adozona.hu
BH 2007.4.131
BH 2007.4.131
Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem irányadó a Ctv. 51. §-ának (4) bekezdésében előírt korlátozás, ezért vizsgálni kell, hogy a társasági szerződés megfelelően tartalmazza-e mindazt, amelynek meghatározását a Gt. kötelezően előírja [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 50. § (1) bek. c) pont, 51. § (4) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 11. §, 82. §, 89. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett betéti társaságot a 2003. április 4-én kelt társasági szerződés alapján a cégbíróság 2003. április 22-én a cégjegyzékbe bejegyezte. A végzés cégközlönybeli közzétételére 2003. május 22-én került sor.
A kérelmező 2003. június 20-án nyújtotta be törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét. Ebben előadta:
1. A társasági szerződés 10-11. §-ai jogszabálysértőek, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (1) bekezdésébe, ill. 89. §-a (1) bek...
BH 2007.4.131 Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem irányadó a Ctv. 51. §-ának (4) bekezdésében előírt korlátozás, ezért vizsgálni kell, hogy a társasági szerződés megfelelően tartalmazza-e mindazt, amelynek meghatározását a Gt. kötelezően előírja [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 50. § (1) bek. c) pont, 51. § (4) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 11. §, 82. §, 89. §].
A kérelmezett betéti társaságot a 2003. április 4-én kelt társasági szerződés alapján a cégbíróság 2003. április 22-én a cégjegyzékbe bejegyezte. A végzés cégközlönybeli közzétételére 2003. május 22-én került sor.A kérelmező 2003. június 20-án nyújtotta be törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét. Ebben előadta:
1. A társasági szerződés 10-11. §-ai jogszabálysértőek, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (1) bekezdésébe, ill. 89. §-a (1) bekezdésébe ütköznek, mivel a társasági szerződés egyes rendelkezései szerint a tagok gyűlése, más rendelkezések szerint a taggyűlés dönt a társaságot érintő legfontosabb kérdésekben.
2. A társasági szerződésnek a szavazategyenlőség esetére történő szabályozása ellentétes a Gt. 19. § (1) bekezdésében, ill. a 89. § (4) bekezdésében foglaltakkal.
3. A társasági szerződés 15. §-a, mely a társaság megszűnésének eseteit tartalmazza, ellentétes a Gt. 104. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal.
A törvényességi felügyeleti kérelem alapjául a kérelmező a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság 2004. november 3-án kelt végzésében a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, a Ctv. 40. §-ában, illetve a Ctv. 50. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő rendelkezések egybevetéséből az következik, hogy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetén a törvényességi felügyeleti eljárásban nem terjedhet túl az okiratok vizsgálata a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás során vizsgálandó kérdéseken, vagyis törvényességi felügyeleti eljárás keretében is csak a cégjegyzékbe bejegyzett adatok meglétének jogszerűsége vizsgálható.
A másodfokú bíróság 2005. szeptember 8-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy csak a cégjegyzék adatait érintő rendelkezések körében kerülhet sor törvényességi eljárásban a létesítő okirat felülvizsgálatára.
Az ügyész felülvizsgálati kérelmében az első- és másodfokú bíróság végzéseinek hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Kifejtette, a perben eljárt bíróságok végzései az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértőek. A Ctv. 51. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás indulhat kérelemre, illetve hivatalból. Hivatalból indult eljárás esetén a cégbíróság csak azokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatja, amit, figyelemmel a Ctv. 40., illetve a 44. § (1) bekezdésében foglaltakra a bejegyzési eljárás során vizsgálhat. A kérelemre induló eljárás korlátait azonban másként határozza meg a jogszabály, arra vonatkozóan a Ctv. 51. §-ának (5) bekezdése az irányadó. Ebből következően a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban tágabb körben van lehetőség vizsgálódásra, mint abban az esetben, ha az eljárás hivatalból indul. Az adott ügyben a Ctv. 46-48. §-ai szerinti perindításra nem volt lehetőség, így a kérelmező jogszerűen terjesztette elő törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét. A kérelmező álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen értelmezi a Ctv. 50. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, az alapján ugyanis akkor is helye van törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának, ha a létesítő okirat jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok előírnak. A törvényességi felügyeleti kérelemben az első két pontban megjelöltek olyan jogszabálysértésekre vonatkoznak, mely a létesítő okirat kötelező tartalmi elemeit képezik, figyelemmel a Gt. 82. §, illetve 89. § (1) bekezdésében írtakra, így kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálandók. Felülvizsgálati kérelme alátámasztásául a kérelmező hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.344/2004/3. számú határozatában kifejtettekre.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az adott ügyben irányadó, a kérelem benyújtásakor hatályos Ctv. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha "a létesítő okirat, vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak". A Gt. 82. §-a értelmében pedig, mely a Gt. 101. § (3) bekezdése szerint betéti társaságok esetén is irányadó "a társasági szerződésben - a 11. §-ban felsoroltakon felül, szükség szerint - meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát, és a taggyűlés működésének szabályait". A Ctv. 51. § (5) bekezdése szerint pedig "kérelemre nincs helye a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának, ha az arra vonatkozó igény a 46-48. § szerinti perben érvényesíthető".
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint e fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezések helyes együttes értelmezése az, hogy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetén kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálni szükséges, hogy a betéti társaság társasági szerződése a taggyűlés működésének szabályait jogszerűen rendezte-e. A kérelmező helyesen mutatott rá, hogy mások a jogszabály által meghatározott korlátai a hivatalból, illetve kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásoknak. Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások esetén nem irányadóak a Ctv. 51. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások, irányadó viszont a Ctv. 51. § (5) bekezdése szerinti korlátozás. Erre a korlátra az ügyben eljárt bíróságok nem hivatkoztak, de az adott ügyben a hivatkozott szabály nem zárja ki a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.344/2004/3. számú határozatában kifejtettekre. E határozatában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a Ctv. 46. § bekezdésének rendelkezéséből következően csak cégjegyzéki adat jogszabályba ütköző volta esetén van mód a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt keresetet előterjeszteni, a cégjegyzéki adat fogalmát pedig a Ctv. 3. § (1) bekezdése határozza meg. A taggyűléssel kapcsolatos társasági szerződési rendelkezések cégjegyzéki adatot nem képeznek. Az adott tényállás mellett a létesítő okirat érvénytelensége megállapítására irányadó kereset sem volt előterjeszthető, figyelemmel a Ctv. 48. § (2) bekezdésében foglaltakra.
A Gt. 82. §-a, illetve 89. § (1) bekezdése rendelkezéseiből következik, hogy kkt. és bt. esetén a társasági szerződésben szabályozni kell a taggyűlésre vonatkozó kérdéseket, feltéve, hogy a társaságnál taggyűlés működik. Amennyiben pedig ennek szabályozása a kérelmező álláspontja szerint ellentétes a Gt. vonatkozó rendelkezéseivel, a törvényességi felügyeleti eljárásban érdemben vizsgálni szükséges, hogy a létesítő okirat jogszabályba ütköző módon tartalmazza-e azt, amit a cégre vonatkozóan kötelezően rendezendőnek minősít a jogszabály. A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott határozatban a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen akként foglalt állást, hogy kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálandó a személyes közreműködésre vonatkozó létesítő okirati rendelkezés jogszerűsége, figyelemmel arra, hogy e kérdés szabályozását, - amennyiben személyes közreműködésre sor kerül - a Gt. 82. §-a kógensen társasági szerződés rendelkezésnek minősíti.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során a cégbíróságnak érdemben kell elbírálnia a törvényességi felügyeleti kérelemnek azt a részét, mely a társasági szerződésnek a taggyűléssel összefüggő rendelkezésére vonatkozik. A társasági szerződésnek a társaság megszűnésével foglalkozó rendelkezései érdemben nem vizsgálhatók. E vonatkozásban a perben eljárt bíróságok jogi álláspontját a felülvizsgálati kérelem nem is támadta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.021/2006.)