adozona.hu
BH 2007.1.26
BH 2007.1.26
A munkáltató jogos gazdasági érdekének sérelme akkor is megvalósulhat, ha a munkavállaló olyan cégnél helyezkedik el, amely azonos jellegű, de eltérő típusú terméket forgalmaz [Mt. 3. § (5) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelmében az első- és a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereseti kérelemben foglaltak szerinti marasztalást kérte. Hivatkozása szerint az ügyben hozott ítéletek jogszabálysértőek, a bíróságok az Mt. 3. § (5)-(6) bekezdésében, a Ptk. 277. § (1) bekezdésében és a Ptk. 300. § (1) bekezdésében foglaltakat helytelenül alkalmazták.
A felperes érvelése szerint a munkaszerződés XI. cikkelyének szövegezéséből egyértelműen az állapítható meg, hogy az alpere...
BH 2007.1.26 A munkáltató jogos gazdasági érdekének sérelme akkor is megvalósulhat, ha a munkavállaló olyan cégnél helyezkedik el, amely azonos jellegű, de eltérő típusú terméket forgalmaz [Mt. 3. § (5) bekezdés].
A felperes felülvizsgálati kérelmében az első- és a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereseti kérelemben foglaltak szerinti marasztalást kérte. Hivatkozása szerint az ügyben hozott ítéletek jogszabálysértőek, a bíróságok az Mt. 3. § (5)-(6) bekezdésében, a Ptk. 277. § (1) bekezdésében és a Ptk. 300. § (1) bekezdésében foglaltakat helytelenül alkalmazták.A felperes érvelése szerint a munkaszerződés XI. cikkelyének szövegezéséből egyértelműen az állapítható meg, hogy az alperes késedelembe esett a hat havi átlagkereset kifizetésével, mivel azt az utolsó munkában töltött napon teljesítenie kellett volna akkor is, ha álláspontja szerint a felperes versenytársnak minősülő új munkáltatónál létesített munkaviszonyt. Ezen túlmenően álláspontja szerint a felperes nem sértette meg a munkáltató jogos gazdasági érdekeit a TEÁOR szerinti "tevékenységi kör egyezőség" önmagában nem jelenthet versenytilalomba ütközést.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelme előzetes vizsgálata során nem talált alapot a felülvizsgálati eljárás elrendelésére.
A nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint a 2002. december 5-én megkötött munkaszerződésben rögzítésre került, hogy a munkaviszony bármely okból történő megszűnését követően a felperes egy évig nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt az alperesnek versenytársat jelentő cégnél, ennek fejében az utolsó munkában töltött napon hat havi átlagkeresetének megfelelő összegre válik jogosulttá. A munkaviszony 2003. május 13-án közös megegyezéssel szűnt meg, majd a felperes 2003. május 21-én új munkaviszonyt létesített az E. Kft.nél ugyancsak orvoslátogató munkakörben. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes az alperessel azonos, ugyancsak gyógyszerforgalmazással foglalkozó cégnél helyezkedett el, és mint ilyen az alperes versenytársának tekintendő. A hosszabb ideje kialakult bírói gyakorlat szerint a jogos gazdasági érdek sérelme megvalósul akkor is, ha a munkavállaló olyan gazdasági társaságnál helyezkedik el, amely azonos jellegű, de eltérő típusú termékeket forgalmaz.
A felperes által hivatkozott BH 2001/84. számú eseti döntés jelen perben nem irányadó, mivel a szerződési kikötések egymással arányban állóak voltak, a felperes sérelmet nem szenvedett.
A munkáltatónak az utolsó munkában töltött napon fizetési kötelezettsége állt fenn, azonban a felperes konkurens cégnél helyezkedett el, így az igény érvényesítésekor nem tarthatott igényt a hat havi átlagkeresetre.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - tekintettel arra, hogy az abban sérelmezett jogszabálysértések nem voltak megállapíthatóak - a Pp. 273. §-ának az adott ügyben még irányadó (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.690/2005. sz.)