adozona.hu
EH 2006.1549
EH 2006.1549
Az alkotmányellenes jogszabály alapján hozott társadalombiztosítási határozat jogszabálysértő. A foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett foglalkozási betegség alapján baleseti egészségügyi ellátás vehető igénybe [1997. évi LXXXIII. tv. 52. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 2000. február 10-én kelt határozatával helybenhagyta az E. Rt. munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely 1999. december 8-ai határozatát, amely a felperes betegségének baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedéskénti elismerése iránti igényét elutasította.
A határozat indokolása szerint a felperes króm okozta septum perforáció megbetegedésben szenved. Munkahelyén olyan anyagokat használnak, amely az orvosi vélemény szerint a septum perforáció kialakulásába...
EH 2006.1549 Az alkotmányellenes jogszabály alapján hozott társadalombiztosítási határozat jogszabálysértő. A foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett foglalkozási betegség alapján baleseti egészségügyi ellátás vehető igénybe [1997. évi LXXXIII. tv. 52. §].
Az alperes 2000. február 10-én kelt határozatával helybenhagyta az E. Rt. munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely 1999. december 8-ai határozatát, amely a felperes betegségének baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedéskénti elismerése iránti igényét elutasította.A határozat indokolása szerint a felperes króm okozta septum perforáció megbetegedésben szenved. Munkahelyén olyan anyagokat használnak, amely az orvosi vélemény szerint a septum perforáció kialakulásában közrejátszhatott.
Az alperes megállapította, hogy króm okozta septum perforáció megbetegedés a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebkr.) 1. számú mellékletében nem szerepel, ezért a felperes társadalombiztosítási baleseti ellátásra nem jogosult.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megváltoztatta, és a felperes betegségét baleseti ellátásra jogot adó foglalkoztatási megbetegedésként elismerte.
Az ítélet indokolása szerint a perben beszerzett szakvélemény alapján megállapítható, hogy a felperes megbetegedése tételesen nem szerepel az Ebkr. 1. számú mellékletében, az orrsövény átfúródása, fokozatos pusztulása lényegében azonban gyógyíthatatlan idült megbetegedés, és a vele járó állandó panaszokkal analóg a mellékletben felsorolt más megbetegedésekkel.
Utalt továbbá arra, hogy az Ebkr. mellékletében taxatíve kerültek meghatározásra a baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek, azonban a foglalkozási betegség meghatározását tartalmazó, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 52. §-a - mint magasabb szintű jogszabály - által meghatározott feltételeknek a felperes megbetegedése megfelel, hiszen olyan betegségben szenved, amely foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a munkaügyi bíróságnak az Ebtv.-t és az Ebkr.-t összhangban kellett volna értelmeznie, az Ebtv. 52. § (3) bekezdése ugyanis nemcsak meghatározza a foglalkozási betegség fogalmát, hanem tartalma meghatározására a Kormányt hatalmazza fel.
Az Ebkr. ennek megfelelően tartalmazza - taxatív módon, pontos körülírással - azokat a betegségeket, amelyek baleseti ellátásra jogosítanak.
Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság jogalkalmazói hatáskörét túllépve jogalkotói jogkörben írta elő a felperesi betegség foglalkozási megbetegedéskénti minősítését.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a alapján kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki az Ebtv. 52. § (3) bekezdésének második mondata, valamint az Ebtv. végrehajtásáról szóló Ebkr. 32. § (3) bekezdése és 1.sz. melléklete alkotmányellenességét, továbbá zárja ki ezeknek a jogszabályoknak az adott perben való alkalmazását.
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 457/B/2005. számú határozatában megállapította, hogy az Ebtv. 52. § (3) bekezdésének második mondata, illetve az Ebtv. 83. § (2) bekezdése i) pontjának "a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve" szövegrésze, továbbá, hogy az Ebkr. 32. § (3) bekezdése, valamint 1. számú melléklete alkotmányellenes, ezért e jogszabályhelyeket 2006. december 31-ei hatállyal megsemmisítette, és kimondta, hogy az Ebtv. 52. § (3) bekezdésének második mondata, 83. § (2) bekezdés i) pontjának "a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve" szövegrésze, valamint az Ebkr. 32. § (3) bekezdése és 1. számú melléklete a Legfelsőbb Bíróság folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásában nem alkalmazható.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, előadva, hogy betegsége a foglalkozása körében végzett munka miatt következett be, nem a felperes tehet arról, hogy olyan anyaggal dolgozott, amely nem szerepel az Ebkr. 1. számú mellékletében az őt ért hátrányokért az alperesnek a munkáltató helyett is helyt kell állnia.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az iratokból megállapíthatóan az alperes azért tagadta meg a felperes betegségének baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedéskénti elismerését, mert a felperes megbetegedése nem szerepelt az Ebkr. 1. számú mellékletében.
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 457/B/2005. számú határozatában az Ebkr. 1. számú mellékletét alkotmányellenesnek minősítette, és kimondta, hogy az a Legfelsőbb Bíróság jelen felülvizsgálati eljárásában nem alkalmazható.
Az alperes által hivatkozott - a felperesi igény elutasítását megalapozó - 1. számú melléklet a felperes ügyében tehát nem volt alkalmazható, ezért az alperes határozata jogszabálysértő.
Az Ebkr. rendelet 1. számú melléklete hiányában ugyanis a felperes esetében az Ebtv. 52. § (3) bekezdése alapján megállapítható volt, hogy megbetegedése foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett foglalkozási betegség, amelynek alapján baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosult.
A munkaügyi bíróság ennek megfelelően érdemben jogszerű határozatot hozott, amikor - az alperesi határozatot megváltoztatva - a felperes 1999. október 26-án bekövetkezett betegségét baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedésként elismerte.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor nem tartja fenn a munkaügyi bíróság ítéleti indokolásának azt a részét, amely az elismerést arra alapozta, hogy a felperes megbetegedése "analóg" az Ebkr. 1. számú mellékletében felsorolt más megbetegedésekkel.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. MfvK. IV. 10.480/2006.)