adozona.hu
BH 2007.7.234
BH 2007.7.234
A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításra akkor jogosult, ha a törvényességi felügyeleti eljárást a bejegyzési eljárás alatt kezdeményezte [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 54. § (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2004. július 8-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperessel szemben a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdés d) pontjára alapítva. Kérelmében előadta, hogy az alperes mint egyszemélyes kft. törvénysértő módon működik. A társaság egyedüli ügyvezetője H. P. egyben az egyedüli tulajdonos tagnak, mint társaságnak az ügyvezetését is ellátja. A cégbíróság 2004. november 11-én kelt...
BH 2007.7.234 A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításra akkor jogosult, ha a törvényességi felügyeleti eljárást a bejegyzési eljárás alatt kezdeményezte [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 54. § (6) bek.].
A felperes 2004. július 8-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperessel szemben a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdés d) pontjára alapítva. Kérelmében előadta, hogy az alperes mint egyszemélyes kft. törvénysértő módon működik. A társaság egyedüli ügyvezetője H. P. egyben az egyedüli tulajdonos tagnak, mint társaságnak az ügyvezetését is ellátja. A cégbíróság 2004. november 11-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást befejezetté nyilvánította, mivel az eljárás folyamatban léte alatt a törvénysértő állapot megszűnt. Az ítélőtábla 2005. február 24-én kelt végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, és a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet hivatalból elutasította. A határozat rögzíti, hogy önmagában az a tény, hogy a kérelmező és kérelmezett (felperes és alperes) között perek vannak folyamatban a kérelmezőnek (felperes) törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét nem valószínűsíti. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság végzésével az ítélőtábla fenti végzését hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.2004. július 29-én az alperes változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. A cégbíróság 2004. október 5-én kelt végzésével az alperes kétszemélyes társasággá válását, a könyvvizsgáló újraválasztását, az alperes vezető tisztségviselőjeként H. P.-t és C. C.-t a cégjegyzékbe bejegyezte.
Mivel a 2004. július 8-ai kérelemben jelzett törvénysértő állapot a korábbi eljárások eredményeképpen megszűnt, a cégbíróság felhívta a felperest, hogy nyilatkozzon, kérelmét fenntartja-e. Az időközben lefolytatott 2004. július 29-én kezdeményezett változásbejegyzési kérelemre is tekintettel, a felperes 2004. október 15-én módosított tartalommal terjesztette elő a kérelmét. Nem vitatva azt, hogy a 2004. július 8-án benyújtott kérelmében megjelölt összeférhetetlenségi helyzet megszűnt, új tényként arra hivatkozott, hogy a társaság kétszemélyessé válását követően H. P. újraválasztása nem a jogszabályoknak megfelelően történt. A korábbi egyszemélyes tulajdonos ugyanis nem volt jogosult egyedül az alperest érintő alapítói határozatok meghozatalára, könyvvizsgáló kinevezésére.
A cégbíróság a 2004. október 15-én előterjesztett kérelmet új törvényességi felügyeleti kérelemnek tekintette, és azt elutasította.
A felperes 2004. december 6-án nyújtotta be bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmét. Arra hivatkozott, hogy H. P. és C. C. vezető tisztségviselőként történő bejegyzése a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 150. § (2) bekezdés g) pontjában írt kógens jogszabályi rendelkezést sérti. Az alperes ugyanis időközben többszemélyes társasággá vált. Az ügyvezetők és a könyvvizsgáló megválasztásáról, a korábban egyedüli tulajdonos tag, a másik, új tag szavazata nélkül egymaga nem határozhatott volna. A felperes a keresetét utóbb módosította. Az említett két ügyvezető bejegyzésének alapjául szolgáló létesítő okirat és cégjegyzéki adatokat módosító alapítói határozatoknak az érvénytelenségére is hivatkozott, utalva a Ptk. 234. § (1) bekezdésében foglaltakra.
Az F/6. alatt csatolt alapítói határozatok az alábbiak: 1/2004. sz. határozat a társaság tevékenységi körének bővítése, 2/2004. sz. határozat az alapító 100%-os üzletrészének megosztása, a megosztott üzletrész értékesítése a B. P. BV mint vevő részére, 3/2004. sz. határozat C. C. ügyvezetői feladatokkal való megbízása 5 éves időtartamra, mely 2009. június 31-éig tart. Az F/6. alapítói határozatok meghozatalának az időpontja 2004. július 9-e volt. Az F/7. alatt csatolt irat szerint az alapítói határozatok kijavítása és kiegészítése akként történt, hogy a 3/2004. sz. határozat tartalma megváltozott: az alapító 5 éves időtartamra kinevezi C. C.-t és újraválasztja H. P. ügyvezetőt azzal, hogy mindkettőjük megbízatásának ideje 2009. június 31-éig terjed. A 4/2004. sz. határozat pontosítás szerint a társaság könyvvizsgálója az A. Sz. Kft. A könyvvizsgáló kft. nevében M. G. helyett dr. S. I. jár el, mint könyvvizsgálatért felelős természetes személy. Kijelölése 2006. május 31-éig terjed. A módosítás időpontja 2004. szeptember 14-e.
A felperes kereshetőségi jogát arra alapította, hogy a bejegyzési eljárás alatt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezője volt, és e minőségében a Ctv. 50. § (2) bekezdés értelmében perindításra is jogosult.
Az alperes elsősorban a per megszüntetését kérte. Vitatta a felperes perindításra jogosultságát. Arra hivatkozott, hogy a támadott bejegyző végzés a felperesre nézve rendelkezést nem tartalmaz. A felperes a törvényességi felügyeleti eljárást nem a bejegyzési eljárás alatt kezdeményezte. Kérelmét a változás bejegyzését elrendelő végzés meghozatalát követően, 2004. október 15-én nyújtotta csak be.
Az elsőfokú bíróság 2005. június 3-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a per megszüntetésének azért nem álltak fenn a feltételei, mert a kereshetőségi jog kérdésében érdemben, ítélettel kell határozni. Álláspontja szerint a felperes nem igazolta, hogy az általa indított törvényességi felügyeleti eljáráshoz a Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint jogi érdeke fűződött. Emiatt a Ctv. 54. § (6) bekezdésében foglaltak alapján nem volt jogosult pert indítani. Figyelemmel arra, hogy a felperes a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok érvénytelenségére is hivatkozott, vizsgálta azt is a bíróság, hogy a felperest a Ctv.46. §-a értelmében megilleti-e a perindítás joga. Megállapította, hogy a felperes a perindításhoz szükséges jogi érdeket nem valószínűsítette.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság álláspontját osztva kifejtette, hogy a Ctv. 54. § (6) bekezdése szerinti perindítási jog a felperest nem illette meg. A változás bejegyzése 2004. október 5-én megtörtént. A felperes újabb kérelmet csak 2004. október 15-én nyújtott be. E kérelem 2005. március 30-án hivatalból elutasításra került. Alaptalan a felperesnek a Ptk. 234. § (1) bekezdésére történő hivatkozása is. Semmisség megállapítása iránti kereset előterjesztésére csak abban az esetben van lehetőség, ha erre vonatkozó felhatalmazást tartalmaz a jogszabály, vagy ha a fél valamilyen módon, a vitában érdekelt. A felperes ilyen jogi érdeket valószínűsíteni nem tudott.
A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetének való helyt adást. Hivatkozott a jogerős ítélet iratellenességére. Állította, nem felel meg a valóságnak, hogy az alperes kérelme alapján 2004. július 29-én indult változásbejegyzési eljárással egy időben, e kérelemmel összefüggésben a felperesnek törvényességi felügyeleti kérelme nem volt. Utalt arra, hogy a felperes a törvényességi felügyeleti eljárást 2004. július 8-án kezdeményezte. Megjelölte az eljárás lefolytatásához fűződő érdekét, az alperessel szembeni perekre hivatkozással. Rámutatott arra, hogy számára jelentősége van annak, hogy az alperes céget törvényesen ki jogosult képviselni. A július 8-án benyújtott kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy azon adatok sérelmesek számára, amelyeket utóbb, a július 29-én kezdeményezett változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság bejegyzett. A felperes előadta azt is, iratellenes a jogerős határozatnak az az állítása, hogy 2004. október 15-én módosított tartalmú törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be. Az akkor előterjesztett beadványban az eredeti kérelmében foglaltakat, az újonnan előadottakkal módosítva kérte elbírálni, és a korábban indított törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni.
A felperes hivatkozott arra is, hogy a jogerős határozat sérti a Ctv. 54. § (6) bekezdés mellett a Ptk. 234. § (1) bekezdését is. Az érvénytelenség megállapítása iránti kereshetőségi joga ugyanis fennáll. Az eljárás folyamán a cégbíróságnak hivatalból észlelnie kellett volna, hogy az F/6. és a bejegyzés alapjául megjelölt alapítói határozatok érvénytelenek, továbbá hogy helytálló az emiatt indított törvényességi felügyeleti eljárás is. Egyértelmű, hogy a határozatok sértik a Gt. 150. § (2) bekezdés g) pontjában írtakat. A korábbi egyedüli tulajdonos, a kéttagúvá kibővült társaság működése során már egyedüli döntési joggal nem rendelkezett. Mindezek alapján az alperesnél jogellenes állapot áll fenn. Az alperesnek nincsen törvényes képviselője, aki a nevében érvényes és hatályos jognyilatkozatokat tehetne és eljárhatna. A felperes jogi érdeke abban áll - és a jogbiztonság is ezt kívánja, - hogy ez a törvényellenes állapot szűnjön meg. A felperesnek ne kelljen bizonytalanságban lennie a perbeli ellenfele nyilatkozatainak érvényességét illetően.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A kereseti kérelem elbírálása szempontjából irányadó 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. § (1) bekezdés értelmében a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, de a bejegyző végzés jogszabályba ütköző volta miatt a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt per indítható. A perindításra az ügyész és az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része tekintetében. A Ctv.-nek e szabálya alapján tehát a felperest perindítási jog nem illette meg.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése sorolja fel a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának eseteit. A Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pontja pedig feljogosítja eljárás kezdeményezésére azt, aki erre vonatkozó jogi érdekét valószínűsíti. A jogi érdekre alapított kérelmezőt további speciális jogosultsággal ruházza fel a törvény. A Ctv. 50. § (2) bekezdése szerint ugyanis törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárás alatt is indulhat. Az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem, vagy annak valamely része jogszabályba ütközzön, és a kérelem jogerős elbírálására még ne kerüljön sor. Ebben az esetben az, akinek a törvényességi felügyeleti kérelmét a bejegyzési eljárásban elutasítják - mely a bejegyzés iránti kérelemnek történő helyt adását is jelenti egyben - a Ctv.54. § (6) bekezdés értelmében jogosulttá válik a Ctv. említett 46. §-ában írt per megindítására. A felperes keresethetőségi jogának megállapítása szempontjából tehát a fent írt tényállási elemek megvalósulását kellett vizsgálni.
Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság akkor, amikor azt állapította meg, hogy a felperes a Ctv. 50. § (2) bekezdésében és 54. § (6) bekezdésében írtakra tekintettel nem volt jogosult pert indítani. Az iratokból minden kétséget kizárva megállapítható, hogy a felperes által "jogfolytonosnak" tekintett, 2004. július 8-án benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem egyértelműen azt a helyzetet sérelmezte, melynek következtében az egyszemélyes társaság egyedüli tisztségviselője, egyben az egyszemélyes társaság tisztségviselője is volt. Ebben a kérelemben fel sem merülhetett azoknak a helyzeteknek a kifogásolása, amelyek csak utóbb, az üzletrész felosztásával és a tisztségviselők választásával 2004. július 29-én következtek be. Az október 15-i kérelem semmilyen összefüggésben nem állt tehát a július 8-ai kérelemmel. Ez utóbbiban egy összeférhetetlenségi helyzetet sérelmezett a felperes, az előző beadványa pedig cégadatokkal és a létesítő okiratbeli változásokkal állt összefüggésben. Mivel a két kérelem nem függött össze, helytálló volt a cégbíróságnak az az eljárása is, amellyel a két kérelmet két önálló beadványnak tekintette, és azt ekként bírálta el. Alaptalan tehát a felülvizsgálati kérelemben az az állítás, hogy a jogerős ítélet iratellenesen állapított meg különböző tényeket és körülményeket, illetőleg a beadványok tartalmát iratellenesen értelmezte. Természetesen annak nem lett volna akadálya, hogy a felperes 2004. július 29-e, és október 5-e között az általa utóbb megjelölt okokra hivatkozással törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen. Erre azonban csak október 15-én került sor, azt követően, hogy a cégbíróság a 2004. július 8-ai beadványa tekintetében nyilatkozattételre hívta fel. Miután a 2004. július 29-ei beadvány alapján, október 5-én a jogerős cégbejegyzés megtörtént, a felperest már nem illette meg a későbbi már bejegyzett változásokkal szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának a kérelmezése. Ily módon a Ctv. 46. §-a szerinti per megindítására sem volt jogosult.
Alaptalan a felperesnek a Ptk. 234. §-ára történt hivatkozása is.
A felperes nem sérelmezheti az adatváltozások bejegyzése alapjául szolgáló határozatok jogszabályba ütköző voltát, mert erre őt, a gazdasági társaságokról szóló, a kereset elbírálása szempontjából irányadó 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 47. §-a nem jogosítja fel. Önálló érvénytelenségi per megindítására a Legfelsőbb Bíróság 2001/435. EBH számú elvi határozatában kifejtett indokok alapján nem jogosult. A Gt. említett 47. §-a, mint speciális szabály kizárja ugyanis a Ptk. 234. § (1) bekezdésének alkalmazását.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a kifejtettek alapján a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértés fennállását nem észlelte, ezért a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletet, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.148/2006.)