adozona.hu
MBH 2007.02.165
MBH 2007.02.165
A székhelyen átvett bírósági határozat igazolja a központi ügyintézést. A székhely használatával kapcsolatos jogvita nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe.Cégjegyzékbe bejegyzett cég elnevezésének jogszerűsége tárgyában a polgári jog szabályai alapján perindításnak van helye.[1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 49. § (1) bek., 50. § (1) bek. d) pont, 51. § (6) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 253. § (3) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Kórház Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság 2005. március 16-án jegyezte be a cégjegyzékbe, 1112 Budapest, Csárda u. 10. szám alatti székhellyel.
A kérelmező jogi képviselője 2006. június 29-én előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében előadta, hogy a kérelmezetti cég székhelye és névhasználata törvénysértő.
A székhelyként megjelölt ingatlan, 250/1000 tulajdoni illetőség tekintetében a kérelmező gyermekei tulajdonában van, a kérelmező ezen tulajdoni ...
A kérelmező jogi képviselője 2006. június 29-én előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében előadta, hogy a kérelmezetti cég székhelye és névhasználata törvénysértő.
A székhelyként megjelölt ingatlan, 250/1000 tulajdoni illetőség tekintetében a kérelmező gyermekei tulajdonában van, a kérelmező ezen tulajdoni hányad vonatkozásában haszonélvezeti jog és elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja. A kérelmezett társaság anélkül jelölte meg az ingatlant székhelyként, hogy a tulajdonostársaktól vagy a haszonélvezőtől arra engedélyt kapott volna. Az ingatlanon eredetileg a B. Klinika Kft. kapott építési engedélyt.
A kérelmezett társaság neve a cégkizárólagosság elvét sérti, mivel a cégek elnevezését csak a "kórház" és a "klinika" megjelölések különböztetik meg, mely két szó a köztudatban azonos megjelölést tartalmaz, ezért a cégbírósági bejegyzésre nem kerülhetett volna sor.
Bejelentette továbbá, hogy a B. Klinika Kft. taggyűlése őt 2000. április 17-én kizárta a társaságból, azonban a BKKB. 16.P.XI.21.715/2004/10. számú ítéletével a tagsági jogviszonyt helyreállította, így érdekeltségére tekintettel jogosult a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére. Kérelméhez csatolta a székhelyként megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának másolatát.
A kérelmezett társaság jogi képviselője észrevételében a székhelyhasználattal kapcsolatban előadta, hogy a kérelmezett társaság székhelyeként bejegyzett Csárda u. 10. szám alatti ingatlan 3 tulajdoni illetősége a B. Klinika Kft. tulajdonában áll, mely kft.-nek tagja és ügyvezetője a kérelmezetti társaság ügyvezetőjével azonos személy, dr. Hacco O. aki hozzájárult az ingatlannak székhelyként való bejegyzéséhez. Tekintettel azonban arra, hogy az ingatlan 1 tulajdoni illetőségével rendelkező tulajdonosok törvényes képviselőjeként a kérelmező a bejegyzéshez nem járult hozzá, vállalta, hogy a törvényes működést új székhely kijelölésével helyreállítja. Megjegyezte, hogy a kérelmező mindeddig nem sérelmezte a székhelymegjelölést és használatot a kérelmezettnél.
A névhasználat tekintetében előadta, hogy törvényességi eljárás lefolytatásának nincs helye, annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn, és a bejegyzett cégnév a cégkizárólagosság elvét sem sérti. Utalt arra is, hogy a kérelmező által hivatkozott, a tagsági jogviszonyát visszaállító ítélet még nem jogerős, mivel azt a kérelmezett fellebbezéssel megtámadta. Mindezekre tekintettel a kérelmező a társaságnak nem tagja, így a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére nem jogosult.
A kérelmezett társaság 2005. november 28. napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melyben a korábbi székhely törlését és a 2330 Dunaharaszti, Petőfi S. u. 61. cím alatti új székhely cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
A cégbíróság a 2005. december 1. napján kelt Cg. 01-09-736116/8. számú végzésével a változásbejegyzési eljárást a törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel a 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 20. § (1) és Pp. 152. § (2) bekezdése alapján, jogerősen felfüggesztette.
A kérelmező jogi képviselője a 2005. december 27-i beadványában bejelentette, hogy ahhoz sem járul hozzá, hogy az ingatlan telephelyként funkcionáljon, ezért kérte a cégbíróságot, hogy kötelezze a kérelmezettet a székhelymódosításra. Álláspontja szerint az elsőfokú nem jogerős ítélet elegendő a Ctv. (régi) 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke valószínűsítéséhez. A Ctv. (régi) 51. §-a alapján hivatalból is lefolytatható törvényességi felügyeleti eljárás, ugyanis a Ctv. (régi) 15. § (8) bekezdésében foglalt cégkizárólagosság elvét sérti a kérelmezetti cég elnevezése.
Az elsőfokú bíróság a 2006. január 25. napján kelt 6. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította a Ctv. (régi) 51. § (6) bekezdése alapján.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a bíróság a Cgt.01-05-7926/2. számú végzését a társaság, a székhelyen 2005. október 13. napján átvette, tehát a cég a bejegyzett székhelyen ténylegesen fellelhető volt, ott működött. A székhelyhasználatra vonatkozó jogvita pedig peres eljárásra tartozik. Rámutatott, hogy a cégiratok tanúsága szerint a kérelmezett társaság 2005. november 25. napján tartott taggyűlésén a székhelyét áthelyezte 2330 Dunaharaszti, Petőfi S. u. 61. szám alá, ezért a kérelem e tekintetben okafogyottá is vált.
A társaság névhasználatára vonatkozó, a cégnév megváltoztatására irányuló kérelem szintén peres bíróság hatáskörébe tartozik.
A végzés ellen a kérelmező jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő, amelyben - érdemben - a végzés megváltoztatásával az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a társaság a törvényes működését biztosítani tudja-e, ha a korábban szabálytalanul üzemeltetett állatkórház- és állatorvosi rendelő sem székhelyként, sem telephelyként nem szolgál a gazdasági társaság céljaira. Fenntartva az elsőfokú eljárásban előadottakat, hangsúlyozta, hogy peres eljárás megindítása nélkül is észlelnie kellett volna a cégbíróságnak, hogy a kérelmezett társaság neve sérti a cégkizárólagosság elvét.
A kérelmezett jogi képviselője a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Rámutatott arra, hogy a kérelmezetti társaság székhelyét áthelyezték, a megjelölt székhely a központi ügyintézés helye, amely megfelel a Ctv. (régi) 16. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek. A kérelem e tekintetben okafogyottá vált. A cégnév kapcsán rámutatott, hogy az ezzel kapcsolatos jogvita peres bíróság hatáskörébe tartozik.
A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiak szerint nem találta alaposnak.
Elsődlegesen rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján, helytálló jogi következtetéssel és megalapozott jogi indokolással utasította el a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet.
A Ctv. (régi) 50. § (1) bekezdésének d) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cég működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratban foglaltakat.
A Ctv. (régi) 51. § (6) bekezdése alapján a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A kérelmezett cég a törvényességi felügyeleti eljárás során módosította a székhelyét, ezzel megszüntette a törvénysértő állapotot. E körben osztotta Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozata indokolásában foglaltakat.
A cégnév vonatkozásában - a fellebbezés kapcsán - rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint, a cégbejegyzést követően benyújtott kérelem alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság nem vizsgálhatja, hogy a bejegyzett cégnév sérti-e a kérelmező névviseléshez való jogát. A névviselés jogszerűsége tárgyában a polgári jog általános szabályai szerint perindításnak van helye (EBH 2002.656).
Ebből következik, hogy helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy e tekintetben sincs a kérelem elbírálására hatásköre.
Mindezekre figyelemmel, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - annak helyes indokaira tekintettel - a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. § szerint alkalmazandó 254. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §, 239. § és 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt a kérelmezettnek a másodfokú eljárásban felmerült költsége megfizetésére. Az ügyvédi munkadíjösszegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (4) és (5) bekezdései alapján állapította meg azzal, hogy az általános forgalmi adót is tartalmazza.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-05/007926/6.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.43.860/2006/2.)