adozona.hu
BH+ 2007.1.33
BH+ 2007.1.33
A felszámolási kérelem bírósági kézbesítését megelőzően történt tartozás vitatása esetén az eljárást - fizetésképtelenség hiányában - meg kell szüntetni [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont, (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező a 2005. augusztus 14-én benyújtott kérelmében az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolása elrendelését kérte. Kérelmét arra alapította, hogy a felek között 2005. május 15-én létrejött megbízási szerződés alapján a 2005. május 15-től május 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan 05/0364. szám alatt kiállított, 75 000 Ft + áfa összegről szóló, 2005. június 9-i fizetési határidejű számlát az adós nem egyenlítette ki, bár a számlát befogadta, fizetési kötelezettségét nem ...
BH+ 2007.1.33 A felszámolási kérelem bírósági kézbesítését megelőzően történt tartozás vitatása esetén az eljárást - fizetésképtelenség hiányában - meg kell szüntetni [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont, (4) bek.].
A hitelező a 2005. augusztus 14-én benyújtott kérelmében az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolása elrendelését kérte. Kérelmét arra alapította, hogy a felek között 2005. május 15-én létrejött megbízási szerződés alapján a 2005. május 15-től május 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan 05/0364. szám alatt kiállított, 75 000 Ft + áfa összegről szóló, 2005. június 9-i fizetési határidejű számlát az adós nem egyenlítette ki, bár a számlát befogadta, fizetési kötelezettségét nem vitatta, illetve tartozását elismerte.Az adós a bíróság 2005. szeptember 28-án átvett nyilatkozattételre felhívó végzésére becsatolta a hitelezőnek 2005. július 15-én írt levelét, melyben számlatartozásának megfizetését a közöttük létrejött szerződés közös megállapodással történő megszüntetéséről szóló megállapodás hitelező általi aláírásától tette függővé. A hitelező által kiállított mindhárom számlát 2005. szeptember 8-án a hitelezőnek visszaküldte és ezt 7. sorszám alatt igazolta is.
Az első fokon eljárt megyei bíróság végzésével az eljárást soron kívül megszüntette és a hitelezőt az adós részére 5000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte.
Döntésének indoka szerint a jelen eljárásra alkalmazandó többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fizetésképtelenség törvényi feltételei az adós tekintetében hiányoznak. A Bírósági Határozatokban közzétett eseti határozatok szám szerinti megjelölésével utalt arra, hogy a bírói gyakorlat egységes atekintetben, az adós fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani, ha tartozáselismerő nyilatkozatot tett ugyan, de a hitelező követelését később, még a felszámolási eljárás megindítása előtt vitássá tette. Megállapítása szerint a felszámolási eljárásban az adós a hitelező követelését még a felszámolási eljárás iránti kérelem részére történő kézbesítését megelőzően vitatta. A 2005. július 15-én kelt levélben azt közölte a hitelezővel, hogy a közöttük létrejött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén egyenlíti ki az eljárás tárgyát képező számlát, figyelemmel arra, hogy ha a hitelező a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást nem írja alá, az adós a szerződést rendkívüli felmondással kívánja megszüntetni. Ebben az esetben az ezzel felmerült kárát is érvényesíteni fogja. A felszámolási kérelem részére történt kézbesítését megelőzően pedig a hitelezőnek a kiállított számlákat is visszaküldte. Mindezekből az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy az adós a felszámolási kérelem benyújtásakor nem volt fizetésképtelen, mert a hitelező felé fennálló tartozását vitatta. Ezért az eljárást a Cstv. 27. § (4) bekezdésére figyelemmel soron kívül megszüntette és a Cstv. 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a hitelezőt az adós részére az eljárási költségek megfizetésére kötelezte.
A végzés ellen a hitelező részéről előterjesztett fellebbezés folytán másodfokon eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Megállapítása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. Az adós a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt, vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatására. Kifejtette, hogy a Cstv.-ben meghatározott fizetésképtelenségi fogalom pénzforgalmi szemléletű. Az elismert vagy nem vitatott tartozás esetében önmagában a fizetés hiánya elegendő a fizetésképtelenség megállapításához. A Cstv. értelmében a tartozás akkor nem vitatott, ha a jogosult számlázási kötelezettségének eleget tett, felhívta az adóst a teljesítésre, ez iratok birtokában azonban az adós nem nyilatkozott, nem fizetett, a tartozás fennállását semmilyen címen és módon nem vitatta. A következetes bírói gyakorlat szerint a követelés az adós részéről vitatottnak minősül, ha azt még a felszámolás iránti kérelemről szóló bírósági értesítés kézhezvétele előtt bármilyen címen és módon vitássá tette. Utalt arra, a hitelező a 2005. június 17-én kelt levelében már úgy nyilatkozott, hogy a befogadott számlát abban az esetben egyenlíti ki, ha a hitelező hozzájárul a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez. A levélben az adós a számla megfizetését feltételhez kötötte, mely feltétel nem teljesült. A számla megfizetésének feltételhez kötése a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a tartozás vitatását jelenti, amely azzal a következménnyel jár, hogy az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, ezért az eljárást a Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján meg kellett szüntetni. Erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel támadott végzését a másodfokú bíróság a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a másodfokú végzés megváltoztatását, az adós felszámolásának elrendelését és eljárási költségek megfizetésére kötelezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves tényállást állapított meg és abból téves jogi következtetésre jutott, amelyet a másodfokú bíróság jogszabálysértéssel fogadott el. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában írtak ellenére nem rendelte el az adós Cstv. 27. § (1) bekezdése szerinti felszámolását. Felülvizsgálati kérelme indokaként megismételte azt a korábbi jogi álláspontját, hogy az adós a felszámolási kérelemben megjelölt követelést elismerte, azt a felszámolási kérelem kézbesítéséig nem vitatta, mindössze a követelt összeg kifizetését próbálta számára aránytalan előnyöket biztosító feltételhez kötni. Ez azonban nem tekinthető a Cstv. 24. § (2) bekezdése szerinti vitatásnak. Megítélése szerint a következetes bírói gyakorlat alapján akkor minősül a hitelező követelése vitatottnak, ha az adós még a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemről való bírósági értesítést megelőzően a követeléssel szembeni kifogását a hitelezővel közölte. A jelen esetben azonban az adós kifogást nem emelt, sőt a felszámolás alapjául szolgáló számlatartozást kifejezetten elismerte. Hivatkozott arra, hogy az adós a felszámolási kérelemben érvényesített követelésre vonatkozó számlát részére nem küldte vissza. A számla visszaküldésére vonatkozó adósi állítás alátámasztására szolgáló bizonyítékról az elsőfokú végzés nem tett említést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzésében megjelölt eseti döntések eltérő tényállásukra tekintettel nem alkalmasak az elsőfokú döntés alátámasztására, és erre alapítva a másodfokú döntés is megalapozatlan.
Az adós a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy helyes nyelvtani értelmezés szerint, tartalmát tekintve az adós a hivatkozott levelében semmiféle tartozást nem ismert el a hitelező felé, pusztán a jogviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére helyezett kilátásba fizetési teljesítést a hitelező részére.
A jelen eljárásra alkalmazandó, a 2005. évi CXXX. törvény 22. § (2) bekezdése szerint módosított 270. § (2) bekezdése szerint a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjának jogszabálysértő értelmezését és a Cstv. 27. § (1) bekezdése figyelmen kívül hagyását állította.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a jogerős végzés nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
A jogerős végzés a felhívott jogszabályhelyeknek a kialakult bírói gyakorlattal egyező, helyes jogértelmezésével jutott arra a jogi következtetésre, hogy az adott esetben az adós fizetésképtelenségének a törvényben megkívánt feltételei hiányoznak, ennek folytán az eljárás megszüntetésének van helye.
A hitelező kérelméhez csatolt 2005. június 17-i levélből megállapíthatóan az a kérelmező szerződésszegésére, az emiatti rendkívüli felmondás lehetőségére utalva, de bízva egy esetleges jövőbeni újabb együttműködés lehetőségében, feltételhez kötötten - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - vállalt fizetést a hitelező részére. Ez tartalmilag nem minősül a kérelemben megjelölt tartozás elismerésének a Ptk. 242. §-a szerint. Valójában e levélben az adós a hitelezővel szembeni ellenkövetelését jelezte.
A felszámolási kérelem bírósági kézbesítését megelőzően, 2005. július 15-én kelt, adóstól származó levél utolsó bekezdése valóban csak a második számla visszaküldésére utalt, de jelezte azt is, hogy az első számlára csak akkor fog teljesíteni, ha aláírva visszakapja az általa elküldött megállapodást. A megállapodás aláírására a hitelező részéről nem került sor, az adós pedig a felszámolási kérelem kézhezvételét megelőző leveleiben nem szerződésszerű teljesítésre hivatkozással a hitelezői követeléssel szemben kártérítési igényt, mint ellenkövetelést jelzett. A következetes bírói gyakorlat szerint a követelés vitatása bármilyen formában lehetséges, amelyben az adós kifejezésre juttatja, hogy álláspontja szerint nincs fizetési kötelezettsége.
Minthogy a felhívott levelekből megállapíthatóan az adós a hitelezővel a követelés vitatását még a felszámolási kérelem bírósági kézbesítését megelőzően közölte, nincs jogi jelentősége annak, hogy az adós valamennyi, így a felszámolási kérelem alapjául szolgáló számlát visszaküldte-e a hitelező részére vagy sem, mert az egyéb hivatkozott iratok a követelés kellő időben történő vitatását enélkül is kétséget kizáróan bizonyítják.
A jelen eljárásra alkalmazandó, többször módosított Cstv. 1. § (3) bekezdése a felszámolási eljárást olyan eljárásként határozza meg, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélkül megszüntetésre kerüljön, és ennek során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A törvény e céljából következően a felszámolási eljárás nem vehető igénybe a vitatott hitelezői igény érvényesítésére és behajtására.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.XI.30.225/2006. sz.)