adozona.hu
BH 2006.12.407
BH 2006.12.407
Taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetlevél benyújtásakor a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a jogszabályban előírt határidőben került-e sor a keresetindításra - A határidő elmulasztása esetén a felperes igényérvényesítési jogosultságának vizsgálatára, a kereset érdemben való elbírálására nincs törvényes lehetőség [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 47. § (3) bek.; Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolása szerint, a keresetlevél benyújtásának időpontjában a felperesnek fennállott a kereshetőségi (igényérvényesítési) joga, miután ekkor az alperes gazdasági társaság tagja volt. Tagsági jogviszonya azonban a per során, üzletrészének elajándékozása következtében 2004. november 13-ai hatállyal megszűnt. A cégbíróság ...
BH 2006.12.407 Taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetlevél benyújtásakor a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a jogszabályban előírt határidőben került-e sor a keresetindításra - A határidő elmulasztása esetén a felperes igényérvényesítési jogosultságának vizsgálatára, a kereset érdemben való elbírálására nincs törvényes lehetőség [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 47. § (3) bek.; Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont].
Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolása szerint, a keresetlevél benyújtásának időpontjában a felperesnek fennállott a kereshetőségi (igényérvényesítési) joga, miután ekkor az alperes gazdasági társaság tagja volt. Tagsági jogviszonya azonban a per során, üzletrészének elajándékozása következtében 2004. november 13-ai hatállyal megszűnt. A cégbíróság a 2005. március 18-án kelt 59. sorszámú végzésével törölte őt a tagok sorából. Az alperes a 2005. április 1-jén benyújtott érdemi ellenkérelmében hivatkozott erre a jogi tényre, becsatolta az ezt igazoló cégkivonatot. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a keresetlevél benyújtásának időpontjában fennálló felperesi tagsági jogviszonyra tekintettel, nem tulajdonított jogi jelentőséget ezen utóbb bekövetkezett változásnak. Eltérő jogi álláspontja miatt nem vonta le a jogutódlásnak sem az anyagi jogi, sem az eljárásjogi következményeit.Az ítélőtábla szerint, az alperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 47. § (3) bekezdése értelmében a felperesnek, tagi minőségének megszűnésével, az igényérvényesítési jogosultsága megszűnt. Az ítélőtábla kitért arra is, hogy a peres eljárás során a felperes jogutódja a felperes mellett, vagy önállóan érvényesíthette volna a tagsági jogviszonyon alapuló kereseti igényét, a Pp. 61. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében. Miután ez nem történt meg, az elsőfokú bíróságnak a keresetet, a felperes tagsági jogviszonyának hiánya miatt, érdemben el kellett volna utasítania.
Az ítélőtábla megjegyezte, hogy az alperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a Pp. 3. § (3) bekezdésében kifejezésre jutó jogalkotói akaraton, amikor a felperesnek a cégbíróságon előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét tévesen, határidőben előterjesztett keresetként bírálta el. A másodfokú bíróság egyetértett azzal az alperesi érveléssel is hogy, az elsőfokú bíróság a cégnyilvántartás közhitelességének elvére tekintettel nem állapíthatta volna meg, hogy a ... számú végzéssel bejegyzett adatok nem létező adatok.
A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását; másodlagosan a jogerős határozat hatályon kívül helyezésével, a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalra utasítását kérte.
Az ügy érdemére kiható jogszabálysértést a Gt. 47. § (1) bekezdésére, a Gt. 152. § (1) bekezdésére, a Pp. 3. § (1) bekezdésére, a Pp. 61. § (1) bekezdésére hivatkozással jelölte meg. Kifejtette, hogy a kereshetőségi jog megítélése tekintetében, a kereset benyújtásakor fennálló állapot az irányadó. Tagsági jogviszonya folytán, a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti igényérvényesítési jogosultsággal rendelkezett. Vitatta, hogy a jogutód perbelépésének lehetősége a jogelőd kereshetőségi jogának megszűnését jelenti. Hangsúlyozta, hogy a Pp. 3. § (1) bekezdése alapján, a felperes által a cégbírósághoz 2004. augusztus 31-én előterjesztett kérelmet, tartalmánál fogva, keresetnek kellett tekinteni. Állította azt is, hogy a cégjegyzék csak az ellenkező bizonyításáig tanúsítja hitelesen a feltüntetett adatok fennállását. Nem volt akadálya ezért annak, hogy bizonyítsa: a perrel érintett taggyűlést nem az arra jogosult személy hívta össze.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályban tartását. Vitatta a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemben megjelölt, ügy érdemére kiható jogszabálysértését. Hangsúlyozta, hogy a Gt. 133. § (1) bekezdése értelmében üzletrész hiányában, a felperes tagsági jogok gyakorlására nem jogosult, az eljárás során, a kereshetőségi joga megszűnt. Hivatkozott arra is, hogy a kereset elkésett, továbbá, hogy a közhiteles nyilvántartással szemben a felperes megalapozottan nem hivatkozhat az alperes társaság ügyvezetője tisztségének a taggyűlés összehívásának időpontjában való fennállása hiányára.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
A perbeli jogvita során, a Gt. 47. § (3) bekezdésében előírt, a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset előterjesztésére nyitva álló határidőre, illetve a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjában írt szabályokra tekintettel, az eljárt bíróságoknak elsődlegesen azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a kereset benyújtására az előírt határidőben került-e sor. Csak a határidőben benyújtott kereseti kérelem esetén van mód ugyanis annak vizsgálatára, hogy a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik-e, annak hiányában kérelmét érdemben el kell-e utasítani. Az alperes az eljárás során folyamatosan - a felülvizsgálati eljárás során is - hivatkozott a keresetlevél elkésettségére.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes részt vett-e a perbeli taggyűlésen, a rendelkezésre álló iratok szerint, a cégeljárás során valóban tett-e olyan nyilatkozatot, amelyet a Pp. 3. § (1) bekezdése értelmében kereseti kérelemnek kellett tekinteni.
A 2004. augusztus 10-én kelt, a peres iratok között fellelhető taggyűlési jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a felperes ott volt a keresetével érintett taggyűlésen. A taggyűlési jegyzőkönyvet maga is aláírta. Az iratok között szintén fellelhető a 2004. augusztus 31-én benyújtott beadványa. Ez határozott kérelmet tartalmaz a 2004. augusztus 10-ei taggyűlésen hozott 2/2004. (VIII. 10.) számú, C. P. ügyvezetői tisztségének meghosszabbításáról szóló taggyűlési határozat megsemmisítésére. E kérelemben a 3/2004. (VIII. 10.) számú, a 2003. évi beszámoló elfogadásáról és az eredmény felosztásáról szóló határozat megsemmisítésére indítványt nem terjesztett elő.
A 2004. október 1-jén, szintén a cégbírósághoz benyújtott, hiánypótlásra felhívó végzésre adott nyilatkozatával a felperes változatlanul fenntartotta a 2004. augusztus 10-én kelt taggyűlési határozat elleni törvényességi felügyeleti kérelmét. E beadványában a 2004. június 16-án kelt ... számú, a C. P. ügyvezető tisztségére vonatkozó adat bejegyzését elrendelő végzésben foglaltakat sérelmezi. Úgy nyilatkozik: ha a cégbíróság saját hatáskörében azt felülvizsgálni nem tudja, kéri a kérelem illetékes megyei bírósághoz történő áttételét. A beadvány tartalma alapján tévedett ezért a cégbíróság, amikor a 2004. október 25-én kelt végzésével a hozzá benyújtott kérelmet, mint a 2004. augusztus 10-én tartott taggyűlésen hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet tette át a peres bírósághoz elbírálás végett.
Mindezekre tekintettel a perbeli taggyűlésen hozott határozatokkal szemben ténylegesen, a peres bíróság 2005. január 7-én kelt, hiánypótlásra felhívó végzésében foglaltakra, 2005. január 27-én benyújtott "keresetpontosítás"-nak nevezett beadvánnyal került sor a kereseti kérelem előterjesztésére. A felperes ezért elmulasztotta a Gt. 47. § (3) bekezdésében előírt, a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napos, illetve a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidőt is.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság emiatt a Pp. 275. § (2) bekezdése, illetve a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 157. § a) pontja, valamint Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján a pert megszüntette, és az eljárt bíróságok határozatait teljes egészében hatályon kívül helyezte. A per megszüntetésére tekintettel mellőzte a felperes kereshetőségi jogának vizsgálatát, illetve az abban a kérdésben való állásfoglalást, hogy a cégbíróság jogerős, és annak hatályon kívül helyezése iránti keresettel nem támadott végzésével bejegyezni rendelt adat fennállása utóbb vitatható-e.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.384/2005. sz.)