adozona.hu
MBH 2007.02.166
MBH 2007.02.166
A végelszámolás alatt álló társaság végelszámolója által már értékesített vagyontárgyak kapcsán a szerződés érvénytelenségére hivatkozással pert kell indítania a jogosultnak. A végelszámoló intézkedése elleni kifogás előterjesztésének feltétele, hogy alkalmazható lehessen a cégbíróság által a törvényben megjelölt jogkövetkezmény. [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 73. § (5) bek., 79. §; 1988. évi VI. tv. 46. § (1) bek. d) pont, 48. § (1)-(3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 1993. november 23. napján bejegyzett G. Kkt.-t G. József és S. Sándor alapították.
G. József 2004. október 16. napján, S. Sándor 2005. június 13. napján elhunyt.
Az elsőfokú bíróság 2005. november 11-én kelt 21. sorszámú végzésével megállapította, hogy a cég 2005. április 16. napján megszűnt és elrendelte a végelszámolását.
Végelszámolónak a K. Rt.-t jelölte ki. Végzésének indokolásában rámutatott arra, hogy a társaság még nem módosította a létesítő okiratát az 1997. évi...
MBH 2007.02.166 A végelszámolás alatt álló társaság végelszámolója által már értékesített vagyontárgyak kapcsán a szerződés érvénytelenségére hivatkozással pert kell indítania a jogosultnak.
A végelszámoló intézkedése elleni kifogás előterjesztésének feltétele, hogy alkalmazható lehessen a cégbíróság által a törvényben megjelölt jogkövetkezmény.
[1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 73. § (5) bek., 79. §; 1988. évi VI. tv. 46. § (1) bek. d) pont, 48. § (1)-(3) bek.]
A cégjegyzékbe 1993. november 23. napján bejegyzett G. Kkt.-t G. József és S. Sándor alapították.G. József 2004. október 16. napján, S. Sándor 2005. június 13. napján elhunyt.
Az elsőfokú bíróság 2005. november 11-én kelt 21. sorszámú végzésével megállapította, hogy a cég 2005. április 16. napján megszűnt és elrendelte a végelszámolását.
Végelszámolónak a K. Rt.-t jelölte ki. Végzésének indokolásában rámutatott arra, hogy a társaság még nem módosította a létesítő okiratát az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) rendelkezéseinek megfelelően, ezért a cég megszűnésére az 1988. évi VI. törvény hatálya alá tartozik. Az egyik tag halálát követő hat hónapon belül a másik tag nem jelentett be új tagot, ezért az 1988. évi VI. törvény 46. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a társaság megszűnt. A végelszámolót az 1988. évi VI. törvény 48. § (1) bekezdés 3. pontja alapján jelölte ki.
A végzés 2005. december 7. napján jogerőre emelkedett.
2006. január 31. napján az egyik elhunyt tag házastársa, G. Józsefné és lánya G. Mariann kérelmezők jogi képviselője végelszámolási kifogást terjesztett elő dr. Zs. László végelszámoló ellen, és kérte a végelszámoló tisztségéből való felmentését. Előadta, hogy a kkt.-nek nincs tartozása, vagyona a három szomszédos ingatlan, melyek értéke tudomásuk szerint 40.000.000,- Ft. A végelszámoló telefonon arról tájékoztatta a kérelmezőket, hogy az általa készíttetett értékbecslés szerint az ingatlanok értéke 17.500.000,- Ft, és azokat már értékesítette. Az ingatlan vételára (a végelszámolás során felmerült igazolt költségek levonása után) mint az elhunyt tag törvényes örököseit, a kérelmezőket illeti. A kérelmezők által készíttetett értékbecslés szerint a három ingatlan közül az egyiknek, amelyiken a felépítmény található, 32.000.000,- Ft az értéke. A kérelmezőknek a végelszámolóban nincs bizalmuk, mivel a végelszámolásról a végelszámoló nem tájékoztatja őket.
A kérelmezők jogi képviselője a 2006. február 1. napján kelt beadványában új végelszámolóként G. Józsefnét kérte kijelölni.
A végelszámoló jogi képviselője észrevételében kérte a kifogás elutasítását. Előadta, hogy a végelszámoló a jogszabályoknak megfelelően és a jó gazda gondosságával járt el, a kifogás előterjesztésére okot nem szolgáltatott. Az értékesített ingatlan értékével kapcsolatban hivatkozott a mellékletként becsatolt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményre, mely szerint az ingatlan műszaki állapota közepes, használhatósága korlátozott, jelentős építési hibával rendelkezik, értéke 12.000.000 - 17.000.000,- Ft + áfa. Ezen adatok helyességét támasztja alá az is, hogy az elhunyt tag által aláírt utolsó 2002. évi mérlegben is 11.213.000,- Ft érték szerepel.
Benyújtotta az ingatlanok adásvételére vonatkozó 2006. január 17-én aláírt szerződést.
Az elsőfokú bíróság a 2006. március 20. napján kelt 5. sorszámú végzésével a végelszámolási kifogást elutasította az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 51. § (1) bekezdése, 73. § (5) bekezdése, 54. § és 73. § (3) bekezdése alapján.
Indokolásában kifejtette, hogy a végelszámoló egyoldalú jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása elleni speciális jogvédelmi eszköz a kifogás, melynek elbírálására cégbíróságnak van hatásköre, míg a végelszámoló intézkedésével vagy mulasztásával okozott kár megtérítése iránti igény a polgári jogi felelősség vizsgálatának a kérdéskörébe tartozik. Jelen esetben a végelszámoló nem követett el egyoldalú jogszabálysértő intézkedést. Az eljárás során ingatlanforgalmi szakértői értékbecslést szerzett be, és azzal, hogy az ingatlant (ingatlanokat) időközben értékesítette, a kifogás okafogyottá vált. Annak vizsgálata, hogy a végelszámoló az ingatlanokat áron alul értékesítette-e vagy sem, meghaladja a kifogás jogi kereteit illetve a cégbíróság hatáskörét.
A végzéssel szemben a kérelmezők jogi képviselője terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új végelszámoló kijelölésére való utasítását.
A kifogásban kifejtett álláspontját fenntartva előadta, hogy a végelszámoló az ingatlanokat áron alul értékesítette, ezért a szerződést a Pest Megyei Bíróság előtt feltűnő értékaránytalanság címén megtámadta. A kérelmezőknek továbbra sincs bizalmuk a végelszámolóban, mivel az ingatlan értékesítése után a vételárral nem számolt el.
A végelszámoló jogi képviselője a fellebbezésre tett észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását.
Előadta, hogy a kifogást előterjesztő G. Józsefné az elhunyt tag elvált házastársa, így nem törvényes örököse, ezért vizsgálni szükséges a legitimációját a Cstv. 73. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó 51. § alapján. A Gt. (régi) 96. §-ában írtakból egyértelműen következik, hogy a meghalt tag örököse nem válik automatikusan a társaság tagjává, csak elszámolás illeti meg, így a végelszámolási eljárás során döntési pozícióval nem rendelkezik. Kifejtette, hogy az adásvételi szerződés megtámadására irányuló kereseti kérelem kifogásként nem bírálható el (EBH 2002/672., EBH 2000/231., EBH 2001/450.). Az ingatlanok vételárával kapcsolatban utalt az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményre.
A fellebbezést az alábbiak szerint nem találta alaposnak a másodfokú bíróság.
Elsődlegesen rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a kérelem kétirányú volt.
Egyrészt a végelszámoló ingatlanértékesítési eljárását kifogásolták, másrészt - erre alapítottan - új végelszámoló kijelölését kérték.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a kérelmezők ingatlan értékesítéssel kapcsolatos kifogását helyesen, okszerűen megindokolva utasította el.
A fellebbezés kapcsán rámutatott a másodfokú bíróság, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint a felszámolónak, illetve a Cstv. 79. §-a alapján a végelszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedése kifogással addig támadható, ameddig a bíróság a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. E jogkövetkezmények alkalmazására azonban csak addig van lehetőség, amíg a felszámoló (végelszámoló) az értékesítés eredményeként a szerződést meg nem köti. A szerződéskötés már nem a felszámoló egyoldalú intézkedése, hanem kívülálló harmadik személlyel kötött olyan jogügylet, melynek érvénytelensége megállapítására csak perben kerülhet sor. (EBH 2001/450.)
A kérelmezők fellebbezésükben maguk adták elő, hogy a szerződés megtámadására keresetet nyújtottak be.
Az új végelszámoló kijelölésére irányuló kérelem kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla a cégjegyzéki adatokból megállapította, hogy G. József tag halálának időpontjában a társaság az 1988. évi VI. törvény hatálya alatt állt, mivel nem volt olyan társasági szerződés módosítás a törvény hatálybalépése óta, amely alapján benyújtott változásbejegyzési kérelemnek megfelelően a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzést rendelt el.
Az 1988. évi VI. törvény 48. § (1) bekezdése értelmében a végelszámolást - a (2)-(3) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a gazdasági társaság vezető tisztségviselői végzik.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok kérhetik a cégbíróságtól más személy végelszámolóként való kirendelését.
A (3) bekezdés alapján a gazdasági társaság megszűntnek nyilvánítása esetében a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.
A fenti rendelkezések értelmében a kérelmezők, akik nem voltak a társaság tagjai, nem jogosultak új végelszámoló kirendelését kérni, ezért az elsőfokú bíróságnak az új végelszámoló kirendelésére vonatkozó kifogást érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani.
A Cstv. 79. §-a szerint alkalmazandó 27/A. § (7) bekezdése alapján sem kérhették megalapozottan a kérelmezők a végelszámoló felmentését, mely úgy rendelkezik, hogy a végelszámolót a bíróság felmenti, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat.
A Cstv. 73. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó 51. § (5) alapján, ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót (végelszámolót) jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót (végelszámolót) az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti.
Jelen esetben a felmentés fenti jogszabályi feltétele sem áll fenn, mert az csak megalapozott végelszámolási kifogás alapján hozott, a Cstv. 51. § (3) bekezdésében foglalt intézkedés nem teljesítése alapján lehetséges.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - a fenti módosított és kiegészített indokolással - helybenhagyta.
A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelen fellebbezésre tekintettel a kérelmezőket a Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a, és a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a végelszámolót képviselő jogi képviselő munkadíjából álló költség viselésére.
(Pest Megyei Bíróság Vgf.13-06/000002/5.
Fővárosi Ítélőtábla Vgkf.43.713/2006/2.)