adozona.hu
MBH 2007.02.170
MBH 2007.02.170
A tag kizárásáról rendelkező határozatnak egyértelműen, pontosan és világosan tartalmaznia kell a kizárás okait. A bíróság felülvizsgálata csakis azokra a kizárási okokra terjedhet ki, amelyeket a szövetkezet kizárási határozatában megjelölt és amelyeket a taggal is közölt.Nem alapozhatja meg a kizárást az indokok általánosságban történő meghatározása, vagy esetlegesen közvetett módon más, nem hatályosult szövetkezeti határozatra utaló megjelölése sem.(1992. évi I. tv. 13. §, 50. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperest az 1999. március 3-án kelt létesítő okirat alapján, 1999. március 16-án jegyezték be a cégjegyzékbe.
A felperes, alapításától tagja az alperesi szövetkezetnek, 1999. március 16-tól 2002. május 3-áig pedig az alperes igazgatóságának elnöki tisztségét is betöltötte.
Az alperes 2004. július 7-én módosított, az 1992. évi I. törvény alapján készült alapszabálya 7.4.2.c. pontja szerint, a tag alapvető kötelezettsége egyebek mellett, hogy a szövetkezeti vagyont gondosan és becsület...
MBH 2007.02.170 A tag kizárásáról rendelkező határozatnak egyértelműen, pontosan és világosan tartalmaznia kell a kizárás okait.
A bíróság felülvizsgálata csakis azokra a kizárási okokra terjedhet ki, amelyeket a szövetkezet kizárási határozatában megjelölt és amelyeket a taggal is közölt.
Nem alapozhatja meg a kizárást az indokok általánosságban történő meghatározása, vagy esetlegesen közvetett módon más, nem hatályosult szövetkezeti határozatra utaló megjelölése sem.
Az alperest az 1999. március 3-án kelt létesítő okirat alapján, 1999. március 16-án jegyezték be a cégjegyzékbe.A felperes, alapításától tagja az alperesi szövetkezetnek, 1999. március 16-tól 2002. május 3-áig pedig az alperes igazgatóságának elnöki tisztségét is betöltötte.
Az alperes 2004. július 7-én módosított, az 1992. évi I. törvény alapján készült alapszabálya 7.4.2.c. pontja szerint, a tag alapvető kötelezettsége egyebek mellett, hogy a szövetkezeti vagyont gondosan és becsületesen kezelje, védje.
Az okirat 11. pontja tartalmaz rendelkezéseket a közgyűlés összehívására, hatáskörére nézve.
Az alperes 2002. május 3-i közgyűlése felperest felmentette elnöki tisztségéből.
Ezt követően a 2002. október 21-én megtartott közgyűlésen határozat született a felperes kizárásáról, hat pontban megjelölve annak okait. Az okok között szerepelt egyebek mellett: "beázás (tető elhanyagolása) miatt 1.200 q kukorica bepenészesedése miatti kár 2.400.000 Ft; közelebbről meg nem jelölt közgyűlési hanganyag megsemmisítése; ugyancsak meg nem jelölt kintlévőségek tisztázatlansága (2 millió Ft); számviteli fegyelem súlyos megsértése: nem vezetett időszaki pénztárjelentést (így nem tudott elszámolni)" szöveg.
A kizárási határozat nem hatályosult, felperes a szövetkezet tagja maradt.
Ilyen előzmények után, az alperes igazgatóságának elnöke 2005. május 25-én 17 órára "zárszámadó közgyűlést" hívott össze, annak 7. napirendi pontjaként a felperes kizárását is megjelölve. A meghívó azt is tartalmazta, amennyiben a közgyűlés az eredeti időpontban nem határozatképes, az azonos napirendi pontokkal 17 óra 30 perckor megtartásra kerülő közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.
Az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelensége miatt 17 óra 30 perckor megismételt közgyűlés került megtartásra. A 7. - felperes kizárása - napirend előtt vacsora szünetet tartottak, a felperes az idő előrehaladtára tekintettel a közgyűlésről eltávozott.
Ilyen előzmények után az alperes igazgatóságának elnöke 2005. május 25-én kelt "Értesítés a Szövetkezet Közgyűlése által történt tagsági viszony megszüntetéséről" tárgyú levelével arról tájékoztatta felperest, hogy a 2005. május 25-én tartott közgyűlés határozatával tagsági viszonyát megszüntette. Az értesítés a közgyűlés döntésének indokát a következőképpen jelölte meg: "az elnöki időszaka alatti időszak, valamint az elnökváltás után még a mai napig sorozatosan feltáruló Szövetkezetnek kárt okozó fizetési mulasztások és büntetések."
A felperes 2005. július 19-én előterjesztett keresetében kizárásáról rendelkező határozat hatályon kívül helyezését kérte a 2000. évi CXLI. törvény 15. § (2) bekezdésére és az alperes alapszabályának 11.5. pontjára alapítva.
Előadta, a 2005. május 25-i közgyűlésről még a kizárását kimondó határozat meghozatala előtt eltávozott, így a határozatról csak az alperes igazgatósága elnökének 2005. május 25-i keltű, 2005. június 20-án kézhez vett leveléből szerzett tudomást, a közgyűlésen elhangzottakról pedig más tagoktól, akik arról számoltak be, hogy néhány konkrétumot nélkülöző homályos mondat után szavaztak 11 igen, 7 nem és 7 tartózkodó szavazattal. Állította, a határozat meghozatalára jogszabálysértően és az alapszabályba ütközően titkos szavazással, a határozathozatalhoz szükséges egyszerű többség hiányában került sor. Sérelmezte, hogy a határozat nem tartalmazza világosan, egyértelműen a kizárás indokait, az ok-okozati összefüggést és abban a jogorvoslati lehetőségről és határidőről sem kapott tájékoztatást.
A felperes a 2005. november 24-én megtartott tárgyaláson a határozat tartalmát is vitatta, ugyanakkor úgy nyilatkozott, a határozatban foglaltak valóságának vizsgálatát nem kéri.
Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte.
Állította, a határozat szabályosan összehívott és megtartott közgyűlésen, a határozathozatalra vonatkozó előírások betartásával született, annak tartalma megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. Hangsúlyozta azt is, a titkos szavazás nem ellentétes az alapszabállyal, a felperes jogait egyébként sem sértette.
A keresettel támadott határozat megalapozottságának igazolására másolatban mellékelte azon okiratokat, amelyek állítása szerint a felperest kizáró határozat meghozatalához alapul szolgáltak. Csatolta továbbá egyebek mellett a 2005. május 25-i közgyűlés meghívóját, jegyzőkönyvét, jelenléti ívét, és az alapszabályt.
A jegyzőkönyvből megállapíthatóan a felperes kizárásának megvitatása napirendi pontot a felügyelő bizottság elnöke nyitotta meg azzal, "a felügyelő bizottság megvizsgálta a befejezetlen ügyeket, s a 2002. október 21-i közgyűlési jegyzőkönyv 4. napirendi pontjában foglaltakra, valamint az elnöki tisztségből fakadó törvényi kötelezettségek sorozatos nemteljesítésére tekintettel a felperes kizárásának indokai nem váltak meg nem történtté, a tagság a kizárást érvényesítheti." A jegyzőkönyv rögzíti azt is, hogy a felügyelő bizottság elnöke egyebek mellett egy 2004. május 01-jén kelt levélre utalva ismertette a felperes kizárásának indokait, az "elnöki időszak alatti, valamint az elnökváltás után még a mai napig is sorozatosan fennálló, alperesnek kárt okozó fizetési mulasztásokat és büntetéseket". A közgyűlés levezető elnöke szintén a felügyelő bizottság elnöke által hivatkozott dokumentumokra utalva szavazásra bocsátotta felperes kizárását, s a közgyűlés titkos szavazással 13 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett a kizárást megszavazta. Egyebet a határozat nem tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság a közgyűlésen elhangzottakra nézve bizonyítást folytatott, meghallgatta a felperest valamint az alperes igazgatóságának elnökét és tanúként hallgatta meg az alperes több, a perbeli közgyűlésen résztvevő tagját.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2005. május 25-i közgyűlésének a felperest kizáró határozatát hatályon kívül helyezte és alperest a felperes részére 21.000,-Ft perköltség megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolásában rögzítette, alperes az 1992. évi I. tv. (Szöv. tv. (régi)) rendelkezései alapján működik. A rendelkezésre álló perbeli adatok, így az alperes 2005. május 25-i közgyűléséről készült jegyzőkönyvben, a felperest a kizárásról értesítő alperesi levélben foglaltak alapján tényként állapította meg, hogy felperes kizárására az elnöki tisztsége időtartama alatt az alperes elnökeként elkövetett károkozó magatartása miatt került sor. Rámutatott, a Szöv. tv. (régi) 50. § (1) bekezdése értelmében ezen felperesi magatartás nem szolgálhat alapul a felperesnek, mint az alperesi szövetkezet tagjának kizárására, ezért az alperes keresettel támadott határozata jogszabálysértő.
Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a szövetkezet önrendelkezésére, az alapszabályban foglaltakra figyelemmel a perben az alakszerűségek mellett azt kellett vizsgálni, hogy a hivatkozott tevékenység értékelhető-e a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartásnak.
Állította, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában iratellenesen állapította meg azt, hogy felperest csak az elnöki tisztsége tartama alatt elkövetett károkozó magatartása miatt zárták ki annak ellenére, hogy egyebekben a felperes keresetében erre nem is hivatkozott. Ugyanakkor úgy vélte, a rendelkezésre álló bizonyítékokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy felperes nem csak az elnöki tisztsége fennállta alatt, hanem ezt követően is olyan magatartást tanúsított, amely a tagsági viszonyból származó kötelezettségei felróható megsértésének minősül és súlyosan sérti, illetve veszélyezteti az alperes érdekeit. Felperes elnöki tisztsége fennállta alatt és azt követően is mindvégig tagja volt az alperesnek, ezért úgy is, mint tagnak, kötelessége lett volna a pénzkifizetésekről, a támogatásokról szóló iratokat kiadni, a szövetkezeti dokumentációt átadni és egyébként is eleget kellett volna tennie az alapszabály 7.4.2. pontjában rögzített tagi kötelezettségeinek. Egyebekben korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva hangsúlyozta, a perbeli határozat meghozatalára szabályszerűen összehívott, megtartott közgyűlésen a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került sor.
A felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiak szerint megalapozatlannak találta.
Az alperesi szövetkezet működésére irányadó és így a jelen ügyben még alkalmazandó 1992. évi I. törvény (Szöv. tv. (régi)) 50. §-a rendelkezik a tagkizárásról.
Az (1) bekezdés szerint a tag kizárására akkor kerülhet sor, ha a tag neki felróható módon a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít (a) pont), vagy a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget.
A (2) bekezdés szerint a kizárás tárgyában az alapszabályban meghatározott testületi szerv határoz. A hivatkozott jogszabályhely előírja azt is, a határozatot az érintett taggal írásban közölni kell.
A tag kizárását eredményező joghatás tehát a szövetkezet illetékes szervének határozatához fűződik, amelyet a taggal közölni kell.
A Szöv. tv. (régi) 13. §-a garanciális okból lehetőséget biztosít arra, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet vagy szervei jogsértő határozatának felülvizsgálata iránt a bírósághoz forduljon, amennyiben a határozatot a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközésére hivatkozással sérelmesnek tartja. E perindítási jogosultság a tagot értelemszerűen a kizárását kimondó határozattal szemben is megilleti.
Az ilyen per tárgyát tehát a szövetkezet keresettel támadott határozata képezi, a perben a bíróság a kereset tartalmától feltételezetten azt tartozik vizsgálni, hogy a határozat meghozatalára a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került-e sor, továbbá hogy a határozatban megjelölt okok valósak-e és a tag kizárására alapul szolgálnak-e.
Mindezekből pedig az is következik, a tag kizárásáról rendelkező határozatnak egyértelműen, pontosan és világosan tartalmaznia kell a kizárás okait, azokat a magatartásokat, indokokat amelyek a szövetkezet megítélése szerint a tag kizárásához vezettek, s e határozatot teljes terjedelmében közölni kell a taggal. Jogvita esetén a bíróság felülvizsgálata csakis azon kizárási okokra terjedhet ki, amelyeket a szövetkezet kizárási határozatában megjelölt és amelyeket a taggal is közölt. Nem alapozhatja meg a kizárást azonban az indokok általánosságban történő meghatározása vagy esetlegesen közvetett módon más, nem hatályosult szövetkezeti határozatra utaló megjelölése sem.
Az adott ügyben az alperesi szövetkezet levélben tájékoztatta a felperest a kizáró határozatról, a levél tartalmából pedig kétséget kizáróan az állapítható meg, hogy a felperes kizárását eredményező joghatást a közgyűlési jegyzőkönyvből kiragadott, az értesítésben megjelölt felperesi magatartásokhoz fűzte, ezen okokat tekintette olyannak, amelyek a felperes kizárását megalapozzák. A jegyzőkönyv és az értesítés ugyanakkor a kizárás okait csupán általánosságban tartalmazza, a kizárásra vezető konkrét felperesi magatartásokat nem jelöli meg egyértelműen, világosan.
Kétségtelen, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmaz utalást egy jóval - közel három évvel - korábbi, nem hatályosult kizáró határozatra, illetve annak indokaira, azonban az okok ilyen közvetett megjelölése - az eltelt hosszú időre is figyelemmel - nem alapozhatja meg a tagkizárást.
Mindezekre tekintettel az adott tényállás mellett a felperes megalapozottan hivatkozott keresetében arra, hogy alperes határozatából a kizárás indokai egyértelműen, világosan nem állapíthatók meg, ezért a határozat jogsértő. Érdemben tehát helytálló az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó ítélete.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fenti eltérő indokolással - a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, felperesnek pedig a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért a másodfokú eljárási költségek viseléséről rendelkezni nem kellett.
(Fejér Megyei Bíróság G.40.075/2005/11.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.204/2006/3.)