adozona.hu
MBH 2007.05.171
MBH 2007.05.171
A betéti társaság tagját a tagok gyűlésén meghatalmazott is képviselheti. Ha a "taggyűlési" jegyzőkönyvet a bt. tagjai aláírják és a jogi képviselő ellenjegyzésével ellátja, az megfelel a szerződés módosítás alaki feltételeinek. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 10. § (2) bek., 89. § (1) és (5)-(6) bek., 101. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 29. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégkivonat adatai szerint a cégjegyzékbe 1994. július 6. napján bejegyzett B. Kereskedelmi Betéti Társaság beltagja dr. Cs. Péter, kültagjai dr. Cs. Tamás és dr. Cs.-né Sz. Zsófia. A cég jegyzett tőkéje 100.000,- Ft, a kültagok betétjének együttes összege 20.000,- Ft.
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. március 21. napján benyújtott kérelmében a cégjegyzékbe új tevékenységek bejegyzését, a cég jegyzett tőkéjének 100.000,- Ft-ról 90.000,- Ft-ra történt leszállításának bejegy...
MBH 2007.05.171 A betéti társaság tagját a tagok gyűlésén meghatalmazott is képviselheti.
Ha a "taggyűlési" jegyzőkönyvet a bt. tagjai aláírják és a jogi képviselő ellenjegyzésével ellátja, az megfelel a szerződés módosítás alaki feltételeinek.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 10. § (2) bek., 89. § (1) és (5)-(6) bek., 101. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 29. § (3) bek.]
A cégkivonat adatai szerint a cégjegyzékbe 1994. július 6. napján bejegyzett B. Kereskedelmi Betéti Társaság beltagja dr. Cs. Péter, kültagjai dr. Cs. Tamás és dr. Cs.-né Sz. Zsófia. A cég jegyzett tőkéje 100.000,- Ft, a kültagok betétjének együttes összege 20.000,- Ft.A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. március 21. napján benyújtott kérelmében a cégjegyzékbe új tevékenységek bejegyzését, a cég jegyzett tőkéjének 100.000,- Ft-ról 90.000,- Ft-ra történt leszállításának bejegyzését, dr. Cs. Tamás kültag törlését és a kültagi vagyoni betét összegének 10.000,- Ft-ra történt módosulásának a bejegyzését kérte. Mellékelte a 2006. március 6. napján tartott tagok gyűléséről felvett "taggyűlési jegyzőkönyvet", amely szerint azon dr. Cs. Péter és dr. Cs.-né Sz. Zsófia tagok voltak jelen, dr. Cs. Tamás kültagot pedig Cs. Pál képviselte. A kültag képviselője bejelentette, hogy dr. Cs. Pál a továbbiakban nem kíván a társaság tagja lenni, tekintettel arra, hogy huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
A jelenlévők egyhangú szavazással határoztak arról, hogy dr. Cs. Tamás a továbbiakban nem kültagja a társaságnak, egyben rögzítették, hogy dr. Cs. Tamás a társasággal elszámolt.
Ezt követően határoztak a tagok a társaság tevékenységi körének bővítéséről és a társasági szerződés módosításáról. A jegyzőkönyvet a beltag, a kültag és a kilépő kültag képviseletében dr. Cs. Pál írták alá, azt a társaság jogi képviselője ellenjegyzésével látta el.
A változásbejegyzési kérelem mellékletét képezte még a 2006. március 6. napján kelt, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés, melyet dr. Cs. Péter beltag és dr. Cs.-né Sz. Zsófia kültag írtak alá. Csatolták továbbá a dr. Cs. Tamás által Cs. Pál részére adott, két tanúval ellátott meghatalmazást, a járóbeteg-ellátás tevékenységhez szükséges működési engedélyt, a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló feladóvevényt, a kérelemre 7.000,- Ft eljárási illetéket róttak le.
A cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet a 2006. március 24. napján kelt 40. sorszámú végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, mivel azon a jogszabályban előírtnál kevesebb illetéket róttak le.
A társaság jogi képviselője 2006. április 19. napján az illetéket pótolva ismételt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a 2006. április 25. napján kelt 43. sorszámú végzésében a társaság jogi képviselőjét - elutasítás terhével - hiánypótlásra hívta fel. A végzés 1. és 2. pontjai szerint az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 101. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 89. §-a szerint a tagi gyűlésen valamennyi tagnak személyesen kell jelen lennie, a társasági szerződés módosítást valamennyi tagnak személyesen kell aláírnia, képviseletnek nincs helye. Előírta valamennyi tag személyes jelenlétét igazoló tagi gyűlési jegyzőkönyv, a jegyzett tőke és a kültagi betét változását is tartalmazó, valamennyi tag személyes aláírásával ellátott társasági szerződés módosítás benyújtását. A végzés 3. pontja tevékenységi kör módosulásával volt kapcsolatos.
A jogi képviselő nyilatkozatában, érdemben az eredeti kérelemnek megfelelően kérte a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését. A Gt. (régi) 10. § -ára hivatkozott, amely szerint a tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. Ebből, valamint a Pp. szabályaiból következően a tag a tagok gyűlésén meghatalmazottja útján is részt vehet, és a meghatalmazott jogosult a jegyzőkönyv és a társasági szerződés módosítás aláírására is. Rögzítette, hogy az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés tartalmazza a jegyzett tőke és a kültagi betét változásait.
Az elsőfokú bíróság a 2006. június 26. napján kelt 46. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a jogi képviselő álláspontja a Gt. (régi) 101. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Gt. (régi) 89. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel nem megalapozott.
Hivatkozott továbbá az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 29. § (3) bekezdésére és arra, hogy a tagi gyűlésen a kültag személyében bekövetkezett változásról is döntöttek, ezért nem elegendő a jegyzőkönyv becsatolása, hanem külön társasági szerződés módosítás benyújtását kívánja meg a jogszabály. Az egységes szerkezetű társasági szerződés ezt a hiányt nem pótolja, tekintettel arra, hogy a kilépett kültag ezt az okiratot személyesen nem írta alá.
A végzés ellen a cég jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben annak megváltozatásával a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Az elsőfokú eljárás során kifejtett jogi álláspontját fenntartva azt hangsúlyozta, hogy a Ctv. (régi) 29. § (3) bekezdése nem zárja ki, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet a tag - teljes bizonyító erejű magánokiratba, illetve közokiratba foglalt - meghatalmazottja is aláírhassa.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasító döntését a Gt. (régi) 101. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 89. § (1), (5) és (6) bekezdéseire, továbbá a Ctv. (régi) 29. § (3) bekezdésére alapította.
A Gt. (régi) 10. §-ának (2) bekezdése szerint a társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést (alapító okiratot) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.
A Gt. (régi) 89. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál - annak legfőbb szerveként - taggyűlés működik. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének a szabályait.
Az (5) bekezdés kimondja, hogy valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez.
A (6) bekezdés szerint a társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
A Ctv. (régi) 29. § (3) bekezdése alapján, ha a változás a cég székhelyét, telephelyét, fióktelepét vagy tevékenységi körét érinti, a létesítő okirat módosítása a cég legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalható.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság az általa hivatkozott Gt. (régi) 89. § rendelkezéseit helytelenül úgy értelmezte, mint a gazdasági társaságok közös szabályai között elhelyezett 10. § (2) bekezdéshez képest szűkítően alkalmazandó, eltérést nem engedő kógens előírásokat.
A másodfokú bíróság e körben osztotta a jogi képviselő fellebbezésben is fenntartott álláspontját, amely szerint az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályok nem zárják ki, hogy a betéti társaság tagját a tagok gyűlésén meghatalmazott képviselje és nevében aláírjon.
Rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a B. Bt. társasági szerződésében a tagok nem éltek a Gt. (régi) 89. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel, abban nem rendelkeztek taggyűlésről. A társaság a határozatait ezért tagok gyűlésén hozhatja meg, melyre vonatkozóan sem a törvény, sem a társasági szerződés nem tartalmaz konkrét szabályozást.
A közkereseti és betéti társaságokra vonatkozó az a szabályozás, hogy a tagok gyűlésének tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt, és a társasági szerződésmódosítást valamennyi tagnak alá kell írnia, a másodfokú bíróság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a tagok egyhangú szavazatát igénylő kérdésben bármely tag mellőzésével határozat nem hozható, tehát a társasági szerződés nem módosítható.
A társasági szerződésmódosítást a tagnak személyesen kell aláírnia, de a Gt. (régi) 10. § (2) bekezdésében írt formában adott meghatalmazás alapján meghatalmazottja is aláírhatja, a másodfokú bíróság álláspontja szerint.
Ezt támasztja alá, hogy a betéti társaság tagjai nem kötelesek tagok gyűlését tartani, társasági szerződés módosítása esetén.
Azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság végzésében, hogy a Ctv. (régi) 29. § (3) bekezdése előírásaiból az következik, hogy amennyiben a változások nem kizárólag a tevékenységi kört és a székhelyet érintik, úgy nem elegendő a módosításokról határozó legfőbb szerv üléséről felvett jegyzőkönyv benyújtása, hanem társasági szerződés módosítást is csatolni kell.
Megállapította ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott "taggyűlési jegyzőkönyv" - megnevezése ellenére - tartalmát és alakiságát tekintve megfelel a társasági szerződés módosítás kellékeinek. A tagok által aláírt és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott tagok gyűléséről felvett jegyzőkönyv egyértelműen tartalmazza, hogy a bt. társasági szerződésének mely rendelkezései módosultak, ezért annak helytelen megjelölése nem ad alapot a kérelem elutasítására, az alakilag megfelel a társasági szerződés módosításának.
A kilépő kültag (meghatalmazottja) az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést valóban nem írta alá, azonban az e körben kialakult egységes bírói gyakorlat szerint a kilépést követően elkészített szerződést módosító okiratot a volt tagnak nem kell aláírnia (Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.33.673/1998/2.).
Ez értelemszerűen irányadó az egységes szerkezetbe foglalt szerződésre is, ezért ezen okból is megalapozatlan a kérelemben foglalt változások bejegyzésének az elutasítása.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. (régi) 29. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §(2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-06-017952/46.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.258/2006/2.)