adozona.hu
BH 2007.8.266
BH 2007.8.266
Választottbírósági kikötés esetén a bíróság a pert nem szüntetheti meg hivatalból, csak valamelyik vagy mindkét fél közös kérelmére - A kérelemre megszüntetett perben a lerótt illeték visszatérítésének nincs helye, de a felet illetékkedvezmény illeti meg [1994. évi LXXI. tv. (továbbiakban: Vbtv.) 8. §; 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Itv.) 57. §, 58. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálat szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az alperesekkel 2002. december 12-én gépjármű pénzügyi lízingszerződést kötött, melyet 2004. május 18-án az alperesek szerződésszegésére hivatkozva felmondott. A gépjármű értékesítése után felhívta az alpereseket 834 330 Ft még fennálló tartozás megfizetésére. Az alperesek a felhívásnak nem tettek eleget, ezért a felperes az igényét fizetési meghagyással érvényesítette. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást 834 330 Ft tő...
BH 2007.8.266 Választottbírósági kikötés esetén a bíróság a pert nem szüntetheti meg hivatalból, csak valamelyik vagy mindkét fél közös kérelmére - A kérelemre megszüntetett perben a lerótt illeték visszatérítésének nincs helye, de a felet illetékkedvezmény illeti meg [1994. évi LXXI. tv. (továbbiakban: Vbtv.) 8. §; 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Itv.) 57. §, 58. §].
A felülvizsgálat szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az alperesekkel 2002. december 12-én gépjármű pénzügyi lízingszerződést kötött, melyet 2004. május 18-án az alperesek szerződésszegésére hivatkozva felmondott. A gépjármű értékesítése után felhívta az alpereseket 834 330 Ft még fennálló tartozás megfizetésére. Az alperesek a felhívásnak nem tettek eleget, ezért a felperes az igényét fizetési meghagyással érvényesítette. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást 834 330 Ft tőke és járulékai erejéig 2005. december 19-én kibocsátotta. A fizetési meghagyást a tértivevény tanúsága szerint az alperesek 2006. január 27-én átvették. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre a felperes 25 100 Ft eljárási illetéket rótt le. A fizetési meghagyásos eljárás az alperesek ellentmondása folytán perré alakult. Az elsőfokú bíróság felhívására a felperes a fizetési meghagyásos eljárás illetékét a peres eljárás illetékére kiegészítve lerótt további 25 000 Ft eljárási illetéket, egyben becsatolta a C. L. Zrt. Gépjármű Lízing Általános Szerződési Feltételek elnevezésű, a lízingszerződés mellékletét képező okiratot és előadta, hogy annak XV/72. pontja szerint a felek a szerződésből eredő jogvitáik rendezésére - peres eljárás esetén - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság eljárását kötötték ki. Az elsőfokú bíróság a felperes beadványát a Pp. 3. §-ának (2) bekezdése alapján - tartalma szerint - a választottbírósági kikötésre tekintettel a per megszüntetésére irányuló kérelemnek tekintette és végzésével a Vbtv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek között folyamatban lévő pert megszüntette. Kimondta, hogy a per megszüntetésére tekintettel a felperes a peres eljárás illetékeként lerótt 25 000 Ft-ot az illetékhivataltól az Illetékkódex, 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján visszaigényelheti. Megállapította, hogy választottbírósági eljárásnak az 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbtv.) 3. §-ának (1) bekezdése szerint csupán a bírósági peres eljárás helyett van helye - és mert a fizetési meghagyásos eljárás a Pp. XIX. fejezetében szabályozott nemperes eljárás, a választottbírósági eljárást kikötő felek nemperes eljárás igénybevételének a rendes bíróság előtti lehetőségét jogszerűen ki sem zárhatják. Tekintve, hogy a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására a bíróság hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett, kizárólag a fizetési meghagyásos eljárás illetékének a peres eljárás illetékére történő kiegészítése kapcsán megfizetett 25 000 Ft visszaigénylésére jogosította fel a felperest.A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott végzésében az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Nem fogadta el a felperesnek arra történő hivatkozását, hogy a 2006. március 13-ai beadványát az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a per megszüntetésére irányuló kérelemnek; hogy a bíróság per megszüntetését akként kell értelmezni, hogy a bíróság a hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból állapította meg, ezért elfogadta az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a felperes kizárólag a fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás illetéke között mutatkozó 25 000 Ft különbözet visszaigénylésére jogosult.
A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét-fokú végzésnek az illeték viseléséről rendelkező része hatályon kívül helyezését és e vonatkozásban az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Előadta, hogy az első fokon eljárt bíróság jogszabályhelyre történő hivatkozás nélkül szüntette meg a pert, a kiegészített illeték visszaigényelhetőségéről viszont az 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva döntött, így az elsőfokú bíróság - jogszabályhelyre történő hivatkozás nélkül - de mégis a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján hivatalból szüntette meg a folyamatban lévő pert. Az Illetékkódex 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján szünteti meg. A Pp. 157. §-ának a) pontja visszautal a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjaira. Az a) pont akként rendelkezik, hogy a bíróság a pert megszünteti, ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. A per megszüntetéséről a bíróság a Pp. 157. §-ának a)-b) pontja esetén hivatalból határoz, és ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására okot adó körülmény csak a per során derül ki, a pert hivatalból szünteti meg. A perbeli esetben az elsőfokú bíróságnak a választottbírósági kikötésre tekintettel a pert hatáskör és illetékesség hiányában a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt okból a Pp. 157. §-ának a) pontja szerint hivatalból kellett megszüntetnie. A felperes a 2006. március 13-án kelt beadványában csupán tényként hivatkozott a választottbírósági kikötésre, a per megszüntetése iránt kérelmet nem terjesztett elő. Ez esetben viszont az eljárás az Illetékkódex 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes. Az illetékmentesség kiterjedt a fizetési meghagyásos eljárásra is, következésképpen az elsőfokú bíróságnak a teljes 50 000 Ft illeték visszaigénylésére kellett volna a felperest feljogosítania.
Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős végzés hatályban tartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a per megszüntetését nem sérelmezte, csupán azt vitatta, hogy a megszüntetés a kérelmére történt. Álláspontja szerint a megszüntetés hivatalból történt, ezért az általa a fizetési meghagyásos és a peres eljárás illetékeként lerótt, összesen 50 000 Ft visszatérítését kérte.
A fél által lerótt illeték visszafizetésének csak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Illetékkódex) ez irányú kifejezett rendelkezése esetében van helye. Az Illetékkódex 57. §-ának a) pontja szerint illetékmentes a polgári ügyekben az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti, ha a keresetlevelet már a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint idézés kibocsátása nélkül akkor kell a keresetlevelet elutasítani, ha a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a Pp. 129. §-ának rendelkezése nem alkalmazható.
Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az elsőfokú bíróságnak a perbeli esetben a per megszüntetése iránt a fenti jogszabályhelyek alapján hivatalból kellett volna intézkednie. A felperes az igényét az elsőfokú bíróságnál fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítette. A fizetési meghagyásos eljárásra az elsőfokú bíróság hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett, tekintve, hogy az 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) 3. §-ának (1) bekezdése szerint a választottbírósági eljárás a peres eljárást helyettesíti. Fizetési meghagyásos eljárásra választottbírósági eljárás nem köthető ki. Az elsőfokú bíróság hatáskörében és illetékességi körében eljárva bocsátotta ki és kézbesítette az alperesnek a fizetési meghagyást. A fizetési meghagyás kézbesítésének a Pp. 318. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanaz a joghatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének, azaz a Pp. 128. §-a szerint beállnak a perindítás joghatályai. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság csak ezt követően a felperesnek az alperesi ellentmondás előterjesztése után benyújtott előkészítő iratához mellékelt okiratból szerzett tudomást a választottbírósági kikötésről. Ebben az időpontban azonban a választottbírósági kikötést az elsőfokú bíróság hivatalból nem vehette figyelembe és ez alapján a per megszüntetésére hivatalból nem volt törvényes lehetősége. Az elsőfokú bíróságnak ugyanis a választottbírósági kikötés észlelését követően nem a Pp., hanem a Vbtv. rendelkezései szerint kellett eljárnia. Az általános hatáskörű bíróságok szerepét a Vbtv. 7. és 8. §-ában írt rendelkezések szabályozzák a választottbírósági eljárásban. A Vbtv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak - a jelen perben nem releváns kivételektől eltekintve - a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti. A per megszüntetésére irányuló kérelmet az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében terjesztheti elő. A fizetési meghagyással indult és az ellenérdekű fél ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása nyilvánvalóan nem lehetséges, ehelyett - amennyiben annak a Vbtv.-ben meghatározott feltételei fennállnak - a per megszüntetésének van helye. A Vbtv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében viszont a per megszüntetése csak valamelyik fél kérelmére történhet. Amennyiben a felek a per megszüntetésére irányuló kérelmet nem terjesztettek elő, az általános hatáskörű bíróság a választottbírósági kikötést nem veheti figyelembe, az eljárást le kell folytatnia. Amennyiben a felperes előadása nem foglalta magában a per megszüntetése iránti kérelmet, úgy a felperesnek a per megszüntetéséről szóló végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására történő utasítását kellett volna kérnie.
Az Illetékkódex 57. §-ának a) pontja nem biztosít illetékmentességet arra az esetre, ha a bíróság a választottbírósági kikötésre tekintettel a Vbtv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján szünteti meg a pert. Ilyen esetben az Illetékkódex 58. §-a (1) bekezdésének a) vagy e) pontja értelmében az illeték mérséklésének van helye. A hivatkozott jogszabályhely szerint az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a felperes a keresetétől az első tárgyaláson eláll, illetőleg ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik. Tekintve, hogy a Vbtv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróságnak bármelyik fél kérelmére meg kell szüntetnie a pert, az ellenérdekű fél ez irányú nyilatkozata szükségtelen. Ez esetben azonban a peres eljárást megelőző fizetési meghagyásos eljárás illetékének visszatérítését a fél még részben sem kérheti. Az Illetékkódex 58. §-a (1) bekezdésének a) vagy e) pontja értelmében a felperes csupán a fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás illetéke közötti 25 000 Ft 90%-ának visszatérítésére tarthatott volna jogszerű igényt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. IX. 30.373/2006.)