adozona.hu
EH 2006.1541
EH 2006.1541
A 2002. július 3-án benyújtott keresetlevél esetén a 30 napos keresetindítási határidő elmulasztása miatt nem volt helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének [az Mt. 1999. augusztus 17-étől 2003. június 30-áig hatályos 202. §-a; 4/2003. PJE].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek keresetükben a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és annak jogkövetkezményei alkalmazását kérték.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, munkaviszonyuk a határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Az ítélet a jogellenesség megállapítását a joggyakorlási határidő elmulasztására alapította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ...
EH 2006.1541 A 2002. július 3-án benyújtott keresetlevél esetén a 30 napos keresetindítási határidő elmulasztása miatt nem volt helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének [az Mt. 1999. augusztus 17-étől 2003. június 30-áig hatályos 202. §-a; 4/2003. PJE].
A felperesek keresetükben a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és annak jogkövetkezményei alkalmazását kérték.A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, munkaviszonyuk a határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Az ítélet a jogellenesség megállapítását a joggyakorlási határidő elmulasztására alapította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a II. rendű felperesre vonatkozó rendelkezése tekintetében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte az Mt. 202. §-ába ütköző jogszabálysértés, a keresetindítási határidő elmulasztása miatt. Arra hivatkozott, hogy a II. rendű felperes 2002. június 3-án vette át a munkáltatói rendkívüli felmondást, és a kereset benyújtására csak 2002. július 5-én, tehát elkésetten került sor. Utalt a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. polgári jogegységi határozatára, miszerint az anyagi jogszabályban előírt keresetindítási határidő utolsó napjáig a keresetlevélnek a bírósághoz be kell érkeznie.
A felperesek ellenkérelmükben a közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérték. Nem vitatták, hogy a II. rendű felperes részére a rendkívüli felmondást 2002. június 3-án kézbesítették, és a keresetlevele 2002. július 5-én érkezett a bíróságra. Arra hivatkoztak, hogy a 4/2003. polgári jogegységi határozat rendelkezései "2003. december 21. napjától hatályosak", ezért a 2002. június-július hónapban tett eljárási cselekményekre nem alkalmazhatók. Álláspontjuk szerint II. rendű felperes a keresetindítási határidőt nem mulasztotta el, mert 2002. július 3-án - a 30 napos eljárási határidőn belül - postára adta keresetlevelét.
Az alperes előkészítő iratában vitatta a felperesek jogi álláspontját a keresetindítási határidő eljárásjogi jellege tekintetében. Ezért nincs jelentősége a postára adás időpontjának.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, azaz csak atekintetben, hogy a II. rendű felperes keresetlevelét az annak benyújtására előírt határidőn belül terjesztette-e elő.
A perbeli időben hatályos Mt. 202. §-ának c) pontja úgy rendelkezet, hogy a rendkívüli felmondással kapcsolatban a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni; az 1999. augusztus 17-éig, illetve a 2003. július 1-jétől hatályos szabálytól eltérően nem írta elő a keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére az igazolást, és a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazását sem.
Az előbbiek figyelembevételével mind a felülvizsgálati kérelem, mind a felülvizsgálati ellenkérelem téves értelmezéssel hivatkozott a 4/2003. PJE határozatra.
A jogegységi határozat a jogszabály értelmezéséről dönt, az alapulfekvő jogszabályoknak van időbeli hatálya, a jogegységi határozatnak nincs. Az adott jogszabály alkalmazása, értelmezése esetén a jogegységi határozat a bíróságokra kötelező [1997. évi LXVI. törvény 25. § c) pont]. Ennélfogva a felülvizsgálati ellenkérelemben felperesek tévesen érveltek azzal, hogy a 4/2003. PJE határozatban foglaltak az ügyben nem irányadók.
A jogegységi határozatban kifejtetteknek megfelelően az adott esetben nincs jelentősége a keresetlevél postára adása időpontjának, mivel a keresetlevél benyújtására a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak nem voltak alkalmazhatók a perbeli időben hatályos Mt. 202. §-ának erre vonatkozó rendelkezése hiányában.
A felülvizsgálati kérelem ugyancsak tévesen nem vette figyelembe azt, hogy a keresetlevél benyújtása idején hatályos jogszabály a keresetindítási határidő elmulasztása kimentésére az igazolást nem írta elő, és kifejezetten a jogvesztésről sem rendelkezett. Ez esetben a jogvesztéssel nem járó, anyagi jogi keresetindítási határidő elévülési jellegéből következően a keresetlevél idézés kibocsátás nélküli elutasításának [Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont], illetve a per megszüntetésének [Pp. 157. § a) pont] nem volt helye (4/2003. PJE).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott vonatkozásban - azaz a II. rendű felperest érintően a keresetindítási határidő betartása tekintetében - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.237/2006.)