adozona.hu
BH 2007.2.67
BH 2007.2.67
Az illetékmentesség törvényi feltételeinek teljesítését a vagyonszerzőnek a megadott határidőn belül az illetékhivatalnál kell igazolnia [1990. évi XCIII. tv. 26. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. és II. r. felperesek az 1996. november 19. napján kelt adásvételi szerződéssel a tulajdoni lapon 16.698/3. hrsz. alatt nyilvántartott beépítetlen lakótelek tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban 10 600 000 Ft vételárért megvásárolták. A telek lakóházzal való beépítésére hivatkozással illetékmentességet kértek, kérelmükben rögzítve annak tudomásulvételét, hogy amennyiben a lakóház használatbavételi engedélyét a megadott határidő leteltéig az illetékhivatalnak nem mutatják be, a feljegyzett il...
BH 2007.2.67 Az illetékmentesség törvényi feltételeinek teljesítését a vagyonszerzőnek a megadott határidőn belül az illetékhivatalnál kell igazolnia [1990. évi XCIII. tv. 26. §].
Az I. r. és II. r. felperesek az 1996. november 19. napján kelt adásvételi szerződéssel a tulajdoni lapon 16.698/3. hrsz. alatt nyilvántartott beépítetlen lakótelek tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban 10 600 000 Ft vételárért megvásárolták. A telek lakóházzal való beépítésére hivatkozással illetékmentességet kértek, kérelmükben rögzítve annak tudomásulvételét, hogy amennyiben a lakóház használatbavételi engedélyét a megadott határidő leteltéig az illetékhivatalnak nem mutatják be, a feljegyzett illetéket és annak késedelmi pótlékát meg kell fizetniük.Az elsőfokú illetékhivatal az 1997. november 19-én kelt határozataival a megállapított 530 000 Ft-530 000 Ft vagyonszerzési illeték megfizetését 2000. december 2. napjáig felfüggesztette, tájékoztatva a felpereseket arról, hogy a használatbavételi engedély bemutatásának elmulasztása esetén az illetéket az esedékesség napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetniük.
A felperesek a felépített lakóház használatbavételi engedélyét az elsőfokú hatósághoz 2004. február 12. napján nyújtották be, kérve egyben a kiszabott illeték törlését. Az elsőfokú illetékhivatal a 2004. május 21-én kelt 606139/2004. számú határozataival a lakóház felépítésének nem határidőben történt igazolása miatt a felpereseket 530 000 Ft-530 000 Ft vagyonszerzési illeték, és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
Az alperes a 2004. október 6-án kelt határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Indokolása szerint felperesek a lakóház felépítését az illetékhivatalnál határidőben nem igazolták, ezért az elsőfokú hatóság a felfüggesztett illeték és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezésről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, 87. § (2) bekezdése, és a 91. § (1) bekezdése alapján jogszerűen döntött.
A felperesek keresetükben az alperesi határozatok megváltoztatását, az előírt illeték és késedelmi pótlék törlését kérték. Hivatkoztak arra, hogy a vagyonszerzésük illetékmentességének az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában előírt két feltételét: lakóház építését, illetve az építés 4 éven belüli megvalósítását teljesítették, ezért az illetékkedvezmény megvonása a törvényi szabályozás jogpolitikai céljával ellentétes. Álláspontjuk szerint az Itv. 91. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő szabályozás hiányában az illeték törlését annak kiszabásával azonos módon, a földhivatalnál kell kezdeményezni. A lakóház használatbavételi engedélyét megadó határozatról értesítettek listájában a földhivatal is szerepel, ezért jóhiszeműen tudomásul vették, hogy e hatóság fogja megküldeni az engedélyt az illetékhivatalnak, így az igazolási kötelezettségüknek eleget tettek, ezért az illetékhatóság az Itv. 87. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve kötelezte őket késedelmi pótlék fizetésére.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjára, (2) bekezdésére és megállapította, hogy e jogszabályhelyekben szabályozott kedvezmény, mint jogpolitikai cél csak abban az összefüggésben értelmezhető, hogy a telek megszerzője az Itv.-ben előírt követelményeket megvalósítja-e. Az Itv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása nem jogvesztő, de a felperesek határidőben igazolási kérelmet sem terjesztettek elő.
Az Itv. 91. § (1) bekezdése értelmében csak az illetékkiszabásra vonatkozó iratot kell a földhivatalhoz bejelenteni. A lakótelken felépített lakóház használatbavételi engedélye azonban nem illetékkiszabás célját szolgáló irat (az illetéket a hatóság már a lakótelek megszerzésekor kiszabta), így azt nem a földhivatalhoz kellett benyújtani. Az Itv. 26. § (2) bekezdése értelmében az illetékmentesség feltételeit a "vagyonszerzőnek", azaz annak kell teljesítenie, aki a kedvezményre vonatkozó igényét a lakótelek megszerzésekor jelezte, és a lakótelek beépítését vállalta. A perbeli lakóház használatbavételét engedélyező építésügyi hatóság a lakóház felépítésének igazolását tehát a felperesek helyett joghatályosan nem teljesíthette.
Az Itv. értelmében kizárólag a vagyonszerző által, a lakóház használatbavételi engedélyével bizonyítható az illetékhivatalnak a lakóház felépítése, ehhez a kötött bizonyítási rendhez mind a közigazgatási hatóság, mind a bíróság kötve van. Tény, hogy a felperesek a lakótelek beépítését a jogszabálynak megfelelően nem igazolták.
A jogerős ítélet utalt arra, hogy az Itv. 87. § (1) és (2) bekezdése alapján a késedelmi pótlék egy előírt, de határidőre meg nem fizetett illeték szankcióját jelenti. A felperesek az illetékmentességhez a feltételeket nem teljesítették, ezért szankcióként a késedelmi pótlékot meg kell fizetniük.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetüknek helyt adó ítélet meghozatalát kérték. Jogi álláspontjuk szerint, amely megegyezett a keresetükben előadottakkal, az illetékmentesség érdekében az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott két feltételnek eleget tettek, az Itv. 26. § (2) bekezdése pedig nem határozza meg, hogy milyen módon kell teljesíteni az igazolási kötelezettséget. A késedelmi pótlék körében az Itv. 87. § (2) bekezdése nem hivatkozik az Itv. igazolási kötelezettséget szabályozó 26. § (2) bekezdésére, csak a 26. § (1) bekezdés a) pontjára utal vissza, az ott meghatározott feltételeket pedig megvalósították, a jogszabályhely kiterjesztő értelmezésű alkalmazása jogsértő.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a felvetett jogkérdésekben helytállóan foglalt állást. Ingatlannak ellenérték fejében történő megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni (Itv. 18. §). Az illetékhivatal az Itv. 78. § (1) bekezdése alapján a vagyonszerzés után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetéket és egyúttal az illetékelőleg összegét fizetési meghagyásban állapítja meg, és a vagyonszerzőt az illetékelőleg megfizetésére is kötelezi.
Az Itv. a 26. §-ban rendelkezik a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességekről, illetékkedvezményekről. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési kötelezettséget megállapító fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. A (2) bekezdés alapján, ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő tizenöt napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Az illetékhivatal e jogszabályhelyek helyes alkalmazásával a felperesek kérelmére, a terhükre megállapított illeték megfizetését felfüggesztette.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, feltételekhez kötött illetékmentesség csak akkor érvényesülhet, ha a vagyonszerző a 4 éves meghatározott határidőn belül a lakóházat felépíti, megkapja a felépítményre vonatkozó használatbavételi engedélyt, és mindezeket az illetékhivatalnak a (2) bekezdés szerint igazolja. Az Itv. 26. § (2) bekezdése kifejezetten szabályozza a "ha" feltételre utaló kötőszóval az illeték törlésének feltételeként a lakóház felépítésének határidőn belül igazolását. A konjuktív feltételek bármelyikének elmulasztása a kért illetékmentesség helyett az illeték megfizetésének kötelezettségét eredményezi.
A lakóház határidőben történt felépítése az idézett jogszabályi rendelkezések alapján önmagában az illetékmentességhez nem elégséges, szükséges a meghatározott nyilatkozattétel határidőn belüli megtétele is. Ez a felperesek esetében elmaradt, mert az Itv. 26. § (2) bekezdésében írt bejelentési kötelezettségüknek határidőben nem tettek eleget.
A felperesek tévesen hivatkoztak arra, hogy az igazolási kötelezettségüket teljesítették a lakóház megépítésének földhivatalhoz történő bejelentésével. E körben a Legfelsőbb Bíróság rámutat, hogy az Itv. a 26. § (1) bekezdés a) pontjában az illetékhivatalt jelöli meg azon hatóságnak, amelynek a vagyonszerző a lakásépítési szándékáról nyilatkozhat, és a (2) bekezdés szerint is az illetékhivatal az szerv, amelyik a megállapított illetéket felfüggeszti, továbbá (a feltételek teljesültsége esetén) a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott illetékmentességre vonatkozó eljárásban az illetékhivatal kifejezett megjelölése alapján, illetve a földhivatalnak a törvény általi a megnevezése hiányában az igazolás benyújtásának helye a kérelemről és a feltételek teljesítéséről határozó illetékhivatal. Az erre vonatkozó kioktatást a fizetési meghagyás is megfelelően tartalmazta, és a felperesek kérelmükben a használatbavételi engedély benyújtásának helyeként az illetékhivatalt maguk rögzítették.
Az Itv. 91. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának a megszerzését (megszüntetését) tartalmazó szerződést (okiratot) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra. E jogszabályhelyben foglalt bejelentés, és az Itv. 26. § (2) bekezdésében szabályozott igazolás nem azonosak. Az Itv. 91. § (1) bekezdése alapján az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel teljesíteni. A perbeli esetben azonban már az illeték kiszabása megtörtént, így e § alkalmazására ismételten nem kerülhet sor.
Alaptalan a felperesek felülvizsgálati kérelme a késedelmi pótlékkal kapcsolatban is. Az Itv. 87. § (2) bekezdése alapján, ha a törvény 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b), és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni. E rendelkezés valóban visszautal az Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontjára, de a fentiekben kifejtettek alapján e pontot önmagában értelmezni nem lehet, csak a 26. § (2) bekezdésével összefüggésben. Az Itv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülését ugyanis a (2) bekezdésben meghatározottakkal lehet igazolni. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a késedelmi pótlék tekintetben sem sértett jogszabályt a felperesek keresetének elutasításával.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.316/2005.)