BH 2007.5.160

A központi költségvetést megillető adókövetelések tekintetében a hitelező képviselőjeként az állami adóhatóság jár el - A felszámolási eljárás megindítására a jogi személy székhelye szerinti adóhatóság illetékes - Ha ezt követően az adós székhelye megváltozott, ez nem hat ki a felszámolási eljárást lefolytató bíróság illetékességére, a hitelező képviseletének ellátása azonban az új székhely szerinti adóhatóság feladata, amely jogutódként az eljárásba önként beléphet [2003. évi XCII. tv. (Art.) 72. § (3) bek

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte és a felszámolót kijelölte. A végzés ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását és a felszámolási eljárás megszüntetését kérte.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az adós székhelyváltozását követően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 74. §-a értelmében az adós nem tartozik az APEH P...

BH 2007.5.160 A központi költségvetést megillető adókövetelések tekintetében a hitelező képviselőjeként az állami adóhatóság jár el - A felszámolási eljárás megindítására a jogi személy székhelye szerinti adóhatóság illetékes - Ha ezt követően az adós székhelye megváltozott, ez nem hat ki a felszámolási eljárást lefolytató bíróság illetékességére, a hitelező képviseletének ellátása azonban az új székhely szerinti adóhatóság feladata, amely jogutódként az eljárásba önként beléphet [2003. évi XCII. tv. (Art.) 72. § (3) bek., 74. § c) pont; 1991. évi XLIX. tv. 6. §; Pp. 42. §, 61. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte és a felszámolót kijelölte. A végzés ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását és a felszámolási eljárás megszüntetését kérte.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az adós székhelyváltozását követően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 74. §-a értelmében az adós nem tartozik az APEH Pest Megyei Igazgatósága illetékességi körébe, erre tekintettel a hitelező az elsőfokú bíróság végzését - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - 2004. évi CXL. törvény 22. § (1) bekezdése értelmében megküldte az eljárásra illetékes APEH Észak­budapesti Igazgatósága részére. Egyben bejelentette, hogy az eljárásból kilép és hozzájárul a jogutód adóhatóság felszámolásba történő bekapcsolódásához. Kérte az eljárásból történő elbocsátását.
A másodfokú bíróság felhívására az APEH Észak­budapesti Igazgatósága úgy nyilatkozott, hogy az eljárásba be kíván lépni és hozzájárul a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező eljárásból való elbocsátásához.
Az adós az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának az eljárásba történő belépését ellenezte. Álláspontja szerint az adós székhelyváltozása új illetékességet teremt, de a hitelező személyében ez nem eredményez változást. Erre tekintettel a jogutódlás és a jogutód eljárásba történő belépése kizárt, mert a felek személyében változás nem következett be. Kérte ezért az eljárás megszüntetését illetékesség hiányában.
A másodfokú bíróság végzésében megállapította, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatósága hitelező jogutódjaként az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága - az I. r. hitelező eljárásban való bennmaradása mellett - II. r. hitelezőként a felszámolási eljárásba önként belépett. A végzés ellen a Pp. 233/A. §-a szerinti fellebbezés előterjesztésének lehetőségéről tájékoztatta a feleket.
Döntésének indoka szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 72. § (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárásban a központi költségvetést megillető követelések tekintetében a hitelező képviselőjeként az állami adóhatóság jár el. Az Art. 73. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az állami adóhatóság hatáskörét első fokon a területi szervei útján gyakorolja, a 74. § c) pont szerint pedig a jogi személy székhelye szerinti adóhatóság illetékes az eljárásra. A megjelölt törvényhelyek alapján az igazgatás területi szervei a felszámolási eljárás önálló alanyai. Az adós székhelyváltozása esetén az adókövetelés behajtása, vagyis az eljárásban való képviselet az új székhely szerinti adóhatóság feladata. A székhelyváltozás következtében módosuló illetékesség - törvényi rendelkezés alapján - eljárási kötelezettséget is keletkeztet az új feladatot ellátó adóhatósági szerv tekintetében, ami abból fakad, hogy a törvény az eljárásokban önálló jogalanyisággal ruházza fel az adóhatóság területi szerveit. Ilyen módon a törvény - eljárásjogi értelemben vett - jogutódlásra teremt lehetőséget, annak ellenére, hogy anyagi jogi értelemben nincs szó jogutódlásról. Mindezek alapján az APEH Pest Megyei Igazgatóságának, mint jogelődnek a hozzájáruló nyilatkozata a Pp. 61. § (2) bekezdése alapján elegendő ahhoz, hogy az APEH Észak-budapesti Igazgatósága, mint jogutód az eljárásba önként belépjen. Ahhoz azonban, hogy az APEH Pest Megyei Igazgatósága az eljárásból elbocsátható legyen, a Pp. 61. § (3) bekezdése alapján az adós hozzájárulására is szükség van, amit az adós az eljárásban megtagadott. Erre tekintettel a másodfokú bíróság a rendelkező rész szerint határozott a többször módosított Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 61-62. §-aira hivatkozással. Jelezte, hogy a fellebbezés érdemi elbírálása során külön végzésben fog dönteni az eljárás adós által kért megszüntetése tárgyában.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, melyben a másodfokú eljárásban meghozott végzés megváltoztatását és a felszámolási eljárás megszüntetését kérte. Fellebbezését azzal indokolta, hogy az eljárással nyilvánvalóvá vált, miszerint az APEH Pest Megyei Igazgatóságának nincs illetékessége az adós cég vonatkozásában. Ez azt is jelenti, hogy az elsőfokú bíróságnak sem volt illetékessége a felszámolási eljárásra, ezért az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta hivatalból beszerezni az adós cégkivonatát, melyből kétséget kizáróan megállapítható lett volna az illetékesség hiánya. Az adós esetében a felszámolási eljárás kezdeményezésére az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának lehet illetékessége, azonban álláspontja szerint jogutódként való fellépése a jelen eljárásban kizárt, mert egy különálló jogalanyról van szó.
A fellebbezésre adott észrevételében az APEH Észak-budapesti Igazgatósága arra hivatkozott, hogy az adósra vonatkozó nyilvános cégadatok másolatából megállapíthatóan az adós a cégnyilvántartásba 1998. július 16-ai hatállyal lett bejegyezve. Székhelyét folyamatosan változtatta, hol az APEH Észak-budapesti Igazgatóság, hol pedig az APEH Pest Megyei Igazgatóság illetékességbe tartozott. A Cégnyilvántartás és Céginformációs Szolgálattól lekért Iratnyilvántartásból pedig az állapítható meg, hogy a Kft. a székhelyét valóban áthelyezte a Fővárosba 2002. július 22-én, azonban a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az illetékességváltást eredményező bejegyzést csak a 2005. április 27-ei jogerős végzésével rendelte el, mert az adós hiánypótlási kötelezettségének csak erre az időpontra tett eleget. A székhelyváltozás közzététele a Cégközlönyben 2005. május 26-án jelent meg. Az adóhatóság számítógépes rendszerébe is ezzel az időponttal vezették be a székhelyváltozást. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy az APEH Pest Megyei Igazgatósága által az adózó ellen a felszámolás lefolytatására irányuló kérelem az elsőfokú bírósághoz történő benyújtása jogszerűen történt. Hivatkozott arra, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 2002. évi LXV. törvény 3. § (1) bekezdése rögzíti az APEH szervezeti felépítését és meghatározza a központi és területi szerveket. E törvény 9. § (3) bekezdése kimondja, hogy a területi szervek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. Ez a jogi személyiséggel történő felruházás teszi lehetővé a területi szervek esetében, hogy eljárásjogi értelemben vett jogutódlás következzen be a felszámolási eljárás e szakaszában. A megyei, illetve a fővárosi igazgatóságok az Art. 74. §-ban meghatározott általános illetékességi okok alapján látják el az adóztatási feladatokat. Az Art. 73. § (2) bekezdés pedig nevesíti az állami adóhatóság területi szerveit.
A fellebbezés nem alapos.
A másodfokú bíróság végzésében kifejtett helyes jogi állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Azt kiegészíti azzal, hogy valójában az adókövetelés jogosultja, a "hitelező" nem maga az adóhatóság, hanem az állam központi költségvetése, melynek képviseletében az adóhatóság jár el. A meg nem fizetett adótartozás miatt az eljárásra irányadó, többször módosított Cstv. 6. §-ának (1) bekezdése alapján pedig az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság előtt kezdeményezhető felszámolási eljárás.
Az eljárás irataiból megállapíthatóan a felszámolási eljárás kezdeményezése időpontjában az elsőfokú bíróság meggyőződött arról, hogy a cégnek a bejegyzett székhelye Budakalász volt. A cégjegyzékbe a budapesti székhelyváltozás még nem volt bejegyezve, csupán arra vonatkozó adat állt rendelkezésre, hogy ilyen irányú kérelmet az adós előterjesztett. Minthogy az adós bejegyzett székhelye időközben, az eljárás folyamán változott meg, és ez idő szerint Budapesten van, a továbbiakban az APEH Észak-budapesti Igazgatósága jogosult a központi költségvetést megillető követelés behajtására, a felszámolási eljárás folytatására.
A többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak. Az e törvényhely értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 42. §-a rendelkezése szerint a bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél (jelen esetben a felszámolás iránti kérelem) beadásának időpontja az irányadó. A felszámolás iránti kérelem benyújtásának időpontjában - 2003. március 14-én - az adós székhelye szerint az eljárásra a megyei bíróság volt illetékes. Az adós ezért alaptalanul sérelmezte a fellebbezésében az eljárt bíróság illetékességének hiányát.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. § (2) bekezdése és a 254. § (3) bekezdése alapján, a fentiekkel kiegészített helyes indokaira tekintettel hagyta helyben.
(Legf. Bír. Fpk. XI. 30.367/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.