adozona.hu
MBH 2007.02.167
MBH 2007.02.167
Az ügyvezető ellen indított kártérítési per eldöntésének nem előkérdése az ellene indított büntető eljárásban hozandó döntés. [1952. évi III. tv. (Pp.) 152. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. §; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 29. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az elsőfokú bírósághoz 2006. március 8-án benyújtott keresetlevelében előadta, hogy a H. GmbH németországi cég 2000. március 3-án üzletrész átruházási szerződéssel 100 %-os tulajdont szerzett a felperesi társaságban azzal, hogy a tényleges átadás 2000. december 31-én 24 óráig történik meg. Megegyeztek abban is, hogy a tényleges átadásig a cég ügyvezetője továbbra is az alperes marad.
A 2001. január 2-án történt átvételkor derült ki, hogy az ügyvezető adó- és TB fizetési kötelezett...
MBH 2007.02.167 Az ügyvezető ellen indított kártérítési per eldöntésének nem előkérdése az ellene indított büntető eljárásban hozandó döntés.
[1952. évi III. tv. (Pp.) 152. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. §; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 29. § (1) bek.]
A felperes az elsőfokú bírósághoz 2006. március 8-án benyújtott keresetlevelében előadta, hogy a H. GmbH németországi cég 2000. március 3-án üzletrész átruházási szerződéssel 100 %-os tulajdont szerzett a felperesi társaságban azzal, hogy a tényleges átadás 2000. december 31-én 24 óráig történik meg. Megegyeztek abban is, hogy a tényleges átadásig a cég ügyvezetője továbbra is az alperes marad.A 2001. január 2-án történt átvételkor derült ki, hogy az ügyvezető adó- és TB fizetési kötelezettségének nem tett eleget, jelentős szállítói tartozások is vannak, és nem fizette ki a december havi munkabéreket sem.
Mindezekre figyelemmel 2001. március 8-án büntető feljelentést tettek és a nyomozás alatt derült ki többek között, hogy az alperes 2000. december 29-én készpénzben 49.060.000,-Ft-ot vett el jogosulatlanul a cég kasszájából, amit a keresetlevélhez csatolt pénztárbizonylat igazol. Ezzel kapcsolatban a büntetőeljárást megindítandó vádiratban az szerepel, hogy a pénztárbizonylaton színlelt szerződés alapján kiállított fiktív számla került feltüntetésre. Az alperes ellen a vádirat alapján a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. Álláspontja szerint az alperes, mint ügyvezető jogellenes magatartással, illetve bűncselekménnyel a felperesi társaságnak jelentős összegű kárt okozott, ezért kérte az alperest 49.060.000,- Ft és ennek 2000. december 29-től a kifizetés napjáig járó törvényes kamata és a perköltség megfizetésére kötelezni az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 29. § (1) bekezdése és a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján.
Egyúttal indítványozta a Pp. 152. § (1) bekezdésére hivatkozással a jelen eljárás felfüggesztését a büntető per jogerős befejezéséig, mivel a kereseti követelés alátámasztására szolgáló okirati és egyéb bizonyítékok a büntető eljáráshoz kerültek becsatolásra.
A felperes a 2006. április 6-án benyújtott keresetpontosításában kérte többek között a büntetőeljárás iratainak a beszerzését és tanú meghallgatására tett bizonyítási indítványt.
A Nógrád Megyei Bíróság a 2006. június 27. napján kelt P.20.266/2006/10. számú végzésében az eljárást, a felperes kérelmére a Salgótarjáni Városi Bíróság előtt B.452/2003. ügyszám alatt adócsalás bűntette miatt Joost V. ellen folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszteni rendelte. Egyúttal felhívta a feleket, hogy ezen eljárás jogerős befejezését a Nógrád Megyei Bíróságon a fenti ügyszámra hivatkozva haladéktalanul jelentsék be, mellékelve hozzá a büntető ügyben keletkezett elsőfokú, esetlegesen másodfokú ítéleteket.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Salgótarjáni Városi Bíróságtól beszerzett tájékoztatásból megállapította, hogy a B.452/2003. szám alatt adócsalás bűntette miatt az alperes ellen az eljárás jelenleg is folyamatban van, ezért a felperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmének helyt adott és a jelen peres eljárást a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján ezen büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszteni rendelte.
A végzés ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését.
Arra hivatkozott, hogy jelen esetben a Pp. 152. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn, azaz az eljárás felfüggesztésének nincs helye. Az állandó bírói gyakorlat szerint a büntetőeljárás folyamatban léte önmagában nem indokolja a per tárgyalásának a felfüggesztését. Ezzel kapcsolatban hivatkozott több eseti döntésre. Célszerűségi szempontok, a párhuzamosan folyó eljárásban bizonyítandó tények részbeni azonossága nem szolgálhat alapul a felfüggesztés elrendeléséhez. Ennek kizárólag abban az esetben lehetne helye, ha a büntető bíróság által eldöntendő jogkérdés a polgári jogvita elbírálásának előkérdése lenne.
A felperes állítólagos igényét a társaság korábbi ügyvezetőjével, azaz az alperessel szemben arra alapította, hogy jogellenesen kárt okozott a felperesnek, mint korábban az általa vezetett társaságnak. A jogellenesség fennálltát a felperes a keresetlevél és a keresetpontosítás tanúsága szerint abban látja megvalósulni, hogy a V. NV részére eszközölt állítólagos készpénzkifizetés 49.060.000,- Ft összegben színlelt szerződés szerint kiállított fiktív számla alapján történt, amiről a felperes pénztárbizonylat másolatot csatolt be. Az egyéb előadására vonatkozóan semmilyen bizonyítékot nem csatolt.
Álláspontja szerint a felperes a kereseti igény jogalapjául felhozott jogellenes magatartás kérdésében, az arra hatáskörrel és illetékességgel bíró polgári bíróság a büntetőeljárás lefolytatása és befejezése nélkül is határozatot tud hozni. A büntető bíróság által eldöntendő jogkérdés nem előkérdése a jelen perben érvényesített kereseti igénynek.
A felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében előadta, hogy az előterjesztett keresetre és keresetpontosításra tekintettel az elsőfokú bíróság jogszerűen hozta meg a határozatát. Az azóta eltelt időben azonban a per tárgyával kapcsolatban újabb tények és bizonyítékok jutottak a tudomásukra, amelyek birtokában a peres jogvita már elbírálható. Bejelentette, hogy az ügyben ügyvédi képviseleti változás történt. Az új jogi képviselő részletes bizonyítási indítványt fog előterjeszteni. Mindezekre tekintettel már nem tartotta fent a felfüggesztés iránti kérelmet, és nem ellenezte az eljárás folytatását.
Az alperes fellebbezését megalapozottnak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
Rögzítette, hogy a Pp. 152. § (1) bekezdése szerint, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti.
Jelen esetben, a jogszabályi rendelkezésből következően a tárgyalás felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha a per eldöntése előzetes kérdés elbírálásától függ, és erről büntetőeljárás során kell határozni.
Helyesen hivatkozott az alperes a fellebbezésében arra, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a büntetőeljárás folyamatban léte önmagában nem indokolja a per tárgyalásának a felfüggesztését. A tárgyalás felfüggesztésére nem kerülhet sor célszerűségi szempontokra tekintettel sem, pl. amikor a párhuzamosan folyó eljárásokban a bizonyítandó tények köre részben azonos (BH 168/1989. és 519/2000.).
A felperes a keresetében az alperest a Gt. (régi) 29. § (1) és a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kérte kártérítés fizetésére kötelezni.
A kereset elbírálása körében az elsőfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az alperes mint ügyvezető a felperesi társasággal kapcsolatban tanúsított-e jogellenes, felróható magatartást, a 49.060.000,- Ft nyugta ellenében történő készpénz kivétele során keletkezett-e a társaságnak kára ezzel kapcsolatban, és ez okozati összefüggésben áll-e az ügyvezető tevékenységével és ügyvezetői minőségével.
Az alperes ellen folyamatban lévő büntetőeljárás vádirata szerint az alperes 2000. decemberében 3 db valótlan tartalmú számlát fogadott el a felperesi társaság nevében és teljesített rá kifizetést, illetve banki átutalást. Ezek között szerepel a V. NV. társaság által kibocsátott számla, amelyen 1998. januárjától 2000. december 31-ig managment szolgáltatás került feltüntetésre és ezen számla alapján vette fel a felperesi társaság bankszámlájáról a 49.069.000,- Ft készpénzt úgy, hogy a számlán megjelölt gazdasági esemény nem történt meg. A vádirat szerint az alperest többrendbeli adócsalás bűntette, adó- és társadalombiztosítási csalás vétsége, számvitel rendjének megsértésének vétsége, továbbá a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége elkövetésével vádolták.
A jelen eljárásban az alperes felelőssége körében hozandó döntés nem függ azon eljárás eredményétől, amely azt hivatott eldönteni, hogy az eljárás alá vont alperes elkövette-e az adócsalás bűncselekményét. A büntetőeljárás eredménye ezért nem befolyásolja azt, hogy az alperes a felperes terhére követett-e el olyan jogellenes felróható magatartást, amellyel kárt okozott a társaságnak.
Ezt támasztja alá a Pp. 4. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, hogy a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti.
Jelen esetben a per tárgyalása felfüggesztésének jogszabályi feltételei hiányoznak, mert nincs olyan előzetes kérdés a perbeli jogvita elbírálásával kapcsolatban, amelyről a büntetőeljárás során kellene határozni.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította.
Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú eljárás során felmerült költségeinek a megfizetésére a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése szerint a felperest kötelezte. A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg és azzal, hogy az összeg az általános forgalmi adót is tartalmazza.
(Nógrád Megyei Bíróság P.20.266/2006/10.
Fővárosi Ítélőtábla Gpkf.44.277/2006/3.)