adozona.hu
EH 2006.1565
EH 2006.1565
A környezetvédelmi követelmények megváltozása alapot ad a kiadott működési engedély megváltoztatására [1995. évi LIII. tv. 79. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 373. helyrajzi számú ingatlanon engedély alapján 1997-óta baromfinevelő telepet működtet. A területen kialakított létesítményre mintegy 40 000 baromfi számára az alperes elsőfokú szerve kikötésekkel környezethasználati engedélyt adott. Az alperes határozatával ezt a döntést hatályon kívül helyezte és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet elutasította. Határozatában a levegőtisztasági szempontokra, valamint az I. r. alperesi beavatkozó nemleges másodfokú szakhat...
EH 2006.1565 A környezetvédelmi követelmények megváltozása alapot ad a kiadott működési engedély megváltoztatására [1995. évi LIII. tv. 79. §].
A felperes a 373. helyrajzi számú ingatlanon engedély alapján 1997-óta baromfinevelő telepet működtet. A területen kialakított létesítményre mintegy 40 000 baromfi számára az alperes elsőfokú szerve kikötésekkel környezethasználati engedélyt adott. Az alperes határozatával ezt a döntést hatályon kívül helyezte és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet elutasította. Határozatában a levegőtisztasági szempontokra, valamint az I. r. alperesi beavatkozó nemleges másodfokú szakhatósági állásfoglalására hivatkozott. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és nevezett új eljárásra kötelezését kérte. Előadása szerint azért sértett jogszabályt az alperesi határozat, mert az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 42. §-ának (1) bekezdésébe ütközött azzal, hogy egy fennálló jogviszony megszüntetését célozta. Arra is hivatkozott a felperes, hogy az eljáró hatóság nem tisztázta a tényállást, így sérült az Áe. 26. §-ának (1) és 66. §-ának (3) bekezdése. Jogszabálysértőnek tekintette továbbá az alperesi beavatkozó olyan nyilatkozatát, mely kérdésről az elsőfokú építési hatóság nem rendelkezett.A perbe a szakhatósági állásfoglalást adó szerv és a tevékenységgel érintett területen működő helyi önkormányzat az alperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott.
A megyei bíróság jogerős ítéletével a támadott határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az alperes megsértette a felperes által a keresetben hivatkozott jogszabályokat, mert határozata meghozatalához a tényállást kellő mértékben nem tisztázta. Kifejtette, hogy utólagos jogszabály-módosítás folytán a felperes részére kiadott engedély alapján folytatott tevékenység nem tiltható meg.
Az ítélet ellen az I. r. alperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az alperes az előterjesztő jogszerű szakhatósági állásfoglalásának megfelelően törvényes határozatot hozott, amikor a folyamatban levő eljárásban számon kérte a hatályos jogszabályok alkalmazását a felperestől. Hivatkozott az Alkotmánybíróság határozataira, melyekben kifejtett álláspont szerint a tulajdonjog korlátozása közérdekből megengedhető, a településrendezés pedig közérdek. A tevékenység gyakorlásának engedélyezése folyamatos jogviszonyt hoz létre, melyet a jogszabályok változásához kell igazítani.
Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként az Áe. 42. §-a (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott.
Az ítélet ellen az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben egyetértett a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal.
A felperes ellenkérelmet és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben a jogerős ítélet hatályában fenntartását az Alkotmányra, a jogalkotási törvényre, hivatkozva arra tekintettel kérte, hogy az általa folytatott tevékenységet illetően a helyi önkormányzat jogellenesen alkotott olyan szabályokat, melyeket alkalmazva keletkeztek reá nézve sérelmes kötelezettségek.
Az I. r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme megalapozott, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A megyei bíróság helyesen foglalt állást a felperes azon kereseti kérelemnek elutasításáról, amely szerint az alperes nem hozhatott volna kérelmet elutasító döntést, mivel az eljárás hivatalból indult. Az alperes valóban téves szóhasználattal tagadta meg a környezethasználati engedély kiadását, mivel a törvény megkülönbözteti a hivatalból folytatott, illetve a kérelemre indult eljárások során hozott határozatokat.
Ugyancsak helyesen döntött a megyei bíróság az I. r. alperesi beavatkozó hatáskörének megállapítása tekintetében is. A megyei közigazgatási hivatal jogszabályban biztosított hatáskörében eljárva adott szakhatósági állásfoglalást. Ezekben a kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság mindenben osztotta a megyei bíróság jogerős ítéletében kifejtett álláspontját.
Tévedett ugyanakkor a megyei bíróság a szakhatósági állásfoglalás jogszabálysértésének megállapításakor. A környezetvédelmi követelmények változása szükségessé teszi a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével, illetve környezetszennyezéssel járó tevékenységek felülvizsgálatát és a jogszabályokban előírt intézkedések megtételét. Erre adnak felhatalmazást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései. A Ktv. 79. §-a pedig széles körű jogosítványokat biztosít a környezetvédelmi hatóságnak a korábban akár jogszerűen folytatott tevékenységek feltételekhez kötésére, illetve megtiltására is. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy törvényi felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet is állapíthat meg környezetvédelmi szabályokat.
A Ktv. 74. §-ának (1) bekezdése szerint a felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti a 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel. Ezen a rendelkezésen alapult az alperes határozata, mely a fenti indokokat alapul véve jogszerű volt.
Mindezekre figyelemmel nem sértett jogszabályt a megyei közigazgatási hivatal szakhatósági állásfoglalása, az mindenben megfelelt az önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzat előírásainak. Az állásfoglalás nem sértette a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sem, mivel nem visszamenőlegesen, hanem a jövőre nézve tartalmazott szakhatósági véleményt, mely hatályos jogszabályon alapult.
A konkrét jogszabály alkotmányellenességének vizsgálata nem a jelen perben eljáró bíróság, hanem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság hivatalból elutasította, mert a Pp. 274. §-a (3) bekezdése alapján alkalmazandó 244. § (1) bekezdése szerint csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél ellenfele nyújthat be, mely feltételnek az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem felelt meg.
A Legfelsőbb Bíróság ezt a beadványt ezért észrevételként bírálta el.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.291/2006.)