adozona.hu
MBH 2007.05.176
MBH 2007.05.176
A végelszámolóval szemben pénzbírságot kiszabó végzést hatályon kívül kell helyezni, súlyos eljárási szabálysértés miatt, ha a határozatot bírósági ügyintéző hozta meg. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 57. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 12/A. § (4) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 39. § (1) és (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 1992. december 17. napján bejegyzett betéti társaság végelszámolásával kapcsolatos változások bejegyzését a cégbíróság a 2002. március 4-én kelt 8. sorszámú végzésével rendelte el, egyben felhívta a végelszámolót, hogy a végelszámolás befejezése után csatolja az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 75. § (3) bekezdésében meghatározott iratokat, és kérje a cég törlését a cégjegyzékből. Felhívta továbbá a végelszámoló figyelmét arra, hogy amennyiben a végelszámolás kezdetét követő 1 év alat...
MBH 2007.05.176 A végelszámolóval szemben pénzbírságot kiszabó végzést hatályon kívül kell helyezni, súlyos eljárási szabálysértés miatt, ha a határozatot bírósági ügyintéző hozta meg.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 57. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 12/A. § (4) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 39. § (1) és (2) bek.]
A cégjegyzékbe 1992. december 17. napján bejegyzett betéti társaság végelszámolásával kapcsolatos változások bejegyzését a cégbíróság a 2002. március 4-én kelt 8. sorszámú végzésével rendelte el, egyben felhívta a végelszámolót, hogy a végelszámolás befejezése után csatolja az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 75. § (3) bekezdésében meghatározott iratokat, és kérje a cég törlését a cégjegyzékből. Felhívta továbbá a végelszámoló figyelmét arra, hogy amennyiben a végelszámolás kezdetét követő 1 év alatt a végelszámolás valamely gátló ok miatt nem fejezhető be, úgy a 73. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatót köteles készíteni az okok fennállásáról és arról, mikorra várható a befejezés, és ezt a cégbírósághoz is köteles megküldeni.A cégbíróság a 2004. október 20. napján kelt 13. sorszámú végzésében felhívta a végelszámolót, hogy 45 napon belül - pénzbírság terhe mellett - nyilatkozzon a végelszámolási eljárásról illetőleg annak befejezése esetén jogi képviselő útján a vonatkozó iratok benyújtásával kérje a cég törlését a cégjegyzékből.
A végelszámoló a 2004. december 20-án érkeztetett beadványában tájékoztatta a cégbíróságot arról, hogy a végelszámolási eljárást nem tudja lezárni, mert az adóhatósággal szemben fennálló tartozások rendezése folyamatban van. Ezt követően haladéktalanul intézkedni fog a társaság törlése iránt.
A cégbíróság 2006. április 20. napján kelt 16. sorszámú végzésében felhívta a végelszámolót, hogy 30 nap alatt - bírság terhe mellett - jogi képviselő közreműködésével nyújtsa be a Cstv. 73. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatót. A végzést a végelszámoló 2006. április 28. napján átvette.
Az elsőfokú bíróság a 2006. augusztus 7. napján kelt 17. sorszámú végzésével a végelszámolót 50.000,- Ft pénzbírsággal sújtotta a Ctv. (régi) 52. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 5. § (4) bekezdése alapján, mivel a végelszámoló a tájékoztató benyújtására vonatkozó kötelezettségének - a felhívás ellenére - nem tett eleget. A végzést - önállóan eljárva - felsőfokú bírósági ügyintéző hozta meg.
A végzés ellen a végelszámoló jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, melyben érdemben annak megváltoztatásával a bírság mellőzését kérte. Előadta, hogy a végelszámolási eljárás elhúzódásának oka az, hogy az adóhatóság által nyilvántartott tartozás rendezése még folyamatban van.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 57. § (5) bekezdése értelmében a végelszámolás részletes szabályait a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) tartalmazza.
A Cstv. 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 12/A. §-ának (4) bekezdése a bírósági ügyintéző hatáskörével összefüggésben kimondja, hogy külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat.
Rögzítette a másodfokú bíróság, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a tárgyaláson kívüli eljárásra felhatalmazó törvényszöveget nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, amely szerint a bírósági ügyintéző jogosult a nemperes eljárások - köztük a végelszámolási eljárás - valamennyi határozatának meghozatalára. A bírósági ügyintéző önálló hatáskörben határozatok meghozatalában, eljárási cselekmények végzésében kizárólag törvényi felhatalmazás alapján járhat el.
A Cstv. nem rendelkezik a bírósági ügyintéző eljárásban való részvételéről.
A bírósági ügyintéző eljárására a Ctv. (régi) 39. §-a felhatalmazást.
A Ctv. (régi) 39. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat.
A (2) bekezdés szerint a bírósági ügyintéző a cégbejegyzésről (változásbejegyzésről) végzéssel határoz. A bejegyzési kérelmet elutasító végzést azonban csak a bíró előzetes hozzájárulásával hozhat.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ctv. (régi) fent idézett törvényszövegét sem lehet kiterjesztően értelmezni. A végelszámolóval szemben a Cstv-ben meghatározott tájékoztató benyújtására vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt a Cstv. 6. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 8. § (4) bekezdése, illetve 120. §-a szerinti pénzbírság kiszabása nem tekinthető olyan, bejegyzési illetve változásbejegyzési ügynek, amelyre a bírósági ügyintéző a Ctv. (régi) 39. §-a alapján önállóan jogosult lenne.
A fenti jogszabályokból következően a felet pénzbírsággal sújtó végzés meghozatalára bírósági ügyintézőnek nincs hatásköre, pénzbírság kiszabásáról jogszabály megengedő rendelkezése hiányában nem dönthet.
Azáltal, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott határozatát bírósági ügyintéző hozta meg annak ellenére, hogy arra nem volt jogszabályi lehetősége, a cégbíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg. Határozata ezért érdemben nem volt felülbírálható.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján pénzbírság kiszabása indokolt, úgy az erre vonatkozó új határozatot - a fent kifejtettek szerint - bírónak kell meghoznia.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-06-014177/17.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.256/2006/4.)