adozona.hu
MBH 2007.05.172
MBH 2007.05.172
A 2006. július 1-je előtt benyújtott cég bejegyzése iránti kérelem elbírálására az 1997. évi Gt. és az 1997. évi Ctv. rendelkezései irányadók. A hiánypótlási eljárás során - téves jogszabály értelmezés miatt - módosított társasági szerződés alapján a cég nem jegyezhető be a cégjegyzékbe. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 10. § (1) bek., 15. § (1) bek., 16. § (1) bek., 336. § (1) és (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 15. § (8) bek., 125. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. június 15. napján benyújtott kérelmében kérte a cég cégjegyzékbe történő bejegyzését B. 2006. Építő, Szerelő, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság teljes és B. 2006. Kft. rövidített elnevezéssel.
A cégbíróság a 2006. június 26. napján kelt 3. sorszámú végzésével, 45 nap határidő biztosítása mellett, elutasítás terhével felhívta a jogi képviselőt a társaság cégnevének módosítására, mivel a bejegyezni kért cégnév az 1997. évi ...
MBH 2007.05.172 A 2006. július 1-je előtt benyújtott cég bejegyzése iránti kérelem elbírálására az 1997. évi Gt. és az 1997. évi Ctv. rendelkezései irányadók.
A hiánypótlási eljárás során - téves jogszabály értelmezés miatt - módosított társasági szerződés alapján a cég nem jegyezhető be a cégjegyzékbe.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 10. § (1) bek., 15. § (1) bek., 16. § (1) bek., 336. § (1) és (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 15. § (8) bek., 125. § (1) bek.]
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. június 15. napján benyújtott kérelmében kérte a cég cégjegyzékbe történő bejegyzését B. 2006. Építő, Szerelő, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság teljes és B. 2006. Kft. rövidített elnevezéssel.A cégbíróság a 2006. június 26. napján kelt 3. sorszámú végzésével, 45 nap határidő biztosítása mellett, elutasítás terhével felhívta a jogi képviselőt a társaság cégnevének módosítására, mivel a bejegyezni kért cégnév az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 15. § (8) bekezdésébe ütközik. Utalt arra, hogy azonos vezérszóval már van bejegyzett cég és az évszám, szám toldat nem elegendő a nevek megkülönböztetéséhez.
A végzés 2. pontjában felhívta a társasági szerződés VI./30. és III./8. pontjának módosítására is, mert e két rendelkezés között ellentmondást látott.
A hiánypótlás teljesítéséhez előírta az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 10. § (2) és (3) bekezdése szerinti társasági szerződés módosítás és egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés benyújtását, a hiánypótlást követő kelettel, továbbá az új névvel tagjegyzék, aláírási címpéldány és elfogadó nyilatkozat csatolását.
A jogi képviselő hiánypótlásként csatolta az egységes szerkezetbe foglalt és "a 2006. évi IV. törvény (Gt.) minta szerinti" társasági szerződést, melyben a társaság cégnevét BI. Építő, Szerelő, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságra módosították, benyújtotta továbbá az új cégnévvel a bíróság által meghatározott további okiratokat.
Az elsőfokú bíróság a 2006. augusztus 9. napján kelt 5. sorszámú végzésével a cég bejegyzés iránti kérelmét elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a társaság a hiányokat nem megfelelően pótolta, mert a hiánypótlás keretein túlterjeszkedett, amikor szerződésmintára tért át, és ezzel nem tartotta be a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A végzés ellen a cég jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben érdemben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával kérte, hogy a másodfokú bíróság utasítsa a cégbíróságot a társaság cégnyilvántartásba történő bejegyzésére.
Arra hivatkozott, hogy a társaság - bár azzal nem értett egyet - tudomásul vette a hiánypótlásra felhívó végzés tartalmát. Megjegyezte, hogy a 3. sorszámú végzésben megjelölt, azonos vezérszóval bejegyzett társaságok mellett további B. vezérszavú társaságok is szerepelnek a cégnyilvántartásban, melyből az következik, hogy elegendő az évszámtoldat a cégek megkülönböztetéséhez. Az eljárás egyszerűsítése érdekében azonban a tagok a társaság nevének megváltoztatásáról döntöttek. Ezzel egyidejűleg határoztak arról is, hogy áttérnek az új Gt. szerint alkalmazható társasági szerződésminta használatára és ennek megfelelően készítette el a jogi képviselő a hiánypótlásként benyújtott iratokat.
Az elsőfokú bíróság cégbejegyzést elutasító végzése megalapozatlan és jogszabálysértő. A cégbíróság határozatában a jogszabályhelyet csak általánosságban jelölte meg, abból nem derül ki, hogy a Gt. (régi) 15. § (1) bekezdésén belül mely pontba ütközőnek tekinti a hiánypótlást. Kifejtette, hogy a 15. § (1) bekezdés b) pontja kifejezetten lehetővé teszi a társasági szerződés módosítását az előtársasági időszakban a bíróság felhívása alapján és nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a társasági szerződés módosítása csak egyes részeiben történhet. Ezért hiánypótlási felhívás esetén a társasági szerződés szabadon módosítható. Figyelemmel arra, hogy a hiánypótlás alapján elkészített okiratokat az új Gt. hatálybalépését követően kellett elkészíteni a végzés értelmében, ezért figyelembe kellett venni már az időközben hatályba lépett jogszabályban foglaltakat is. Az új Gt. 336. § (2) bekezdése értelmében - álláspontja szerint - a törvény 2006. július 1-jei hatályba lépését követően tartott első taggyűlésen a tagok kötelesek módosítani a társasági szerződésüket az új Gt. rendelkezéseinek megfelelően. Ennek legegyszerűbb módja a 2006. évi V. törvényben (Ctv.-ben) közzétett szerződésminta alkalmazása volt, amely nem tiltott túlterjeszkedés a hiánypótlás keretein, hanem a jogszabályban foglaltak kötelező teljesítése, így jogszerű eljárás volt.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben helytálló jogi következtetéssel utasította el a cég bejegyzés iránti kérelmét.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakat rögzítette a másodfokú bíróság.
A cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzése megalapozott volt, mert a társaság bejegyezni kért cégneve a Ctv. (régi) 15. § (8) bekezdésébe ütközött. Ahogyan arra az elsőfokú bíróság helyesen utalt, az állandó bírói gyakorlat szerint a vezérszó domináns eleméhez (B.) kapcsolt szám, illetve évszám toldat a cégnevek egyértelmű megkülönböztetésére nem alkalmas. A cégjegyzékbe azonos vezérszóval bejegyzett több cég léte nem ad felmentést a jogszabályi előírások betartása alól. A cégbíróságnak a bejegyezni kért név és a már a cégjegyzékben szereplő társaságok cégneve alapján kell döntenie a bejegyzési kérelem teljesíthetősége tárgyában.
Miután a cégnév vonatkozásában a hiánypótlásra szóló felhívás megalapozott volt, az érdemi döntésére nincs kihatással az, hogy a másodfokú bíróság végzés 2. pontjával nem értett egyet, a társasági szerződés abban kifogásolt rendelkezései jogszerűen nem képezhették volna a bejegyzés akadályát.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a társaság túlterjeszkedett a hiánypótlás keretein, amikor a társasági szerződés "egészét" módosította, és az új Ctv. 6. számú mellékletében foglalt szerződésmintát alkalmazva, helyezkedett az új Gt. hatálya alá.
E körben rögzítette a másodfokú bíróság, hogy az új Ctv. előírásait a 125. § (1) bekezdése szerint a 2006. július 1. napját követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem esetén kell és lehet alkalmazni.
A Gt. (régi) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerint az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítására - a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor.
A törvény megfogalmazásából és az annak alapján kialakult egységes bírói gyakorlatból következik, hogy a társasági szerződésnek csak a felhívás teljesítésével összefüggő módosítása megengedett előtársasági szakban, a szerződés egyéb rendelkezései "szabadon" nem módosíthatók.
A fellebbezésben foglaltakkal szemben a társaságnak nem volt jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a társasági szerződésüket az időközben hatályba lépett új Gt. rendelkezései szerint módosítsák. A jogi képviselő az új Gt. 336. § (1) és (2) bekezdéseit e körben tévesen értelmezte.
Az új Gt. 336. § (1) bekezdése szerint ugyanis azon gazdasági társaságoknak, amelyeknek a cég bejegyzése a törvény hatálybalépésekor folyamatban van, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük. Ez a rendelkezés irányadó a folyamatban lévő formaváltási, egyesülési és szétválási eljárásokra is.
A (2) bekezdés kimondja, hogy a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés alá tartozó társaságok legfőbb szervüknek a törvény hatálybalépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek társasági szerződésüket a törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani, és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani.
Az e szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint a törvény hatálybalépését megelőzően alapított társaságok jogi sorsát osztják azok a társaságok, amelyek cégbejegyzési eljárása, illetve formaváltásának cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti változásbejegyzési eljárása a törvény hatályba lépésekor folyamatban van. Az új szabályozást a törvény hatálybalépését követően alapított társaságok esetében kell alkalmazni.
A fentiek egybevetéséből következik, hogy a már folyamatban lévő bejegyzési eljárásban egységesen, a társaság alapításakor hatályos Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a benyújtott okiratoknak, így a hiánypótlás során benyújtott okiratoknak is e törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük.
A társaság alapításának időpontja a Gt. (régi) 10. § (1) bekezdése és 16. § (1) bekezdése értelmében a társasági szerződés megkötése, illetve az alapítói okirat vagy alapszabály elfogadása.
A fentiekből következik, hogy az új Gt. 336. § (2) bekezdése a cégbejegyzést követően már működő (és nem előtársaságként működő) társaságokra vonatkozóan írja elő az új Gt. hatálya alá történő helyezkedés kötelezettségét az első taggyűlésen.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése és a Pb. 259. §-a szerint alkalmazandó Pb. 253. § (2) bekezdése alapján - a fellebbezés kapcsán kiegészített indokolással - helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-871720/5.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.275/2006/2.)