adozona.hu
EH 2006.1475
EH 2006.1475
A közút forgalmának korlátozását a környezetvédelmi hatóság csak kezdeményezheti, annak elrendelésére a közút kezelője jogosult [12/1983. (V. 12.) MT rendelet 10. §, 14. §; 1957. évi IV. tv. 7. §; 1995. évi LIII. tv. 31. §; 1988. évi I. tv. 14. § és 10/D. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság panaszbejelentés alapján forgalomszámlálással egybekötött helyszíni közlekedési zajméréseket végzett, amelynek eredményét vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítette, majd határozatával kötelezte a felperest - mint közútkezelőt - a nagyközség belterületén áthaladó országos közúthálózatba tartozó utakra vonatkozóan forgalomkorlátozó intézkedés megtételére, a következők szerint: a nagyközség belterületén K. irányából a Bajcsy-Zsilinszky Endre út, B. és T. irányából...
EH 2006.1475 A közút forgalmának korlátozását a környezetvédelmi hatóság csak kezdeményezheti, annak elrendelésére a közút kezelője jogosult [12/1983. (V. 12.) MT rendelet 10. §, 14. §; 1957. évi IV. tv. 7. §; 1995. évi LIII. tv. 31. §; 1988. évi I. tv. 14. § és 10/D. §].
Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság panaszbejelentés alapján forgalomszámlálással egybekötött helyszíni közlekedési zajméréseket végzett, amelynek eredményét vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítette, majd határozatával kötelezte a felperest - mint közútkezelőt - a nagyközség belterületén áthaladó országos közúthálózatba tartozó utakra vonatkozóan forgalomkorlátozó intézkedés megtételére, a következők szerint: a nagyközség belterületén K. irányából a Bajcsy-Zsilinszky Endre út, B. és T. irányából a Kossuth Lajos út, D. irányából a T. út, valamint a B. tér közúti forgalmára vonatkozóan a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtásának állandó jellegű korlátozását írta elő.A fellebbezés folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság panaszbejelentés alapján eljárva határozatával a felperest - mint közútkezelőt - az 5. számú főút D. és D.-S. lakótelepek melletti teljes szakaszára vonatkozóan kötelezte forgalomkorlátozó intézkedés megtételére oly módon, hogy a D. és D.-S. nagyközség lakóterületei mellett Budapest főváros, valamint Ö., I. és Ú. nagyközségek irányából az 5. számú I. rendű országos főút közúti forgalmára vonatkozóan a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtásának állandó jellegű korlátozását írta elő.
A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, majd döntését határozattal kiegészítette.
A felperes keresetében az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14. § (1) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, továbbá a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 8. § (1) és (2) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság jogszerűen írt elő forgalomkorlátozást.
Hangsúlyozta, hogy a hivatkozott jogszabályok kötelezővé teszik a felperes számára, hogy intézkedéseket tegyen a határértéket jelentősen túllépő zaj, illetve rezgés csökkentésére. A környezetvédelmi hatóság ennek megfelelően járt el.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint a környezetvédelmi hatóságot eljárás-kezdeményezési jog illeti meg a zajcsökkentés érdekében, forgalomkorlátozást azonban nem írhat elő; azzal ugyanis az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 5. § (1) és (7) bekezdése, 7. § (1) bekezdésébe ütköző hatáskörelvonást valósítana meg a közlekedési hatósággal szemben.
Hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Köztv.) 34. § (2) bekezdése értelmében a közút forgalmi rendjét a közút kezelője alakítja ki.
Hivatkozott az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: Közr.) 2. § (1) bek. és 3. § (6) bekezdésében foglaltakra, valamint mellékletének 34.1 pontjára.
Utalt arra, hogy időközben a térségben működő gazdálkodó szervezetek, fuvarozók érdek-képviseleti szervezete, továbbá a város polgármestere beadványai alapján a megyei közlekedési felügyelet az elrendelt forgalmi korlátozást enyhítette.
Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hangsúlyozva, hogy a forgalomkorlátozó intézkedést nem az alperes vezette be, csupán annak megtételére kötelezte a felperest.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ktv. 31. § (1) bekezdése értelmében a környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.
Az Áe. 5. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg.
Az Áe. 7. § (1) bekezdése előírja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja.
Az R. 10. § (3) bekezdése szerint a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesítése érdekében út, vasútvonal, polgári repülőtér létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítása, korszerűsítése során a környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgéscsökkentő létesítmények berendezések alkalmazását írhatja elő.
Az R. 14. § (1) bekezdése szerint meglévő út, vasútvonal, polgári repülőtér forgalma által okozott - az új létesítményekre megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértéket jelentősen túllépő zaj, illetve rezgés csökkentésére az üzemeltetőnek forgalomszervezési és egyéb intézkedéseket kell tennie. Ilyen intézkedések megtételét a környezetvédelmi hatóság is kezdeményezheti, továbbá a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat is alkalmazhatja.
A közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Közl. tv.) 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására a közút kezelője, a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt jogosult.
A Közl. tv. 10/A. § (1) bekezdése szerint az országos közúthálózatba tartozó főutak lakott területen belüli teljes szakaszán, vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője - a területi közlekedési hatóság, mint a hatáskörrel rendelkező közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében - a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását - időszakos vagy állandó jelleggel - korlátozhatja, és a célforgalmi közlekedést megengedő szabályozást vezethet be, a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a korlátozást a települési önkormányzat kezdeményezi,
b) a korlátozás alá eső útszakasz helyett rendelkezésre áll az adott település egészének, vagy egy részének elkerülését lehetővé tevő - az országos közúthálózatba tartozó, a korlátozással érintett útszakasszal legalább azonos teherbírású, és összességében lakott területet rövidebb szakaszon érintő - útszakasz.
A 10/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat az intézkedés megtételét zaj- és rezgésterhelésre, vagy a veszélyes légszennyezettség mértékére vonatkozó, annak készítésére jogosult szakértő véleménye birtokában kezdeményezheti abban az esetben, ha a szakértői vélemény szerint a mért értékek az emberi egészségre és környezetre ártalmas - külön jogszabályban megállapított - határértéket meghaladják.
A felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott arra, hogy a környezetvédelmi hatóságnak eljárásában az Áe. 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján vizsgálnia kellett az Áe. 5. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköre fennálltát.
A jogerős ítélet a környezetvédelmi hatóság hatáskörét az R. 14. § (1) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, illetve a Ktv. 8. § (1) bekezdésének előírására alapozta.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a környezetvédelmi hatóság hatáskörét állapította meg. A Ktv. 8. § (1) és (2) bekezdése ugyanis a környezethasználóra vonatkozó kötelezettséget állapít meg, nem pedig a környezetvédelmi hatóság hatáskörét rögzíti, míg az R. 10. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése a környezetvédelmi hatóságot kizárólag zaj- és rezgéscsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazásának előírására jogosítja fel.
Az R. 14. § (1) bekezdése meglévő út forgalma által okozott határértéket jelentősen túllépő zaj, illetve rezgés csökkentése érdekében a környezetvédelmi hatóságot arra hatalmazza fel, hogy forgalomszervezési és egyéb intézkedéseket kezdeményezzen. Az alperes által helybenhagyott elsőfokú határozatok azonban nem intézkedést kezdeményeztek, hanem a felperest - mint közútkezelőt - forgalomkorlátozó intézkedés megtételére kötelezték oly módon, hogy a forgalomkorlátozás módját is határozottan előírták.
A Közl. tv. 14. § (1) bekezdés a) pontja és a Közl. r. 10/A. § (1) bekezdése értelmében a közút forgalmának korlátozására a közút kezelője rendelkezik hatáskörrel.
A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra, hogy a környezetvédelmi hatóság túllépte a jogszabályban meghatározott hatáskörét, amikor intézkedés kezdeményezése helyett a felperest intézkedésre kötelezte.
A bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor a környezetvédelmi és közúti közlekedési jogszabályok összevetéséből ezzel ellentétes következtetésre jutott; ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, és az alperes határozatait - az elsőfokú környezetvédelmi hatósági határozatokra kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.032/2006.)