adozona.hu
BH 2007.5.170
BH 2007.5.170
A biztosító vezető tisztségviselőjévé való kinevezés engedélyezése iránti kérelem elutasítása, a szakmai alkalmasság, üzleti megbízhatósága hiánya miatt [2003. évi LX. tv. 83. §, 91. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes felügyelet a felperesi beavatkozónál elrendelt célvizsgálatok alapján több jogerős határozatot hozott.
A 2003. október 17-én kelt határozat arra kötelezte a felperesi beavatkozót, hogy működésének törvényességét - a demokratikus működés elvének alapulvételével, az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését biztosítva - állítsa vissza; illetve a biztosító első számú vezetőjét arra, hogy a működés törvényességének helyreállítására készítsen intézkedési tervet, továbbá az alperes ...
BH 2007.5.170 A biztosító vezető tisztségviselőjévé való kinevezés engedélyezése iránti kérelem elutasítása, a szakmai alkalmasság, üzleti megbízhatósága hiánya miatt [2003. évi LX. tv. 83. §, 91. §].
Az alperes felügyelet a felperesi beavatkozónál elrendelt célvizsgálatok alapján több jogerős határozatot hozott.A 2003. október 17-én kelt határozat arra kötelezte a felperesi beavatkozót, hogy működésének törvényességét - a demokratikus működés elvének alapulvételével, az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését biztosítva - állítsa vissza; illetve a biztosító első számú vezetőjét arra, hogy a működés törvényességének helyreállítására készítsen intézkedési tervet, továbbá az alperes a biztosító közgyűlését is összehívta.
A határozat indokolásából kitűnően azt is kifogásolta, hogy a felperes - aki intézőbizottsági tag - illetve a F. Vállalkozók Országos Szövetsége (a továbbiakban: FUVOSZ) elnökségi tagja is egyben.
Szabálytalannak ítélte, hogy az intézőbizottság tagjai fejenként 600 000 Ft, míg a FUVOSZ 6 000 000 Ft céljutalékot kapott a biztosító pénzeszközeiből; illetve, hogy a FUVOSZ állománykezelést végez a felperesi beavatkozó részére.
A 2004. március 4-én kelt alperesi határozat megállapította, hogy a felperesi beavatkozó - működése során - súlyosan megsértette az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi előírásokat, és kötelezte az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülésének biztosítására, egyértelmű belső szabályozás kialakítására, a bizonylati rend helyreállítására. Rögzítette továbbá, hogy a biztosító megsértette a biztosítási tevékenység kiszervezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat. A határozat indokolása utal arra, hogy a korábban előírt intézkedési tervet az alperes jóváhagyta, kifogásolta azonban, hogy az intézőbizottság négy tagja egyben a biztosító üzletkötője, és a közgyűlés küldött képviselője is; megemlítve, hogy a felperes 2000. február 10-én üzletkötésre, illetve tagszervezésre irányuló megállapodást kötött a felperesi beavatkozóval, továbbá céljutalékban részesült.
A felperesi beavatkozó 2004. szeptember 30-ai kérelmében az alperes engedélyét kérte a felperes intézőbizottsági tagként történő kinevezéséhez.
Az alperes 2004. október 28-án kelt határozatában az eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 37. § (1) bekezdésére hivatkozással felfüggesztette.
A 2005. január 31-én kelt határozatban az alperes megállapította, hogy a felperesi beavatkozó a korábbi határozatban foglalt kötelezést nem hajtotta végre, ezért kötelezte az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülésének biztosítására, a bizonylati rend betartására, kezdeményezte a számviteli rendért felelős vezető felmentését, és küldöttközgyűlést hívott össze.
Részletes jelentés készítését írta elő, illetve a felperesi beavatkozót felügyeleti bírsággal is sújtotta.
A határozat indokolása rögzíti, hogy a 2004. május 14-ei küldöttközgyűlésen intézőbizottsági tagként került megválasztásra a felperes is, holott összeférhetetlenségi nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, egyéni vállalkozóként ugyanis a felperesi beavatkozóval tagszervezésre irányuló szerződést kötött.
Kitért arra, hogy az összeférhetetlenségi szabályok nem érvényesülnek, amennyiben a felperes ugyan a szavazáskor az intézőbizottság munkájában nem vett részt, ugyanakkor a döntés előkészítésében szerepet vállalt.
A határozat indokolása tartalmazza, hogy a felperes 2002., 2003. és 2004. években a felperesi beavatkozótól milyen összegű jutalékban részesült, és megállapítja, hogy ez a körülmény ellentétes az összeférhetetlenségi szabályokkal.
Az alperes 2005. február 1-jén kelt határozatával a felperes intézőbizottsági tagként történő kinevezésének engedélyezése iránti kérelmet elutasította.
A határozat indokolása utal az alperes előzőekben ismertetett határozatainak tartalmára, és hangsúlyozza, hogy a felperes megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, e helyzetet maga is felismerte, változás azonban ezt követően sem történt. Összeférhetetlenségi nyilatkozata valótlan, mert nem tesz említést a felperes tagszervezésre irányuló szerződéséről.
Kiemeli, hogy a biztosító irányítására az a személy tekinthető alkalmasnak, akinek személyében biztosított, hogy a biztosító a mindenkori jogszabályok és felügyeleti intézkedések betartása mellett működjön, és folyamatosan megtesz mindent az esetlegesen feltárt hiányosságok, jogszabálysértések megszüntetése érdekében.
Rámutatott arra, hogy a biztosító legfőbb szervének és testületeinek legitimitását igazoló dokumentumok nem találhatók meg, a felperes pedig olyan időszakban volt a felperesi beavatkozó irányító testületének tagja, amikor az - működése során - több ízben megsértette a jogszabályi rendelkezéseket és az alperesi határozatokban foglaltakat, az alperesi kötelezéseknek pedig nem tett eleget.
Felrótta a felperesnek, hogy az összeférhetetlenségi helyzet felszámolása érdekében nem tett meg minden szükséges lépést és valótlan tartalmú összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett. A testület, amelynek a felperes tagja volt, éveken keresztül mandátum nélkül működött.
Kifejtette továbbá, hogy a törvényes működés helyreállításához szükségessé vált a felperesi beavatkozó közgyűlésének összehívása, amely jelentős kiadást okozott. A legitim vezetés hiánya a felperes intézőbizottsági tagi működésével is összefüggésbe hozható.
A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte, hivatkozással arra, hogy az ellentétes a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 91. § (4) bekezdésében, illetve 3. § (1) bekezdés 52. pontjában foglaltakkal.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperes a jelen perben nem vitathatja a felperesi beavatkozó terhére hozott határozatokban megállapított tényállást, mert ezen alperesi határozatok bírósági felülvizsgálatára a jelen perben a Fővárosi Bíróság nem jogosult.
A Bit. 83. § (1) bekezdése, (3) bekezdés b) pontja, (6) bekezdése, illetve a 3. § (1) bekezdés 52. pontja, továbbá 91. § (3) bekezdése és (4) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a felperes szakmai alkalmasságának, valamint üzleti megbízhatóságának vizsgálata nem korlátozódik a Bit. 91. § (4) bekezdésében felsoroltakra. Az itt megjelölt feltételek fennállása esetén a kérelmezőt nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni; de a felsorolás nem taxatív, tehát az alperes vizsgálhatta és mérlegelhette a korábbi eljárásaiban feltárt, és határozataiban megállapított kötelezettségszegést is.
A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint az alperes határozata egyértelműen meghatározta a felperes kötelezettségszegéseit és mulasztásait.
Hangsúlyozta, hogy a rendelkező rész megfogalmazása az ügy érdemét nem érinti; azzal, hogy a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság hiányát az alperes megállapította, a Bit. 91. § (3) bekezdése szerinti bizonyítás sikertelenségét is rögzítette.
Kiemelte, hogy az alperes az eljárást a Bit. 83. § (5) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, és miután a nyomozó hatóságnál feljelentést tett, a nyomozati eljárás eredménye olyan előzetes kérdés, amely az engedélyezési eljárásra kihathat.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a Fővárosi Bíróság új eljárásra utasítását kérte.
Álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság lényeges tényállási elemeket nem vizsgált, jogértelmezése ellentmondásos.
Kifogásolta, hogy a bíróság lényegében korlátlan mérlegelési lehetőséget állapított meg az alperes részére, holott az engedélyezési eljárás kérelemre indul, a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság tényét a kérelmezőnek kell bizonyítania, és a Bit. 91. § (3) bekezdése értelmében az alperes kizárólag a bizonyítás sikertelenségét állapíthatta volna meg.
A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes és a Fővárosi Bíróság is jogellenesen mérlegelt, amikor a korábbi határozatokban a felperesi beavatkozó testületi szervének működésével kapcsolatosan megfogalmazott hiányosságokat a felperes terhére vette figyelembe.
Álláspontja szerint jogszabálysértően került sor az eljárás felfüggesztésére is.
Utalt arra, hogy a Bt. 83. § (5) bekezdése kifejezetten vádemelés tényét teszi szükségessé a felfüggesztéshez.
Hivatkozott arra, hogy az alperes a jelen perben semmilyen módon nem igazolta, hogy a felperessel szemben a büntetőeljárás megindult, illetve vele szemben esetlegesen vádat emeltek volna. Előadta, hogy az eljárás felfüggesztésének jogellenessége az egész eljárásra kihatott, mert annak figyelmen kívül hagyása esetén a 30 napos ügyintézési határidő elteltével az alperes engedélyét megadottnak kell tekinteni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Hangsúlyozta, hogy az engedélyezési eljárásban mind az ügyfél által benyújtott iratokra, mind a hivatalból rendelkezésére álló tényekre alapíthatja döntését.
Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes mulasztásokat és kötelezettségszegéseket követett el, amelyeket az alperesi határozat részletesen megállapít.
Kiemelte, hogy a felperes által hivatkozott Bit. 83. § (5) bekezdése nem az engedélyezési eljárás felfüggesztéséről, hanem a bűncselekményt elkövető vezető állású személy feladatainak ellátása alóli felfüggesztésről rendelkezik.
Vitatta azt a felperesi álláspontot, hogy az eljárás felfüggesztése a közigazgatási szerv hallgatásának tekinthető.
Kifejtette, hogy a felperesi beavatkozó terhére hozott korábbi határozatokat a biztosító elfogadta, jogorvoslati jogával nem élt; e határozatok kirívó szabálytalanságokat rögzítenek, és megállapítják, hogy a felperes éveken keresztül olyan testületnek volt a tagja, amelynek legitim működése nem volt igazolható.
A biztosító vezetését és irányító testületeiben való részvételt nem lehet olyan személyre bízni, aki éveken keresztül összeférhetetlen helyzetben vesz részt a döntések előkészítésében, meghozatalában, és annak legitim működését nem biztosítja.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Bit. 83. § (3) bekezdés b) pontja szerint biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.
A Bit. 91. § (3) bekezdése szerint a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
A Bit. 83. § (1) bekezdése értelmében biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a felügyeletnek bejelentette, és a felügyelet az engedélyt megadta.
Az alperes keresettel támadott határozatában két rendelkezést tett.
Elsődlegesen megállapította, hogy a felperes nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, másodsorban a felperes intézőbizottsági tagként történő kínevezésének engedélyezése iránti kérelmet elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a Fővárosi Bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a fenti rendelkezések a Bit. 91. § (3) bekezdésében, illetve 83. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek; az alperes ugyanis az alkalmasság és megbízhatóság bizonyításának sikertelensége alapján állapította meg a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság hiányát, és utasította el a vezető állású személyként való engedélyezés iránti kérelmet.
A fenti döntést megalapozó megállapításokat az alperes részben korábbi határozataira utalva, részben határozatának indokolásában is kifejtve, megjelölte.
Az összeférhetetlenség, a törvénysértő működés tényét a felperes sem vitatta felülvizsgálati kérelmében, csupán arra utalt, hogy ezek a szabálytalanságok a biztosító, illetve az intézőbizottság - mint testület - működésével összefüggésben merültek fel.
A Fővárosi Bíróság azonban helyesen mutatott rá arra, hogy a testületi működés hiányosságai a felperes - mint intéző bizottsági tagi - kötelezettségszegésére és mulasztására vezethetők vissza; ezért az alperesi határozat indokolásának II. és III. pontjában megállapított hiányosságok figyelembe vehetők a felperes szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megítélése körében is.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a Bit. 83. § (5) bekezdése értelmében vezető állású személvként nem foglalkoztatható olyan személy, akivel szemben az ott meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt; sőt, ilyen okból a vezető állású személy felmentését is kezdeményezheti az alperes [Bit. 83. § (6) bekezdése].
Ezért az alperes nem járt el jogszabálysértően, amikor az általa kezdeményezett büntetőeljárás időtartamára az engedélyezési eljárást az Áe. 37. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette.
A felperesi előadással ellentétben a Bit. 83. § (2) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy nem tekinthető az engedély megadottnak, ha az alperes az engedélyezési eljárást felfüggeszti; az ezzel ellentétes felperesi következtetés tehát megalapozatlan.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.326/2005.)