adozona.hu
MBH 2007.02.162
MBH 2007.02.162
A létesítő okirat módosítása esetén nincs olyan jogszabályi előírás, amely alapján a változásokkal érintett rendelkezéseken túlmenően "aktualizálni" is kellene a társasági szerződést. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 9. §, 14-15. §, 138. § (2) bek., 157. § (2) bek. a) és c) pont, 159. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 29. § (2) bek., 41. § (4) bek., 44. § (1) bek., 45. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság jogi képviselője 2006. március 28. napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A 2006. március 13-án kelt társasági szerződésmódosítás alapján kérte a társaság székhelyében és a tagjaiban -üzletrész-átruházás folytán - bekövetkezett változások bejegyzését a cégjegyzékbe. A kérelem mellékleteként - egyebek között - csatolta a taggyűlési jegyzőkönyvet, a társasági szerződésmódosítást, a tagjegyzéket és az egységes szerkezetbe foglalt módos...
MBH 2007.02.162 A létesítő okirat módosítása esetén nincs olyan jogszabályi előírás, amely alapján a változásokkal érintett rendelkezéseken túlmenően "aktualizálni" is kellene a társasági szerződést.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 9. §, 14-15. §, 138. § (2) bek., 157. § (2) bek. a) és c) pont, 159. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 29. § (2) bek., 41. § (4) bek., 44. § (1) bek., 45. § (1) bek.]
A társaság jogi képviselője 2006. március 28. napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A 2006. március 13-án kelt társasági szerződésmódosítás alapján kérte a társaság székhelyében és a tagjaiban -üzletrész-átruházás folytán - bekövetkezett változások bejegyzését a cégjegyzékbe. A kérelem mellékleteként - egyebek között - csatolta a taggyűlési jegyzőkönyvet, a társasági szerződésmódosítást, a tagjegyzéket és az egységes szerkezetbe foglalt módosított társasági szerződést.Az elsőfokú bíróság a 2006. május 2. napján kelt 24. sorszámú végzésében - elutasítás terhe mellett - felhívta a jogi képviselőt, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 157. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai alapján olyan tagjegyzéket csatoljon, amely feltünteti M. Márton tag üzletrészét és a szerződés pótbefizetésére vonatkozó rendelkezését. Felhívta továbbá, hogy a szerződés 8. pontjából törölje az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket, mivel a cég már bejegyzésre került a szerződés elfogadása előtt.
A jogi képviselő a 2006. május 16-án csatolta a kijavított tagjegyzéket, a tagok aláírása nélkül az ügyvéd által ellenjegyzett társasági pótszerződést és a pótszerződéssel egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést.
Az elsőfokú bíróság a 2006. május 23. napján kelt 26. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 41. § (4) bekezdése alapján.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a társaság a hiánypótlásra felhívó végzés első pontjában írt, a tagjegyzékkel kapcsolatos hiányt, megfelelő tartalmú tagjegyzék csatolásával pótolta. Az előtársasággal kapcsolatos rendelkezések társasági szerződésből való törlésével kapcsolatban becsatolt 2005. május 11-i keltezésű társasági pótszerződést és az egységes szerkezetű társasági szerződést a jogi képviselő ellenjegyezte, a cég tagjai azonban nem írták alá. Mindezek alapján a csatolt okiratok alakilag nem felelnek meg a szerződésmódosítás követelményének. A 2006. március 13-án kelt szerződésmódosítás úgy rendelkezik, hogy az addig hatályos társasági szerződés teljes szövegét hatályon kívül helyezik a tagok, és helyette elfogadják a mellékletként csatolt új egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, mely tartalmazza a 2006. március 13-án kelt taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt változásokat is. A szerződésmódosítást és az egységes szerkezetű szerződést a cég valamennyi tagja aláírta és azokat a jogi képviselő ellenjegyezte. A Gt. (régi) 159. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződés módosításához a taggyűlés legalább 3-es szótöbbségi határozatára van szükség. A csatolt iratokból azonban nem állapítható meg, hogy a taggyűlés 3-es szótöbbségi határozata megvan-e a szerződésmódosításhoz, sőt az sem, hogy a tagok e kérdésben bármiféle döntést hoztak. A fentiekre tekintettel a hiánypótlás nem volt alkalmas bejegyzésre.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a bejegyzés elrendelését, másodlagosan pedig a határozat részbeni megváltoztatásával a tagváltozásnak a cégjegyzékbe történő bejegyzésének elrendelését kérte. Álláspontja szerint az, hogy a cég bejegyzését követően a társasági szerződésben továbbra is szerepelnek a Gt. (régi)-nek az előtársaságra vonatkozó szabályai, nem szolgálhat alapul sem ennek törlésére irányuló hiánypótlási felhívásra, sem ennek elmulasztása esetén a kérelem elutasítására. Mivel a hiánypótlásra felhívó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, ezért az abban foglaltakat a Ctv. (régi) 45. § (1) bekezdése alapján az érdemi végzés ellen előterjesztett jelen fellebbezésben sérelmezi. A törölni rendelt, a társasági szerződés előtársaságra vonatkozó rendelkezései megegyeznek a Gt. (régi) 14-15. §-aiban foglaltakkal. Azok akkor sem változnak, ha a céget időközben bejegyzik és már nem előtársasági formában működik. Utalt arra is, hogy a Gt. (régi) 9. §-a értelmében a tagok a törvény és a jogszabályok keretei között a társasági szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. Álláspontja szerint a székhely és a tagok személyében történő változás bejegyzését, a társasági szerződésnek teljesen más tárgyú, és a cég működése során már mellékes rendelkezések törléséhez kötni jogszerűtlen. A hiánypótlásként benyújtott okiratok egyebekben - véleménye szerint - alakilag nem kifogásolhatók.
A cégbíróságnak egyébként lehetősége lett volna a kérelemnek csak részben helytadó végzést hoznia a tagváltozás tekintetében, hiszen a Gt. (régi) 138. § (2) szerint az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, és a jogszabályoknak megfelelő hatályos tagjegyzék a cégbírósághoz benyújtásra került.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül a Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján.
Megállapította, hogy e körben a fellebbezés alapos, az alábbiakra tekintettel.
A Ctv. (régi) 44. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
Tény, hogy a társaság tagjai a 2006. március 13-án megtartott taggyűlésen elhatározott, a cégjegyzéket érintő változások mellett az ugyanezen a napon kelt társasági szerződésmódosításban úgy rendelkeztek, hogy a 2005. április 25-én kelt társasági szerződés szövegét hatályon kívül helyezik és helyette a mellékletként csatolt, új egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést fogadják el, mely tartalmazza a megtartott taggyűlésen elfogadott változásokat is.
A mellékletként benyújtott egységes szerkezetű társasági szerződés pedig változatlanul tartalmazott előtársaságra vonatkozó szerződéses rendelkezéseket is.
A Ctv. (régi) 29. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a létesítő okirat módosítása esetén minden esetben csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
E rendelkezésből értelemszerűen következik, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövegének az okirat módosítása folytán bekövetkezett változásokat kell tartalmaznia.
Nincs olyan jogszabályi előírás, amely a társaság létrejöttével és üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatos rendelkezések aktualizálását, és mint változásnak az egységes szerkezetű társasági szerződésen való átvezetését írná elő (Cgf.II.32.963/1999/2.). Ez - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - akkor is irányadó, ha a tagok a korábbi társasági szerződésük helyett - teljes terjedelmében - új társasági szerződést fogadnak el.
Az előtársaságra vonatkozó törvényi rendelkezések társasági szerződésben való "megtartása" - bár már bejegyzett társaság esetén valóban "fölösleges" - nem jogszabálysértő, ezért ennek törlésére való felhívás nem teljesítésére hivatkozással megalapozatlan a kérelem elutasítása.
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a cégbíróságot a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
Döntésén túl - a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel - rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a hiánypótlásként benyújtott, kizárólag ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott pótszerződés alakilag valóban nem megfelelő, e körben az elsőfokú bíróság helytállóan indokolta döntését, azonban ez nem akadálya jelen ügyben a változások bejegyzésének.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-704952/26.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.889/2006/2.)