adozona.hu
EH 2006.1573
EH 2006.1573
A CEMT fuvarozási engedély jogszerűtlen felhasználásával a felperes a Magyar Köztársaság jogszabályait is megsértette, ezért a szankció alkalmazása jogszerű volt [1988. évi I. tv. 48. §; 1991. évi LXXXII. tv. 11. §, 15. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes tulajdonában lévő járműszerelvény 2005. február 3-án az esti órákban a vámhivatalnál jelentkezett az országba belépésre Romániából. A gépjárművet vezető sofőr benyújtotta a CEMT árufuvarozási engedélyt, és a TIR CARNET okmányt. A vámhatóság a vámokmányból és a CMR-ből megállapította, hogy az áru felrakása C.-ban történt 2005. február 2-án. A gépjárműadó programból történő lekérdezés alapján pedig megállapítható volt, hogy ugyanezen engedéllyel 2005. február 3-án 17 óra 42 perckor l...
EH 2006.1573 A CEMT fuvarozási engedély jogszerűtlen felhasználásával a felperes a Magyar Köztársaság jogszabályait is megsértette, ezért a szankció alkalmazása jogszerű volt [1988. évi I. tv. 48. §; 1991. évi LXXXII. tv. 11. §, 15. §].
A felperes tulajdonában lévő járműszerelvény 2005. február 3-án az esti órákban a vámhivatalnál jelentkezett az országba belépésre Romániából. A gépjárművet vezető sofőr benyújtotta a CEMT árufuvarozási engedélyt, és a TIR CARNET okmányt. A vámhatóság a vámokmányból és a CMR-ből megállapította, hogy az áru felrakása C.-ban történt 2005. február 2-án. A gépjárműadó programból történő lekérdezés alapján pedig megállapítható volt, hogy ugyanezen engedéllyel 2005. február 3-án 17 óra 42 perckor lépett ki egy másik rendszámú, ugyancsak a felperes tulajdonában lévő járműszerelvény az ország területéről Románia felé. E megállapításból az következett, hogy a CEMT engedély a perbeli gépjárművön nem volt megtalálható a Magyarországra történő belépés, illetőleg azt megelőző időszakban. Ennek alapján az ellenőrzés a felperes által felmutatott CEMT fuvarozási engedélyt érvénytelennek minősítette, és az elsőfokú vámhatóság határozatával a felperes terhére 400 000 Ft közlekedési bírságot állapított meg, illetőleg külön határozattal 30 000 Ft adóhiány és 150 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte.A fellebbezés folytán eljáró alperes 2005. március 9-én kelt határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperes keresetében mindkét határozat hatályon kívül helyezését kérte, másodlagosan pedig a kiszabott bírságok mérséklését.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között nemzetközi közúti személy- és árufuvarozás tárgyában Temesvárott 1972. február 9-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 6/1973. (II. 7.) MT rendelet 8. és 19. cikkére, valamint a közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdésére, továbbá a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 11. §, 15. § (1) bekezdésére.
E rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperesi határozatban foglalt érvelések helytelenek. Részben azért, mivel olyan egyezmény tartalmazza a határozat által hivatkozott jogszabályt, amely a belső jog részévé nem vált. Részben pedig azért, mivel az esetleges jogszerűtlen használat nem a Magyar Köztársaság területén következett be. A felperes a vámhivatalnál, ahogy a határozatok is megjelölik, csupán "belépésre jelentkezett". Ebből következik, hogy a Magyar Köztársaság területén nemzetközi fuvarozást a felperes nem végezhetett még. A CEMT Egyezmény szerint a vámhivatalnak arra lett volna lehetősége, hogy a CEMT engedély nem megfelelő használatára tekintettel az engedélyt kiállító hatóság felé jelzéssel éljen.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes arra hivatkozott, a felperes azzal, hogy a Magyar Köztársaság államhatárát átlépte, a Magyar Köztársaság területére belépett, magyar joghatóság alatt áll, ezért mind a gépjárműadóról szóló törvény, mind a közúti közlekedésről szóló törvény alkalmazható vele szemben. Emellett hangsúlyozta az alperes, hogy a CEMT Egyezménynek mindkét állam a részese, ezért alkalmazandó jogszabálynak tekinthető, ennek hiányában ugyanis a CEMT engedély használatának sincs jogalapja, ahhoz adómentesség sem kapcsolódhatna.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az elsőfokú bíróság két okból tartotta az alperesi határozatot jogszabálysértőnek. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a CEMT Egyezmény nem lett a belső jog része, ezért az ott felsorolt jogszabályi előírások teljesítése nem kérhető számon, erre hivatkozással szankció nem szabható ki. Másodlagosan pedig arra hivatkozott, hogy a CEMT engedély nem megfelelő használata miatt a vámhatóságnak kizárólag arra lett volna jogosultsága, hogy a kiállító hatóság felé jelzéssel éljen.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság egyik indokát sem találta jogszerűnek.
A felperes Á.-nál CEMT fuvarozási engedéllyel jelentkezett Magyarország területére belépésre.
Az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája 1953-ban alakult meg és hozta létre a közlekedési engedélyekről szóló úgynevezett CEMT Egyezményt, amelynek Magyarország és Románia is a tagja. A CEMT engedély olyan multilaterális engedély, amelynek érvényességi feltételei vannak, és amely a tagországokban működő fuvarozási vállalkozásokat feljogosítja nemzetközi árufuvarozási tevékenység végzésére a kvótarendszer alapján. A CEMT Egyezmény és annak mellékletei rögzítik az engedély kiadásának, érvényességének, használatának feltételeit. Az Egyezmény 8. cikke értelmében a magyar és a román állam között vagy azok területén történő árufuvarozáshoz a szerződő felek illetékes szerveinek engedélye szükséges. Az olyan kérdésekben, amelyekre nézve az Egyezmény rendelkezést nem tartalmaz, mindkét szerződő fél területén a hatályos belső jogszabályokat kell alkalmazni. A szerződő felek illetékes szervei az Egyezmény alapján végzett fuvarozásokkal kapcsolatos adók és illetékek elengedésében vagy mérséklésében kölcsönösségi alapon megállapodhatnak. (Egyezmény 21., 22. cikk)
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Ktv.) 48. § (2) bekezdés szerinti felhatalmazás alapján rendezi a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (továbbiakban: R) a közúti közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást. Az R 19. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépkocsi a Magyar Köztársaság területén a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel, vagy a jármű bejegyzése szerinti állam illetékes hatósága által kiadott CEMT engedéllyel közlekedhet.
A felperes Á.-nál belépett a Magyar Köztársaság területére és közlekedéséhez a CEMT engedélyt kívánta igénybe venni. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, azzal hogy a felperes a határátkelő területére belépett, és a közlekedéséhez a CEMT engedélyt kívánta igénybe venni, megvalósult az a jogi helyzet (az előzőekben idézettek szerint) amely alapján a magyar hatóság jogszerűen járt el és hozott határozatokat.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes keresetében nem hivatkozott a belső jogi szabályozás hiányára. Az elsőfokú bíróság a kereseten túlterjeszkedve fejtette ki erre vonatkozó álláspontját. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a CEMT engedélyre vonatkozó belső jogi szabályozás létezik - [Ktv. 48. § (2) bekezdése, R 19. § (3) bekezdése.] A perbeli gépjárművel végzett árufuvarozáshoz nemcsak a Ktv., hanem az Egyezmény 8. cikke értelmében is engedély szükséges, és a 21. cikk a hatályos belső jogszabályok alkalmazását is előírja.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gja. tv.) 1. §-a értelmében a Magyar Köztársaság területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót kell fizetni. Az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napján kezdődik, és akkor szűnik meg, amikor a területet a gépjármű elhagyja. (Gja. tv. 11-12. §) A Gja. tv. 13. §-a tartalmazza az adómentességre vonatkozó rendelkezéseket. A (6) bekezdés értelmében részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. Viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
A 12 tonna össztömeget meghaladó tranzitcélra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, visszaútra 60 000-60 000 Ft adót kell fizetni. Az adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett. [Gja. tv. 15. § (1) bekezdése.]
A viszonosság tekintetében irányadó pénzügyminiszteri döntés értelmében a CEMT engedéllyel közlekedő tehergépjárművek Magyarországon a gépjárműadó, Romániában az útilleték fizetési kötelezettsége alól mentesülnek. Ezen állásfoglalás értelmében azonban a viszonosság a CEMT engedély jogszerű felhasználásához kapcsolódik.
A CEMT Egyezmény 4. fejezet 1. pontja szerint egy adott engedély egy időben csak egy járművel használható fel. Az engedélyt a járművezető fülkéjében kell tartani a berakodás és a kirakodási pont között, illetve az üres utazás teljes ideje alatt.
A perbeli esetben a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a teljes fuvarozás időtartama alatt nem volt a járművön az engedély. Ugyanezzel az engedéllyel a fuvarozási időtartam alatt egy másik forgalmi rendszámú román honosságú járműszerelvény Sz.-n tartózkodott, majd 2005. február 3-án 17 óra 42 perckor kilépett Magyarország területéről, azaz helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy ezen adatok szerint a felperes egy másik tehergépjárműre is felhasználta ugyanezt az engedélyt.
A rendelkezésre álló adatok alapján tehát az alperes helyesen állapította meg határozatában, hogy a felperes a Magyar Köztársaság jogszabályait is megsértette, amikor a CEMT fuvarozási engedélyt jogszerűtlenül használta fel, ezért a magyar jogszabály szerinti következmények alkalmazása helytálló volt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.023/2006.)