adozona.hu
BH 2006.12.420
BH 2006.12.420
Garanciális javítások esetében a márkakereskedő áfakörön kívüli szolgáltatást végez [1959. évi IV. tv. 305. §; 1992. évi LXXIV. tv. 7. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2001-2002. évre vonatkozóan vizsgálatot tartott. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egyebek között a III/4. pontjában megállapította, hogy a felperes fő tevékenysége a Peugeot márkájú gépkocsik értékesítése, javítása és szervízelése volt. A gépjárművek és alkatrészek nagy részét a társaság a budapesti székhelyű P. H. Kft.-től szerezte be. A felperes szerviz esetén a megvásárolt alkatrészek beszerzési számláin a szállító által áthárított általános forgalmi adót be...
BH 2006.12.420 Garanciális javítások esetében a márkakereskedő áfakörön kívüli szolgáltatást végez [1959. évi IV. tv. 305. §; 1992. évi LXXIV. tv. 7. §].
Az adóhatóság a felperesnél 2001-2002. évre vonatkozóan vizsgálatot tartott. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egyebek között a III/4. pontjában megállapította, hogy a felperes fő tevékenysége a Peugeot márkájú gépkocsik értékesítése, javítása és szervízelése volt. A gépjárművek és alkatrészek nagy részét a társaság a budapesti székhelyű P. H. Kft.-től szerezte be. A felperes szerviz esetén a megvásárolt alkatrészek beszerzési számláin a szállító által áthárított általános forgalmi adót bevallásaiban levonásba helyezte. Szervizelés során a felperes raktáraiból kerültek ki a szükséges alkatrészek, amelyeket beszereltek a gépkocsikba. A javításról kiállított számla tartalmazta az alkatrészek árát, egyéb költségeket, és a munkadíjat. A számlákon a teljesítés ellenértékét adóalapnak véve 25%-os általános forgalmi adó felszámítása történt. A garanciális szerviz esetén is a megvásárolt alkatrészek beszerzési számláin a szállító által áthárított általános forgalmi adót levonták. A kétfajta termék, a szervizes felhasználásúak, illetve a garanciális felhasználásúak a raktárban nem voltak elkülönítve. A garanciális javítások esetén a gépjármű tulajdonosai a szolgáltatásért nem fizettek, így számlát sem kaptak. Ezekről a javításokról összesítő listát készítettek, ez tartalmazta a munkadíjat, egyéb költségeket, alkatrészek árát, kezelési költségét. Az összesített bizonylatot a felperes elküldte a P. H. Kft.-nek, aki azt elfogadta. Ezt követően a felperes számlát, illetve számlát helyettesítő okmányt állított ki "garanciális árbevétel" megnevezéssel. Ezeken a bizonylatokon a felperes az általános forgalmi adó mértékét 0%-ban határozta meg, és általános forgalmi adó bevallásaiban értékesítésként nem tüntette fel.Az adóhatóság a felperes e körben végzett gyakorlatát jogszabályba ütközőnek minősítette, ezért a 2004. május 21én kelt elsőfokú határozatával a felperest a vizsgált időszakokra összesen 24 551 000 forint adóhiány, valamint 3 708 000 forint bírság és 7 286 000 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, 2004. augusztus 9-én kelt határozatában az általános forgalmi adó hiány vonatkozásában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a bírság összegét 25 000 forintra mérsékelte, a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget pedig törölte.
Az adóhatóságnak az volt az álláspontja, hogy a felperes jogszabálysértő gyakorlatot folytatott a költségvetés terhére, mivel a beszerzett alkatrészek általános forgalmi adóját levonásba helyezte, ugyanakkor a megfizetésre nem került sor. A jogértelmezési nehézségek miatt viszont a kiszabott bírság összegét jelentősen mérsékelte, a késedelmi pótlékot pedig törölte.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában kifejtetteket.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság álláspontja az volt, hogy az importőr a felperes, valamint a felperes és a vevő közötti szerződéses kapcsolat megítélését egységesen kell kezelni, hiszen a hibátlan áruért a vevő a vételárat, az ellenértéket előre megfizette. Amikor a felperes a garanciális javításokat végzi, akkor a hibátlan teljesítéshez vezető cselekménysorozat egy részét végzi, és a garanciális javítások az általános forgalmi adó körében önálló termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak nem minősülnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint helyesen jutott az alperes arra a jogi álláspontra, hogy a felperes a terméket olyan gazdasági tevékenység folytatásához használta fel, amely egyébként nem ad jogot az adólevonásra.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes ismételten kifejtette, hogy a garanciális javítás nem ingyenes, - az adóalanyiságot eredményező tevékenységtől eltérő tevékenység, - hanem egy általános forgalmi adó köteles ellenérték fejében történő termékértékesítés része. Ezért a felhasznált alkatrészekhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adót a javítást végző adóalany levonásba helyezheti.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a Ptk. 305. § (1) bekezdése alapján fennálló szavatossági kötelezettség teljesítéseként végzett garanciális munkák végzésénél általános forgalmi adót tartalmazó számlakiállítás történhetett-e. A Ptk. 305. § (1) bekezdése alapján a kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott kellékek, azaz rendeltetésszerű használatra alkalmas és egyébként is megfelel a szerződés által elérni kívánt célnak. Amennyiben a teljesítés nem szerződésszerű, azaz hibás, úgy a szavatosság keretében a kötelezett köteles a reparációra, melynek módja a Ptk. 306. §-a szerint a kijavítás, az árleszállítás, illetőleg az áru cseréje.
A perbeli esetben a nem vitatott tényállás szerint a vevők részére végleges értékesítést végző felperes, mint márkakereskedő végezte a Peugeot járműveken a szavatossági időn belüli egyes garanciális javítási munkálatokat. A felperest, mint termékértékesítőt terhelte a garanciális kötelezettség. Ez a helytállási kötelezettség a felperesnek mint márkakereskedőnek, az eredeti szerződés alapján a gépkocsik értékesítésének és megfelelő szerződés szerinti teljesítési kötelezettségének következménye. Ez azt jelenti, hogy mind az értékesítő importőr, mind a vevők felé értékesítést végző márkakereskedőnek egyaránt kötelezettsége volt a hibátlan teljesítés nyújtása, azaz a hiba felmerülése esetén a garanciális helytállás.
Ezért egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az adóhatóság és az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával, hogy az adott perbeli esetben nem új kötelemről volt szó, ez a felmerülő kijavítás, illetőleg kicserélés ugyanabból a szerződésből ered, abból, hogy a vevők felé hibátlan gépjárműveket kell szolgáltatni. Az ügylet valódi tartalma tehát a szavatossági kötelezettségen alapult. A Ptk.-ból eredő szavatossági kötelezettség az értékesítési láncolat valamennyi tagját terheli, hiszen a gyártó is felelősséggel tartozik az értékesítésben részt vevő kereskedőknek, így a Peugeot gépkocsikat gyártó külföldi társaság is felelősséggel tartozott az importőrnek és a márkakereskedőnek, végső soron a vevőknek. A láncolat lényege, hogy a vevő az áru, a gépjármű megvásárlásakor kifizetett vételár ellenében hibátlan teljesítést vár, a vételár egy hibátlan teljesítés ellenértéke. Ezért a hibás teljesítés kiküszöbölésekor a javítási költségek kívül állnak az általános forgalmi adó körön, lényegében az eredeti termékértékesítéskor kifizetett vételár ellenében a hibátlan teljesítés érdekében elvégzett szolgáltatásról van szó.
Helyesen járt el az adóhatóság, és az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy a felperes ezekben az esetekben az általános forgalmi adó körén kívül eső tevékenység ellenében nem fogadhatta volna be az általános forgalmi adót tartalmazó számlákat. Általános forgalmi adó fizetésére, illetőleg előzetesen felszámított adó levonására a perbeli esetekben nem kerülhetett sor.
Helyesen állapította meg az adóhatóság határozatában, hogy az alkatrész beszerzése után levont előzetesen felszámított adót a garanciális javításra történő alkatrész-felhasználást követően az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 7. § (1) bekezdés alapján adóval növelten kellett volna kiszámlázni a P. H. Kft. felé. Az Áfa. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonására.
Mivel az előzőekben kifejtettek szerint a felperesnek a reparáció körében végzett tevékenysége is általános forgalmi adó körön kívüli tevékenységnek minősült, és ennek ellenére a beszerzett alkatrészek után a felperes a megfizetett adót levonta, ez által az adó visszaigénylése olyan tevékenységhez kapcsolódott, amely az Áfa. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja értelmében áfakörön kívüli tevékenység, ami nem adhat jogot az adólevonásra.
Az elsőfokú bíróság ítélete a törvényes előírásoknak megfelelt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-a (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.194/2005. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2010.2186 A licencdíjon felül mérnöki tervezési díjban is megállapodhatnak a felek. A mérnöki szolgáltatási díj nem minősül immateriális javak közötti vagyoni értékű jognak [2000. évi C. tv. 25. §, 56. §]
