adozona.hu
EH 2006.1447
EH 2006.1447
Munkaerő-kölcsönzés esetén a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartása a munkaügyi ellenőrzés keretében a munkavállalóval munkaszerződést kötő, kölcsönbeadó munkáltatónál ellenőrizhető, a kölcsönvevő munkáltatónál nem [1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bek. i) pont, (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes három közigazgatási határozatának a bírósági felülvizsgálatát kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesnek a felperest 700 000 forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelező határozatát megváltoztatta és a kiszabott munkaügyi bírság összegét 50 000 forintra leszállította. A további két közigazgatási határozat - köztük a felperest 11 fő külföldi állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt 9 572 812 forint Munkaerő-piaci Alap javára történő bef...
EH 2006.1447 Munkaerő-kölcsönzés esetén a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartása a munkaügyi ellenőrzés keretében a munkavállalóval munkaszerződést kötő, kölcsönbeadó munkáltatónál ellenőrizhető, a kölcsönvevő munkáltatónál nem [1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bek. i) pont, (3) bek.].
A felperes a keresetében az alperes három közigazgatási határozatának a bírósági felülvizsgálatát kérte.Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesnek a felperest 700 000 forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelező határozatát megváltoztatta és a kiszabott munkaügyi bírság összegét 50 000 forintra leszállította. A további két közigazgatási határozat - köztük a felperest 11 fő külföldi állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt 9 572 812 forint Munkaerő-piaci Alap javára történő befizetésre kötelező határozat - ellen előterjesztett keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelemmel érintett utóbbi közigazgatási határozat tekintetében megállapított ítéleti tényállás szerint a felperes a P. Kft.-vel munkaerő-kölcsönzési megállapodást kötött, és e kft., mint kölcsönbeadó által kölcsönzött 11 fő külföldi állampolgárt a felperes, mint kölcsönvevő foglalkoztatta. A munkaügyi ellenőrzés során megállapították, hogy a 11 fő külföldi állampolgár munkavállalási engedélye iránti kérelmet nem a felperes nyújtotta be, hanem a kölcsönbeadó számára kiadott munkavállalási engedéllyel foglalkoztatta a külföldieket. Ezt mind az elsőfokú, mind a másodfokú közigazgatási határozat a külföldi állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatásának minősítette, és ezért az 1991. évi IV. tv. (továbbiakban: Flt.) 7. § (4) bekezdésében előírt befizetésre kötelezte a felperest.
Az elsőfokú bíróság e határozatot nem találta jogszabálysértőnek, mert a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 11. § (1) bekezdése, illetve 14. § (5) bekezdése alapján a bíróság álláspontja szerint is engedély nélküli foglalkoztatásnak kellett tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében a felperes, mint kölcsönvevő által történt foglalkoztatást.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a Munkaerő-piaci Alap javára befizetésre kötelező közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte elsődlegesen, másodlagosan e körben az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indítványozta.
Arra hivatkozott, hogy az érintett külföldi állampolgárok - a kölcsönbeadó munkáltató által megkért - munkavállalási engedéllyel rendelkeztek, a munkabért is a kölcsönbeadó gazdasági társaság fizette részükre. Tehát valójában nem engedély nélküli foglalkoztatás történt, a kölcsönvevő munkáltatót a szabályok megsértéséért nem lehet felelősségre vonni. Arra is hivatkozott, hogy a megelőző munkaügyi ellenőrzés sem tárt fel terhére jogsértést a foglalkoztatással kapcsolatban.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés i) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartására.
Az Met. 3. § (3) bekezdésének a) pontja azonban úgy rendelkezik, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönbeadóra terjed ki.
Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartását felperesnél, mint kölcsönvevő munkáltatónál a törvény hivatkozott rendelkezéseibe ütközően ellenőrizték. Ennélfogva az engedély nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményét - a Munkaerő-piaci Alapba befizetésre kötelezést - a támadott közigazgatási határozat felperessel szemben jogszabálysértően alkalmazta.
Tekintettel arra, hogy a felperes tartalma szerint - a jogszabályhely megjelölése nélkül - azon az alapon vitatta a közigazgatási határozat jogszerűségét, hogy a kölcsönbeadó által kért munkavállalási engedély folytán vele szemben az engedély nélküli foglalkoztatás nem állapítható meg, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára e körben került sor.
A fentieket a jogerős ítélet tévesen nem vette figyelembe, ezért az alperes közigazgatási határozata elleni keresetet jogszabálysértően utasította el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának - az ügyben még alkalmazandó - (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott, keresetet elutasító részében hatályon kívül helyezte, és az alperes érintett jogszabálysértő határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Ennek megfelelően leszállította a felperes terhére megállapított elsőfokú perköltség és eljárási illeték összegét. Egyebekben a jogerős ítéletet nem érintette.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.477/2005. sz.)