adozona.hu
BH+ 2007.4.178
BH+ 2007.4.178
A cég jogellenes működésével arányban álló törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását megalapozó körülmények [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 183. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 54. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező és a kérelmezett által benyújtott fellebbezések folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla végzésével, az elsőfokú bíróság végzését részben, és akként változtatta meg, hogy a törvényes működés helyreállításának módjára vonatkozó rendelkezéseket mellőzve, a kérelmezett társaság törvényes működésének 60 napon belül történő helyreállítására vonatkozó felhívást helybenhagyta.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2004. január 6-án kelt, illetve ...
BH+ 2007.4.178 A cég jogellenes működésével arányban álló törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását megalapozó körülmények [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 183. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 54. §].
A kérelmező és a kérelmezett által benyújtott fellebbezések folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla végzésével, az elsőfokú bíróság végzését részben, és akként változtatta meg, hogy a törvényes működés helyreállításának módjára vonatkozó rendelkezéseket mellőzve, a kérelmezett társaság törvényes működésének 60 napon belül történő helyreállítására vonatkozó felhívást helybenhagyta.Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2004. január 6-án kelt, illetve az ítélőtábla 2004. október 6-án kelt végzéseiben foglaltakra tekintettel, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 52. § (2) bekezdése értelmében, az elsőfokú bíróság köteles volt hivatalból a törvényességi felügyeleti eljárást megindítani. Az ítélőtábla utalt arra is, hogy az említett határozatok kézhez vételének időpontjára figyelemmel, a cégbíróság, a Ctv. 51. § (2) bekezdésében a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására nyitva álló egy éves jogvesztő határidőt nem lépte túl.
Rámutatott arra, hogy a kérelmezett cégnek, a kérelmező tagként, illetve cégjegyzésre jogosultként történő visszajegyzése iránt előterjesztett kérelmének elutasítása ellenére, a Ctv. 45. § (2) bekezdése értelmében, változatlanul kötelessége az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem ismételt előterjesztése. Hangsúlyozta, hogy a Választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 58. §-ának, illetve 54. §-ának, és a Pp. 228. § (1) bekezdésének egybevetéséből az következik, hogy a kérelmező kizárásáról, illetve ügyvezetői tisztségéből történő visszahívásáról szóló 1/1996., valamint 2/1996. számú taggyűlési határozatokat csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság, 1996. november 5. napján kelt Vb.96.012 számú ítéletének meghozataláig lehet hatályosnak tekinteni. A hatályosság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az említett ítéletet, a kérelmezett cég mikor vette kézhez.
A Legfelsőbb Bíróságnak a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (továbbiakban: régi Gt.) 182. § (3) bekezdése alapján kialakult jogértelmezése folytán, a kizáró határozat hatályon kívül helyezésével, a kizárt tag jogait ex nunc hatállyal kell visszanyertnek tekinteni. A társaság belső ügye, hogy ennek jogi következményeit miként vonja le. Ez okból a kérelmező üzletrészének időközben történt értékesítése ellenére, az ítélőtábla nem látta akadályát a kérelmező tagként történő visszajegyzésének üzletrész hiányában sem, a választott bírósági határozat meghozatalának napjával.
A kérelmező fellebbezésében foglaltakkal szemben, a másodfokú bíróság azonban kifejtette azt is, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, a visszajegyzésre a 9/1996. (XI. 19.) Tgy. számú, a kérelmező ismételt kizárásáról szóló határozat meghozatalának napjáig, 1996. november 19-ig van mód. Álláspontja szerint alaptalanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy e taggyűlési határozat érvénytelen. Annak hatályon kívül helyezéséről ugyanis jogerős bírósági határozat nem született. Megtámadására, az előírt törvényi határidő elteltére tekintettel, már nem kerülhet sor. Rámutatott arra is a másodfokú bíróság, hogy e határozat alapján előterjesztett bejegyzési kérelem elutasítására sem a határozat érvénytelensége miatt került sor, hanem azért, mert a változás bejegyzése iránti kérelmet arra nem jogosult személy terjesztette elő.
A kérelmező 1996. november 19-i ismételt kizárása miatt, alaptalannak ítélte, a kérelmezőnek, az 1996. december 17-i taggyűlésen, a közreműködése nélkül hozott döntések érvénytelenségére, a székhelyváltozás, illetve A. R. cégjegyzésre jogosultságának jogszabálysértő bejegyzése miatti fellebbezését is. Utalt arra, hogy a Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében, a sérelmezett adatok bejegyzése csak a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti peres eljárás megindításával támadható. A kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére nem jogosult.
A jogerős végzéssel szemben, mind a kérelmező, mind a kérelmezett cég felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
A kérelmező indítványozta a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a kérelmezett cég további működéstől eltiltását, megszűntnek nyilvánítását. Indítványozta a végzésnek a 9/1996. (XI. 19.) Tgy. számú határozat érvényességére vonatkozó megállapításainak mellőzését, a székhelyváltozás, és A. R. ügyvezetőkénti bejegyzésével szemben előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi elbírálását. A jogerős határozat ügy érdemére kiható jogszabálysértését, a Ctv. 51. § (3) bekezdésére, a Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pontjára (helyesen g) pontjára), a Ctv. 54. § (2) bekezdésére, a Ptk. 234. §-ára, a Pp. 227-229. §-ára, a régi Gt. 183. § (2) bekezdés d) pontjára, illetve "a gazdasági társaságokról" szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 150. § (2) bekezdésének g) pontjára hivatkozással jelölte meg.
A kérelmezett cég a felülvizsgálati kérelmében szintén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kérelmező törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmének elutasítását, illetve a törvényességi felügyeleti intézkedés mellőzését kérte. A támadott határozat ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértéseként, a Ctv. 51. § (2) bekezdésére, a Ctv. 51. § (6) bekezdésére, a Ctv. 52. § (2) bekezdésére hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező a választott bírósági határozat meghozatalát követő 8 évvel később terjesztette elő a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét, illetve hogy ebben az időpontban érkeztek az ítélőtábla határozatai a cégiratokhoz. Vitatta, hogy a Ctv. 52. § (2) bekezdése szerint hivatalból megindított törvényességi felügyeleti eljárás során, az eljárás megindítására nyitva álló, egy éves jogvesztő határidőt nem kell figyelembe venni, illetve vizsgálni.
A kérelmező a felülvizsgálati ellenkérelmében vitatta a kérelmezett jogvesztő határidő számítására vonatkozó álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a folyamatosan fennálló jogsértések esetén kizárt a határidő lejárta, a bírósági joggyakorlatban kialakult jogértelmezés szerint.
A kérelmezett cég a felülvizsgálati ellenkérelmében előadta, hogy a kérelmező tagsági jogait és ügyvezetői tisztségét, a társaság már 1996 novemberében helyre kívánta állítani. A cég érdekeit sértő cselekményeire tekintettel azonban, a kérelmező ismételt kizárásáról kellett dönteni, illetve ügyvezetői tisztségétől meg kellett őt fosztani. A kérelmezett társaság vitatta, hogy a cégbíróság jogosult volt a társaság üzletpolitikáját érintő határozataiba, az ügyvezető választásába beleszólni. Utalt arra is, hogy 1997. január 5-én a kérelmező ügyvezetői tisztsége ideiglenesen visszaállításra került. Az ezzel kapcsolatos változás bejegyzési kérelmet azonban a cégbíróság a mai napig nem bírálta el. Valótlan ezért az az állítás, hogy a kérelmezett cég nem kívánta teljesíteni az általa vitatott tartalmú választott bírósági ítéletben foglaltakat.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelmek keretei között vizsgálta felül.
Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel kizárólag a Ctv. 54. §-át, illetőleg a régi Gt. 183. § (2) bekezdés b) pontját sérti.
Az ítélőtábla helytállóan rögzítette határozatában, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság 1996. november 5-én kelt, Vb.96.012. számú ítélete a Vbt. 58. § értelmében a jogerős bírósági ítélettel azonos hatályú, azt a kérelmezett cég köteles végrehajtani. A felek vitájára irányadó régi Gt. 169. § (1) bekezdése értelmében - ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság EBH 1999.119. sz. elvi határozata is tartalmazza - a tag jogai a tulajdonában álló üzletrészben testesülnek meg. A kizárt tag jogai - ha az üzletrészét időközben árverésen értékesítették - kizárólag akkor élednek fel, ha ismét üzletrész tulajdonosává válik, a társasággal, illetve annak tagjaival történő megállapodás alapján. Ebből következik, hogy mindaddig, amíg a kérelmezett társaság akár üzletrész átruházás, akár törzstőkeemelés folytán a kérelmezőt üzletrészhez nem juttatta, addig nem tekinthető a társaság tagjának. Tagsági jogaiba visszahelyezését nem lehet megtörténtnek tekinteni. Ebből következően ismételt kizárásáról sem lehet határozatot hozni a régi Gt. 183. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Tévedtek ezért az eljárt bíróságok, amikor azt állapították meg, hogy a kérelmező tagsági viszonyát 1996. november 5-e és 1996. november 19-e közötti időtartam megjelölésével előterjesztett adatváltozás bejegyzése iránti kérelem útján lehet visszajegyezni, és e kérelem benyújtása egyúttal a választott bírósági határozat végrehajtását is jelenti. A választott bírósági ítélet meghozatalának időpontjával, csak a kérelmező cégjegyzésre jogosultsága bejegyzésének, illetve A. R. cégjegyzésre jogosultságának törlése lett volna kérhető.
A rendelkezésre álló iratok szerint 1996. novembere óta az ítélőtábla jogerős végzése meghozatalának napjáig - 2006. május 26-áig - a kérelmezett cég a választott bírósági ítéletet nem hajtotta végre. A törvényességi felügyeleti intézkedésre okot adó körülmény súlyához képest, ezért enyhe a figyelmeztetés alkalmazása. A választott intézkedés a Ctv. 54. § (1) bekezdését sérti. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, a Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pontjában írtak alapján a cég működésének felfüggesztését tartotta a törvénysértő állapot súlyával arányban állónak. Az előírt 90 napos határidőben a kérelmező tagsági jogainak visszaállítása módjáról, a társaság tagjainak és a kérelmezőnek megegyezésre kell jutnia. A Ctv. 3. §-ában írt közhiteles nyilvántartás érdekében, a kérelmező 1996. november 5-én feléledt cégjegyzésre jogosultságának visszajegyzése, illetve A. R. e naptól történő cégjegyzésre jogosultságának törlése végett, adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet kell előterjeszteni. Természetesen ha B. A. cégjegyzésre jogosultsága 1996. november 5-ét követően, érvényes visszahívásról szóló határozattal, vagy a megbízatása időtartamának lejárta miatt megszűnt, e körülmény bejegyzését is a változás bejegyzése iránti kérelemmel kérni kell. Ha A. R., érvényes határozattal, ezt követő időponttal ismételten cégjegyzésre jogosulttá vált, ezt az adatot is a cégjegyzékbe be kell jegyezni.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság utal arra is, hogy önmagában az a körülmény, hogy valamely taggyűlési határozat nem került hatályon kívül helyezésre, arra jogosult által kezdeményezett peres eljárás hiányában, nem mentesíti a cégbíróságot, a Ctv. 44. § (1) bekezdése értelmében az alól, hogy a bejegyzendő adat alapjául szolgáló határozat esetleges jogszabálysértését ne észlelje, és annak jogkövetkezményeit ne alkalmazhassa. A kialakult bírói gyakorlat értelmében a kérelmező által indítványozott törvényességi felügyeleti intézkedés formája nem köti a bíróságot. A kérelmező által megjelölt Ctv. 54. § (2) bekezdését, a jogerős végzés azért nem sérthette, mert megelőző intézkedés hiányában, a cég további működéstől való eltiltásának, illetve megszűntnek nyilvánításának nem volt helye.
A kialakult és következetes - a Legfelsőbb Bíróság 2001.435. számú elvi döntésében is kifejeződő - joggyakorlat szerint, a taggyűlés határozatai tekintetében a Ptk.-nak a semmisségre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Azokra külön törvény, azaz a Gt. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A kérelmező által megjelölt Ptk. 234. § semmisségre vonatkozó szabályait, tehát a jogerős végzés nem sértette. Az ítélőtábla a Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.30.076/2002/4. sz. végzését helytállóan ismertette, és értelmezte. Határozata a Pp. 227-229. §-ában írtaknak megfelelt.
A jogerős végzés helyesen állapította meg azt is, hogy a jogerős határozattal elrendelt székhelyváltozás, illetve A. R. 2004. április 27-étől, 2008. december 31-éig képviseletre jogosultként történő bejegyzése, törvényességi felügyeleti eljárás keretében, a kérelmező által megjelölt okból nem támadható. A Ctv. 50. § (1) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt feltételek ugyanis nem állottak fenn. A cégbíróság a hozott határozatához, bejegyző végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős bírósági ítélet hiányában, kötve van.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést hatályon kívül helyezte a Ctv. 49. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 275. § (4) bekezdése alapján, és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta. A kérelmezett cég jogellenes működésével arányban álló, a törvényességi felügyeleti eljárás megindulására tekintettel alkalmazandó, Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pontjában írtak szerinti - a társaság működését 90 napra felfüggesztő - törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazta. A felfüggesztés időtartama alatt a társaság köteles gondoskodni a törvényes működés helyreállításáról. (Legf. Bír. Gfv.X.30.265/2006.)