adozona.hu
BH+ 2007.1.36
BH+ 2007.1.36
A létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben az ügyvédi ellenjegyzés megléte csak formailag vizsgálandó [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 48. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes szövetkezet alakuló közgyűlésének megtartására 2003. december 17-én került sor. Jelen per felperese e közgyűlés elnöke volt. A közgyűlés az 1/2003. december 17. számú határozat szerint elfogadta a szövetkezet 2003. december 17-én kelt alapszabályát. Az alapszabályt a közgyűlés elnöke, jegyzőkönyvvezetője, valamint két hitelesítő tag aláírta, ügyvédi ellenjegyzéssel is ellátták. Az alperest a cégbíróság 2004. január 22-én a cégjegyzékbe bejegyezte, a végzés Cégközlönybeli közzététel...
BH+ 2007.1.36 A létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben az ügyvédi ellenjegyzés megléte csak formailag vizsgálandó [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 48. §].
Az alperes szövetkezet alakuló közgyűlésének megtartására 2003. december 17-én került sor. Jelen per felperese e közgyűlés elnöke volt. A közgyűlés az 1/2003. december 17. számú határozat szerint elfogadta a szövetkezet 2003. december 17-én kelt alapszabályát. Az alapszabályt a közgyűlés elnöke, jegyzőkönyvvezetője, valamint két hitelesítő tag aláírta, ügyvédi ellenjegyzéssel is ellátták. Az alperest a cégbíróság 2004. január 22-én a cégjegyzékbe bejegyezte, a végzés Cégközlönybeli közzétételére 2004. február 19-én került sor.A felperes 2004. május 27-én benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság keresetlevélnek tekintette, s megküldte az elsőfokú bíróságnak. A felperes keresetében a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítását kérte, több érvénytelenségi okra hivatkozva. Többek között előadta, a cégbírósághoz a becsatolt alapszabály nem azonos tartalmú a közgyűlésen elfogadott alapszabállyal. A közgyűlési jegyzőkönyvet, alapszabályt csak 2004. januárjában tudta aláírni úgy, hogy annak tartalmát érdemben nem tudta megismerni. Az alapszabályon szereplő ellenjegyzés során az ellenjegyző ügyvéd nem tanúsíthatta az aláírások valódiságát, mert az aláírások foganatosításakor nem volt jelen.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság 2004. szeptember 22-én kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről.
A másodfokú bíróság 2005. szeptember 14-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, az 1. számú közösségi társasági jogi irányelv 11. cikke kimondja, hogy a bejegyzett társaság semmisségét csak bírói határozattal lehet kimondani, és a cikk felsorolja azokat az okokat, melyekre hivatkozással a semmisség megállapítható. Ennek megfelelően tartalmazza a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 48. § (2) bekezdés a) pontja, hogy létesítő okirat érvénytelensége megállapítására irányuló perindításnak többek között akkor van helye, ha a létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzésre nem került. Ebben a körben azonban nem az ügyvédi ellenjegyzés tartalmát, hanem annak meglétét, vagy hiányát, vagyis a formai követelmények betartását kell vizsgálnia a bíróságnak. Az alapszabályon ügyvédi ellenjegyzés szerepel, így az alapszabály ez okból nem érvénytelen. A kereset elbírálása szempontjából nem jelentős az a felperesi előadás, mely szerint az ügyvédi ellenjegyzésre nem az okiratot aláírók jelenlétében került sor, illetve, hogy az alapszabály tartalma nem felel meg az alapítók akaratának.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte. Az ellenjegyzés törvényi ismérve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 27. §-a értelmében az, hogy az okiratban megjelölt fél az iratot előtte, vagy helyettese előtt írja alá, illetve azt az ügyvéd, vagy helyettese előtt sajátkezű aláírásának ismerje el. Az ellenjegyző ügyvéd az irat aláírásakor nem volt jelen, az ellenjegyzés időpontja sem valós, melyet a jogi képviselő tárgyaláson tett nyilatkozata is igazol. Hangsúlyozta, az ellenjegyzett okirat nem felel meg az alapítók tényleges szándékának.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a 2005. évi CXXXV. tv. 22. § (2) bekezdése értelmében a Pp. 2005. december 31-én hatályos szabályai szerint előzetesen megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati eljárás elrendelésének a Pp. 270. § (2) bekezdésében foglalt törvényes feltételei nem állnak fenn.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadja a perben eljárt bíróságoknak azt az álláspontját, mely szerint a létesítő okirat semmissége megállapításának feltétele jelen tényállás mellett nem áll fenn. A jogerős ítéletben hivatkozott 68/151/EGK. irányelv 11. cikk második bekezdés a) pontja értelmében a társaság semmissége többek között akkor rendelhető el, ha "nem készített létesítő okiratot, illetve nem feleltek meg az előzetesen ellenőrző szabályoknak, vagy a kötelező jogi eljárási követelményeknek". A Ctv. 48. § (2) bekezdés a) pontjának a keresetlevél benyújtásakor hatályos rendelkezése akként szól, hogy a cégbejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló perindításnak csak abban az esetben van helye, ha a létesítő okirat közokiratba foglalására, illetve ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzésére nem került sor. A hivatkozott irányelvi, illetve jogszabályi rendelkezés célja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett cég létesítő okiratának érvénytelenségére csak rendkívüli, a Ctv.-ben tételesen meghatározott esetekben lehessen hivatkozni. Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy az ügyvédi ellenjegyzés ténye a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben csak formailag vizsgálandó, nincs a jelen ügy érdemi elbírálására kiható hatása, hogy az ügyvéd az ellenjegyzés során maradéktalanul betartotta-e az ügyvédekről szóló hivatkozott törvény 27. §-ában felsorolt követelményeket. Ezen szigorú jogértelmezés felel meg az irányelv céljának, szándékának.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf.Bír. Gfv.E.20.004/2006. sz.)