adozona.hu
MBH 2007.05.173
MBH 2007.05.173
Ha a 2006. július 1-jét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett kft. 2006. augusztus 23-án a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzés iránti kérelme mellékleteként nem csatolják a 2006. július 31-i taggyűlésen megválasztott új ügyvezető kapcsán az aktualizált és egységes szerkezetű társasági szerződést, a kérelmet el kell utasítani. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bek., 45. § (2) és (5) bek., 51. § (2) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 336. § (2) bek.; 21/2006. (V. 18.) IM r. 20. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A két taggal működő G. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot 2001. február 2. napján jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe, utolsó társasági szerződés módosításának kelte 2004. május 28. napja. A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint a kft. önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője: Cs. Albert (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21. I/10.), jogviszonyának kezdete 2004. május 28.
A társaság jogi képviselője 2006. augusztus 23. napján az ügyvezető személyét é...
MBH 2007.05.173 Ha a 2006. július 1-jét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett kft. 2006. augusztus 23-án a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzés iránti kérelme mellékleteként nem csatolják a 2006. július 31-i taggyűlésen megválasztott új ügyvezető kapcsán az aktualizált és egységes szerkezetű társasági szerződést, a kérelmet el kell utasítani.
[2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bek., 45. § (2) és (5) bek., 51. § (2) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 336. § (2) bek.; 21/2006. (V. 18.) IM r. 20. § (2) bek.]
A két taggal működő G. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot 2001. február 2. napján jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe, utolsó társasági szerződés módosításának kelte 2004. május 28. napja. A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint a kft. önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője: Cs. Albert (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21. I/10.), jogviszonyának kezdete 2004. május 28.A társaság jogi képviselője 2006. augusztus 23. napján az ügyvezető személyét érintő változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A kérelem alapját képező 2006. július 31-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a lemondott ügyvezető helyett új ügyvezetőnek N. Ildikót (2315 Szigethalom, Táncsics M. u. 16/B.) választották meg. Kérelméhez csatolta - többek között - a 2006. július 31-én kelt taggyűlési jegyzőkönyvet, az új ügyvezető elfogadó nyilatkozatát és aláírási címpéldányát.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2006. szeptember 4-én kelt Cg.01-09-693179/18. számú jogerős végzésével a változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította.
Határozata indokolása szerint a bejegyzési kérelemhez a társaság nem nyújtotta be a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1. számú melléklet I. részében felsorolt kötelező mellékletek közül a létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövegét (2006. évi IV. törvény (Gt.) 336. § (2) bek.). Ezért a bíróság a Ctv. 45. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel az 50. § (3) bekezdésre és a 130. § (3) bekezdés a) pontjára is, a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője 19. sorszám alatt jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben elsődlegesen azt kérte, hogy az elsőfokú bíróság a végzését saját hatáskörében vonja vissza, és rendeljen el hiánypótlási eljárást. Másodlagosan az iratok másodfokú bírósághoz való felterjesztését, az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatnia. A 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 19. § (2) bekezdése szerint a már bejegyzett gazdasági társaságok társasági szerződéseinek a Gt. 336. §-a szerinti módosításáig a változásbejegyzési eljárásban az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) mellékletében meghatározott okiratokat kell benyújtani. Ennek mellékletében ugyan szerepel a létesítő okirat, de azzal a kitétellel, hogy annak változása esetén kell a módosítást és az egységes szerkezetű okiratot csatolni. A jelen változásbejegyzési eljárás tárgyát képező módosítás azonban - az ügyvezető személyében beállott változás - az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 123. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem tette szükségessé a társasági szerződés módosítását. Mindezek alapján nem volt olyan hiányzó törvényi melléklet, mely megalapozta volna a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítást. Nem vitatta ugyanakkor, hogy a társaság nem tett eleget azon kötelezettségének, melyet a Gt. 336. § (2) bekezdése szabályoz, hogy a törvény hatálybalépése előtt már bejegyzett társaságok legfőbb szervüknek a törvény hatálybalépését követő első ülésén kötelesek a társasági szerződésüket a törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani. Álláspontja szerint azonban ez a mulasztás nem lehet alapja a változásbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélkül történő elutasításának, az elsőfokú bíróságnak a Ctv. (régi) szerinti hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatnia. A fenti álláspontját támasztja alá a Ctv. (régi) 299. § (2) bekezdésének alkalmazása folytán kialakult cégbírósági joggyakorlat, és ez felel meg az 1987. évi XI. törvény 12. § (3) bekezdésének is.
Az elsőfokú bíróság a 2006. szeptember 28. napján kelt 20. sorszámú végzésében a 19. sorszámú beadványban foglalt igazolási kérelmet elutasította a Pp. 106. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a jogi képviselő fellebbezésében elsődlegesen azt kérte, hogy az elsőfokú bíróság saját hatáskörben helyezze hatályon kívül a 18. sorszámú végzést. A Ctv. 32. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 3. § (2) bekezdés alapján a 19. sorszámú beadványban foglalt elsődleges kérelmet - tartalma alapján - igazolási kérelemként bírálta el. A cég igazolt jogi képviselője útján a korábbi ügyvezető törlése és újabb ügyvezető bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet, mely kérelemhez a Ctv. I.1.b) pont alapján csatolnia kellett volna a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, a Gt. 336. § (2) bekezdése alapján az új anyagi jogi jogszabálynak megfelelően átdolgozott formában. A jogi képviselő eltérő álláspontját kifejtve a 18. sorszámú végzésben előírt hiányt a törvényes határidőn belül nem pótolta, mert megítélése szerint a bíróság ezen hiányt csak hiánypótlási eljárásban pótoltathatja. A cégeljárásban irányadó Ctv. 46. § (helyesen 45. §) (2) bekezdése az igazolási kérelmet kizárja az érdemi vizsgálat nélküli elutasítással szemben.
A társaság jogi képviselője a végzés ellen 21. sorszám alatt fellebbezéssel élt, melyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a 19. sorszámú beadványa fellebbezés és nem igazolási kérelem, és a bíróság a Pp. 3. § (2) bekezdése szerint a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, ezért az elsőfokú bíróságnak a fellebbezést fel kellett volna terjesztenie a Fővárosi Ítélőtáblára.
Az elsőfokú bíróság az iratokat a másodfokú bíróságra felterjesztette.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2006. november 9-én kelt 14.Cgf.44.490/2006/2. számú végzésével elrendelte az ügyek egyesítését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 239. §- a szerint alkalmazandó Pp. 149. § (2) bekezdése alapján.
Ezt követően megállapította, hogy a fellebbezések nem alaposak.
Elsődlegesen az igazolási kérelmet elutasító végzést bírálta felül az alábbiak szerint.
Ahogyan arra a jogi képviselő a fellebbezésében is hivatkozott, a cégbíróság 18. sorszámú végzése ellen benyújtott jogorvoslati kérelme elsődlegesen a végzés saját hatáskörben történő hatályon kívül helyezésére irányult.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 227. § (1) bekezdése értelmében amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve.
A Ctv. 45. § (5) bekezdése kimondja, ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően 8 napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A jogi képviselő a jogorvoslati kérelméhez nem csatolta a 18. sorszámú végzésben megjelölt okiratot.
A fenti jogszabályok egybevetéséből következik, hogy helytállóan tekintette az elsőfokú bíróság a beadványt elsődlegesen igazolási kérelemnek és helytálló annak elutasítása is a fenti jogszabályi rendelkezések alapján.
Az ügy érdemében hozott, változásbejegyzési kérelmet elutasító 18. sorszámú végzés szintén megalapozott.
A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutatott rá a másodfokú bíróság.
A Ctv. 45. § (2) bekezdése értelmében, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt, vagy a törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
A Gt. 336. § (2) bekezdése értelmében a törvény hatályba lépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságok legfőbb szervüknek a törvény hatályba lépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek társasági szerződésüket a törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani.
A G. Kft. a Gt. 2006. július 1-jei hatálybalépését követően, 2006. július 31-én tartotta a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló taggyűlését, melyen az új ügyvezető megválasztásáról határoztak. Erre tekintettel a Gt. hivatkozott szakasza alapján kötelesek lettek volna a társasági szerződésük módosítására, és annak az ügyvezető személyét érintő változásbejegyzési kérelemmel egyidejű benyújtására.
A jogi képviselő a fellebbezésében felhívta a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 19. § (2) bekezdését, de tartalmát tekintve a rendelet 20. § (2) bekezdésére hivatkozott. Eszerint a Gt. 336. §-a szerinti szerződésmódosítás megtörténtéig a gazdasági társaságok változásbejegyzési eljárásában a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) mellékletében meghatározott okiratokat kell benyújtani és a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyomtatványon fel kell tüntetni, hogy a társasági szerződés a 2006. évi IV. törvény 336. §-a szerinti módosítására még nem került sor.
Jelen esetben azonban e rendelkezés azért nem alkalmazható, mivel a Gt. 336. § (2) bekezdése alapján a társaságnak jelen változásbejegyzési eljárással egyidejűleg fennállt a társasági szerződés módosítására vonatkozó kötelezettsége. Úgy a Ctv. (régi) 29. § (2) bekezdése, mint a Ctv. 51. § (2) bekezdése előírja, hogy a létesítő okirat módosítása esetén csatolni kell az egységes szerkezetű társasági szerződést is.
A Ctv. 51. § (2) bekezdése azt is előírja, hogy az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket a törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként, (pl. a kft. tagjainak változása, az új vezető tisztségviselő személye).
A törvény indokolása fontos új szabályként emeli ki, hogy a régi Gt. alapján érvényesülő gyakorlattal szemben a 2006. július 1. napját követően benyújtott változásbejegyzési kérelem kapcsán a hatályosításnak ki kell terjednie azokra a pontokra is, amelyek csak alapításkor kerülnek meghatározásra a létesítő okiratban, a későbbiekben az adat változása egyébként nem igényli a létesítő okirat módosítását. Így, ha a kft. ügyvezetőjének személye változik, emiatt a létesítő okirat módosítására változatlanul nincs szükség, ugyanakkor a jogi képviselő a változásbejegyzési kérelemhez köteles csatolni az egységes szerkezetű létesítő okiratot, amelyben a bejegyzésre váró ügyvezető adatait kell már szerepeltetnie.
Nem megalapozott ezért a társaság jogi képviselőjének az új Gt. hatálya alá helyezkedéssel kapcsolatban a fellebbezésben kifejtett álláspontja, mely szerint az elsőfokú bíróságnak hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatnia. A fentiekből következik ugyanis, hogy a társaság a változásbejegyzési kérelméhez nem csatolta az egységes szerkezetű társasági szerződést, amelyet a társasági szerződésmódosításhoz kapcsolódóan a Ctv. (régi) I. számú mellékletének 1.1. pontja írt elő, sem a Ctv. 1. számú mellékletének I.1.b) pontjában előírt, a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét. Ezért megalapozottan utasította el az elsőfokú bíróság a 18. sorszámú végzésében a változásbejegyzési kérelmet a Ctv. 45. § (2) bekezdése alapján, hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül.
Nem megalapozott a fellebbezésnek a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (3) bekezdésére való hivatkozása sem.
A hivatkozott rendelkezés ugyanis azt mondja ki, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az elsőfokú bíróság a hatályba léptető és átmeneti rendelkezések megfelelő alkalmazásával hozta meg a határozatát.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzéseit - a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a fentiek szerint kiegészített indokolással - helybenhagyta a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-693179/18.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.469/2006/3.)