adozona.hu
BH+ 2007.6.275
BH+ 2007.6.275
A szakszervezeti tisztségviselő felmentésével kapcsolatban közölt szakszervezeti nyilatkozat indokolásbeli hiányossága miatt a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy ezt a nyilatkozat elmaradásának kell tekinteni, ami egyetértésnek minősül [Mt. 28. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1983. szeptember 1-jétől állt az alperes jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban, főelőadó munkakörben. A felperes az alperesnél több éve szakszervezeti titkárként választott szakszervezeti tisztséget töltött be. Az alperes a felperest a 2005. április 15-én kelt levelében az őt is érintő csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntéséről értesítette. Ezt követően az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés b) p...
BH+ 2007.6.275 A szakszervezeti tisztségviselő felmentésével kapcsolatban közölt szakszervezeti nyilatkozat indokolásbeli hiányossága miatt a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy ezt a nyilatkozat elmaradásának kell tekinteni, ami egyetértésnek minősül [Mt. 28. § (2) bekezdés].
A felperes 1983. szeptember 1-jétől állt az alperes jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban, főelőadó munkakörben. A felperes az alperesnél több éve szakszervezeti titkárként választott szakszervezeti tisztséget töltött be. Az alperes a felperest a 2005. április 15-én kelt levelében az őt is érintő csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntéséről értesítette. Ezt követően az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2005. május 25-én kelt felmentéssel, 8 hónap felmentési idő figyelembevételével 2006. február 28-ával megszüntette. Az alperes a felmentést az új szervezeti struktúra kialakításáról szóló kormányhatározatban foglaltak alapján végrehajtandó létszámcsökkentéssel indokolta, amelynek során a felperes munkaköre is megszűnt.A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és a visszahelyezés mellőzésével az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette az Mt. 28. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert a felmentéshez a felsőbb szakszervezet előzetes egyetértésével nem rendelkezett. Másodlagosan pedig a felmentés indokának valóságát és okszerűségét is vitatta.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2005. május 25. napján kelt felmentése jogellenes. A felperes eredeti munkakörébe történő visszahelyezését mellőzte, és az alperest a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 999 405 forint és perköltség megfizetésére kötelezte.
A bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes mielőtt a felperest a csoportos létszámleépítés keretében való érintettségéről tájékoztatta, a 2005. február 15. napján kelt levelében megkereste a H. D. Szakszervezetét, amelyben a szakszervezet előzetes egyetértését kérte a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséhez. A szakszervezet titkára a megkeresésre adott 2005. február 22-én kelt válaszlevelében arról tájékoztatta az alperest, hogy K. A.-né tanácsos főelőadó közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésével nem értenek egyet, tudomásuk szerint ugyanis van olyan beosztás, amelyet K. A.-né iskolai végzettségére tekintettel magas színvonalon el tud látni.
A munkaügyi bíróság nem fogadta el az alperesnek azt a védekezését, hogy megfelelő indokolás hiányában a szakszervezeti hozzájárulást megadottnak kellett tekinteni. Megállapította, hogy a szakszervezet egyetértő jognyilatkozatát csak bírósági ítélet pótolhatta volna, az alperes azonban jognyilatkozat pótlása iránt pert nem indított. Mivel az egyetértés utólag nem pótolható, a szakszervezet egyetértési jogának megsértésével közölt felmentés jogellenes.
A munkaügyi bíróság a keresetben foglaltak alapján a felmentés jogszerűségét ezen túlmenően is vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy az alperesnél volt a felperes képzettségének megfelelő felajánlható betöltetlen munkakör, ezért a felmentés a felajánlási kötelezettség megsértése miatt is jogellenes.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperes marasztalását 3 476 706 forintra felemelte, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
Az indokolás szerint a munkaügyi bíróság a tényállást a szükséges mértékben lefolytatott bizonyítási eljárást követően a bizonyítékok egybevetése alapján helytállóan állapította meg, és a másodfokú bíróság egyetértett az abból levont jogi következtetéssel és döntéssel is. Az alperes marasztalására vonatkozó ítéleti döntést kizárólag az elmaradt illetményre vonatkozó keresetfelemelésre tekintettel változtatta meg.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérte. A felmentési védelemmel kapcsolatban a bíróságok részéről az Mt. 28. §-ának helytelen értelmezésére hivatkozott. A perbeli esetben ugyanis a szakszervezeti nyilatkozat a jogszabály szerinti indokolási kötelezettség hiányában nem tekinthető érvényes nyilatkozatnak. A szakszervezeti nyilatkozat érvénytelenségét a szakszervezet ellen a munkáltató által indított ilyen irányú per hiányában is figyelembe kellett volna venni, mivel az indokolási kötelezettség megsértése egyszerűen eldönthető jogkérdés. A felmentés egyéb körülményeit kellett volna vizsgálni, amelyre azonban kellő mértékben nem került sor, ezért az ítéletek e tekintetben megalapozatlanok.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását, és az alperes perköltség fizetésére kötelezését kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 38. § (1) bekezdése értelmében az Mt. 28. §-át a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazni kell.
Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló felmentéséhez.
A (2) bekezdés szerint a szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.
Az alperes az előzetes egyetértés megadása érdekében a szakszervezetet megkereste, és a szakszervezet vezető titkára a törvényes határidőn belül az alperest írásban értesítette, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésével nem ért egyet. Ennélfogva nem következett be az a törvényi vélelem, miszerint a határidőn belüli közlés elmaradását úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet egyetértene [Mt. 28. § (2) bekezdés utolsó fordulat].
A szakszervezeti vélemény indokolásának tartalmát a munkáltató a szakszervezet ellen indított, a jognyilatkozat pótlása iránti perben vitathatja. Az egyértelműen nemleges nyilatkozat esetleges indokolásbeli hiányossága a munkáltatót arra nem jogosítja fel, hogy tartalmától eltérően egyetértésnek minősítse azt. A törvény rendelkezése alapján csak a nyilatkozat elmaradását kell egyetértésnek tekinteni.
A szakszervezet jognyilatkozatának megtételekor hatályos Mt. 28. § (2) bekezdése az egyet nem értés esetén csupán az indokolás kötelezettségét írta elő, az alapos indokolás szempontjait nem határozta meg, azt csak 2005. évi VIII. törvény 4. §-ával megállapított, 2005. március 20-ától hatályos módosított rendelkezés tartalmazza. Ebből következően az Mt. 28. § (2) bekezdés a)-b) pontjaira alapított felülvizsgálati érvelés téves.
Ugyancsak ez okból a Legfelsőbb Bíróság mellőzi az elsőfokú bíróság ítélete indokolásából az Mt. 28. § (2) bekezdés a)-b) pontjaira vonatkozó, illetve azzal összefüggő szövegrészt, valamint a jogerős másodfokú ítélet indokolásából "a szakszervezeti nyilatkozat kellő indokolásának hiányára figyelemmel" szövegrészt.
Az alperes a felperes felmentése során megsértette az Mt. 28. §-ában foglaltakat, ezért az elsőfokú bíróság ez okból jogszabálysértés nélkül állapította meg a felmentés jogellenességét, és a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését jogszabálysértés nélkül hagyta helyben.
Az Mt. 28. §-ban előírt előzetes egyetértés hiánya miatt a felmentés jogellenességének megállapítására figyelemmel szükségtelen a jogellenesség esetleges további indokának vizsgálata, ezért a körben a felülvizsgálati kérelem okfejtésének vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.794/2006.)