benyújtott kérelmében a társaság fióktelepeiben, tevékenységi körében, tagjaiban, a képviselő újraválasztásából adódóan a jogviszony kezdetében és végében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Egyidejűleg igazolási kérelemmel is élt, amelyben előadta, hogy a 2006. április 20-i változások benyújt...

MBH 2007.08.183 - Ha a kft. tagjának a törvény erejénél fogva szűnik meg a tagsági jogviszonya, az üzletrész feletti rendelkezési jog magát a céget illeti meg "a magához vonás folytán", amíg az üzletrésznek nem lesz új tulajdonosa.
- Az üzletrész értékesítésére (eladóként is) a kft.-nek van jogosultsága.
A cégjegyzékbe 2004. június 8. napján bejegyzett D. Kft. tagjai az M. Kft., Á. László és B. Gyöngyi.

A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. november 14. napján benyújtott kérelmében a társaság fióktelepeiben, tevékenységi körében, tagjaiban, a képviselő újraválasztásából adódóan a jogviszony kezdetében és végében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Egyidejűleg igazolási kérelemmel is élt, amelyben előadta, hogy a 2006. április 20-i változások benyújtására nem került sor, ezért az ekkor elhatározott változásokat a 2006. október 15-i, a 2006. évi IV. törvénynek megfelelően módosított okiratokkal együtt most nyújtják be.
A kérelem mellékleteként egyebek mellett csatolták a 2006. április 20-i taggyűlési jegyzőkönyvet. Ebben az ügyvezető tájékoztatta a tagokat, hogy az M. Kft. a társasági szerződésben vállalt 1.500.000,- Ft összegű vagyoni betétjéből csak 750.000,- Ft-ot teljesített. Időközben ellene felszámolási eljárás indult, és figyelemmel arra, hogy az ügyvezető felszólítása ellenére a törzsbetét második részletét nem teljesítette, az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 13. §-a alapján tagsági viszonya 2005. október 7. napján megszűnt. Az ezen a taggyűlésen hozott határozattal a taggyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az M. Kft. "fa" volt tag 1.500.000,- Ft névértékű üzletrésze felosztásra kerüljön fele-fele arányban. A társaság kötelezte a volt tag üzletrészét megvásárló Á. László és B. Gyöngyi tagokat, hogy a még be nem fizetett 750.000,- Ft-ból a rájuk eső összeget az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül a társaság bankszámlájára fizessék be. Az ugyanezen a napon kelt adásvételi szerződéssel a D. Kft. mint eladó és Á. László, valamint B. Gyöngyi mint vevők között üzletrész-adásvételi szerződés jött létre, melyben a társaság a magához vont M. Kft. "fa" volt tag üzletrészét értékesítette a társaság másik két tagja részére. Csatolták még a 2006. április 20-i keltű tagjegyzéket, melyen tagként B. Gyöngyit és Á. Lászlót tüntették fel fejenként 1.500.000,-Ft névértékű üzletrésszel. Mellékelték még a 2006. április 20-i keltezésű egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés is.
A társaság a kérelem további mellékletét képező jegyzőkönyv szerint a 2006. november 1-jén tartott taggyűlésen fogadta el a változásbejegyzési kérelemben szereplő további módosításokat, és ehhez kapcsolódóan is csatolta a jogi képviselő a társasági szerződésmódosítást, a 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései szerint módosított egységes szerkezetű társasági szerződést, a 2006. november 1-jén kelt tagjegyzéket, mely az április 20-i keltezésűvel azonos adatokat tartalmaz és a változásokhoz kapcsolódó további mellékleteket.

Az elsőfokú bíróság a 2006. november 20. napján kelt 17. sorszámú végzésével a jogi képviselőt - elutasítás terhe mellett - 30 napon belül több pontból álló hiánypótlásra hívta fel. Egyebek mellett rögzítette a végzésében, hogy az üzletrész adásvételi szerződés szerint az eladó a D. Kft., tehát a cég saját üzletrészt szerzett. Ebben az esetben a tagjegyzék csatolása mellett a céget is fel kell tagként tüntetni, és közbenső mérleggel kell igazolni, hogy a társaságnak törzstőkén felüli vagyona volt. Csak ennek bejegyzését követően kerülhet sor az üzletrész felosztására és a tagok részére történő értékesítésre.
Felhívta a társaságot ilyen tartalmú okiratok és egyértelmű üzletrész adásvételi szerződés csatolására, mivel a kérelem és annak mellékletei ellentmondásosak.

A jogi képviselő a cégbírósághoz 2007. január 8. napján benyújtott hiánypótlásában a végzés egyéb pontjainak teljesítése mellett benyújtotta a 2005. október 7-i taggyűlési jegyzőkönyvet, ahol a taggyűlés az M. Kft. "fa" volt tag 1.500.000,- Ft-os névértékű üzletrészének a társasághoz vonásáról határozott a Gt. (régi) 144. § (1) bekezdése alapján, továbbértékesítés céljából. A jogi képviselő kísérőlevelében előadta, hogy ennek korábbi benyújtása adminisztratív okokból maradt el, ezért újabb igazolási kérelmet terjesztett elő. A hiánypótlásként benyújtott változásbejegyzési kérelmében kérte továbbá a D. Kft. tagként történő bejegyzését 2005. október 7-től 2006. április 20-ig terjedő időtartamra.

Az elsőfokú bíróság a 2007. január 23. napján kelt Cg.01-09-727124/19. számú végzésével a cég 2006. november 14. napján benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmét elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a jogi képviselő a hiányokat pótolta, de az okiratok tartalma nem volt egyértelmű. A tagok egy 2006. április 20-i taggyűlési jegyzőkönyvet csatoltak, ahol a felszámolás alá került tag üzletrészét felosztották és a két másik tagot kötelezték az üzletrészek megvásárlására. Ehhez 2006. április 20-i keltű, olyan üzletrész-adásvételi szerződést csatoltak, melyben a D. Kft. adja el az üzletrészét Á. László és B. Gyöngyi tagoknak. A tagváltozás átvezetését a 2006. november 1-jei tagjegyzék szerinti hatállyal kérték. A hiánypótlási eljárásban benyújtott 2005. október 7-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaság a volt tag üzletrészét magához vonta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az üzletrészek megszerzésének módja és időpontja tekintetében az okiratok ellentmondásokat tartalmaznak, ezért azok bejegyzése nem volt teljesíthető. A változásbejegyzési kérelmet a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (5) bekezdése, illetve 50. § (1) bekezdése alapján utasította el.

A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezéssel élt, amelyben érdemben az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatásával a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Hangsúlyozta, hogy a hiánypótlási eljárásban benyújtott okiratok időben megelőzik a 2006. november 14. napján beadott 2006. április 20-i és november 11-i okiratokat, és a most már rendelkezésre álló okiratok a változások bejegyzésére alkalmasak. Az elsőfokú bíróság elutasító végzésének indokolása iratellenesen tartalmazza a tényeket és az sem felel meg a valóságnak, hogy az adásvételi szerződés dátuma és a tagjegyzék dátuma eltérő lenne, illetve, hogy a tagjegyzéken a társaság a tagváltozás átvezetését 2006. november 1. napjával kérte. A becsatolt iratok alapján az egyes tagváltozások jogcíme és időpontja pontosan meghatározható, az iratokban e tekintetben nincs ellentmondás. Jogszabálysértő ezért az elsőfokú bíróság elutasító döntése.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül; megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.

Elsődlegesen rögzítette a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzése abban a részében megalapozott volt, hogy a cég nem csatolta a volt tag üzletrészének a Gt. (régi) 144. §-a szerinti magához vonásáról szóló, valamint az ezt alátámasztó okiratokat. Ugyanakkor az eredetileg benyújtott taggyűlési jegyzőkönyvek tartalmát az elsőfokú bíróság nem megfelelően értelmezve a 17. sorszámú végzésében tévesen a saját üzletrész megszerzéséhez kapcsolódó felhívást adott ki.

Helytállóan hivatkozott a társaság jogi képviselője a fellebbezésében arra, hogy az eredetileg benyújtott és a hiánypótlási eljárás során benyújtott okiratok tartalma nem ellentmondásos, azokból az egyes tagváltozások jogcíme és időpontja - a fellebbezésben írtak szerint - aggály nélkül megállapítható.

A Gt. (régi) 144. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a társaság az üzletrészt magához vonja a tagsági jogviszony 13. § szerinti megszűnése, illetve a tag bírósági kizárása esetében, az árverés lebonyolítása érdekében.
A törvényhez fűzött kommentár szerint a magához vonással a társaság csak átmeneti időre szerzi meg az üzletrész feletti rendelkezési jogot, ilyenkor a társaság kötelezettsége az érintett üzletrész értékesítése. Amennyiben az sikerre vezet, nincs szükség a törzstőke leszállítására, az üzletrész bevonására, hiszen az üzletrész továbbra is fennmarad, csak más tulajdonos gyakorolja felette a tulajdonosi jogokat. Az esetek döntő többségében a társaság által történő megszerzés jellemző módja a magához vonás, melyet követ az értékesíts folyamata, illetve annak sikertelensége esetén az üzletrész bevonása.

Az elsőfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - nem hívta fel a társaság jogi képviselőjét olyan tagjegyzék benyújtására, amely a 2005. október 7-től 2006. április 20-ig (az üzletrész többi tag részére történő értékesítéséig) terjedő időszakra nézve a tényleges állapotot tükrözve rögzíti a társaság által magához vont üzletrészt is, feltüntetve a magához vonást tényét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezt az adott időszakra a cégjegyzéknek is azonos módon kell tartalmaznia.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a fentiek szerinti tartalmú tagjegyzék csatolására kell az elsőfokú bíróságnak a jogi képviselőt felhívnia, melynek teljesítése esetén a társaság változásbejegyzési kérelme a tagváltozás vonatkozásában is teljesíthető.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-727124/19.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.308/2007/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.