adozona.hu
MBH 2006.11.158
MBH 2006.11.158
Szabálytalanul összehívott taggyűlés érvényes határozatot nem hozhat. Ha a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése előírja az üzletrész kívülállóra történő átruházásához a társaság beleegyezését, hozzájárulás hiányában az üzletrész átruházási szerződés létre nem jöttnek minősül. [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 215. §; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 47. §, 48. §, 137. §, 153.§]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1996. május 9-én cégjegyzékbe bejegyzett I. rendű alperesi társaság 2003. január 2-án kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződése szerint törzstőkéje 3.000.000 forint, tagjai G. Gyöngyi III. rendű alperes (törzsbetétje 2.900.000 forint, mely 96,7 %-os üzletrésznek felel meg) és H. Péter felperes (törzsbetétje 100.000 forint készpénz, mely 3,3 %-os üzletrésznek felel meg), a társaság ügyvezetője a III. rendű alperes.
Az I. rendű alperes 2003. november 20-án tag...
Az I. rendű alperes 2003. november 20-án taggyűlést tartott, amelyen - a felvett jegyzőkönyv szerint - jelen volt dr. F. Katalin ügyvéd, mint a taggyűlés levezető elnöke, T. László meghívott, valamint a II. rendű alperes képviseletében K. Balázs ügyvezető, aki a taggyűlésen csatolta a 2003. október 30-án kelt üzletrész-csereszerződést. E szerződés alapján a II. rendű alperes megszerezte az I. rendű alperes 96,6 %-os üzletrészét a korábbi tulajdonos III. rendű alperestől. A jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy a taggyűlés összehívása szabályszerűen történt, azon a törzstőke 96,7 %-a megjelent, így az határozatképes volt. A taggyűlés két határozatot hozott. Az 1/2003. 11. 20. szám alatt meghozott határozat alapján a taggyűlés G. Gyöngyi ügyvezető III. rendű alperes lemondását tudomásul vette, egyidejűleg T. Lászlót 5 évi időtartamra a társaság ügyvezetőjévé megválasztotta.
A felperes a Pest Megyei Bírósághoz 2003. december 18-án az I. rendű alperesi társaság ellen benyújtott keresetében az 1/2003. 11. 20. szám alatti taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte, és annak megállapítását, hogy a II. és III. rendű alperesek közötti, 2003. október 30-án kelt üzletrész-csereszerződés vele szemben hatálytalan. Előadta, hogy a III. rendű alperes az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) és a társasági szerződés rendelkezéseibe ütköző módon hívta össze a taggyűlést. A meghívóról, illetve a taggyűlés megtartásáról dr. F. Katalin ügyvéd 2003. november 20-án kelt leveléből szerzett tudomást, emiatt távollétében nem születhetett jogszerű döntés, ezért törvénysértő a III. rendű alperes ügyvezető lemondásának 2003. november 20-i nappal történt tudomásulvétele, és T. László 5 évi időtartamra való ügyvezetővé választása. A felperes hivatkozása szerint a társasági szerződés nem szabályozza a törvényi követelményeknek megfelelően, hogy a társaság székhelyén kívül, hová hívható össze a taggyűlés, s a 2003. november 20-i taggyűlési jegyzőkönyv nem is tartalmazza annak helyét. Az üzletrész-csereszerződés hatálytalanságának megállapítása iránti kérelmét - utalással a Gt. 137. §-ában írt rendelkezésekre - azzal indokolta, hogy a társasági szerződés 9. és a 12.10.13. pontja értelmében az üzletrész átruházása az esetben lehetséges, ha ahhoz a taggyűlés egyhangú határozattal hozzájárult, s a felperes által az utólag kézhez vett meghívóban napirendi pontként sem szerepel az üzletrész átruházáshoz a hozzájárulás kérdésében való döntés. Ezen túlmenően a társasági szerződés 10. pont második bekezdése értelmében az átruházási szándékot az ügyvezetőnek és a tagoknak írásban kell bejelenteni, amely szintén nem történt meg.
A felperes keresetét utóbb megváltoztatta; azt kiterjesztette a II. és III. rendű alperesekre, kérve az alperesek közötti, 2003. október 30-án kelt csereszerződés, mint üzletrész átruházási szerződés érvénytelenségének a megállapítását a 2003. december 18-án előterjesztett kereset fenntartása mellett. E körben egyrészt arra hivatkozott, hogy a társasági szerződés előírásainak mellőzésével megkötött üzletrész átruházási szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis, másrészt a taggyűlés hozzájárulásának hiányában a Ptk. 215. § (1) bekezdése értelmében az üzletrész átruházási szerződés a II. és III. rendű alperesek között nem jött létre.
A cégbíróság az üzletrész átruházás folytán bekövetkezett változást a cégjegyzékbe bejegyezte; a felperes módosított keresetében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt is kereseti kérelmet terjesztett elő.
Az alperesek a módosított kereset elutasítását kérték, állításunk szerint a Gt. (régi) és a társasági szerződés előírásainak megfelelően történt a taggyűlés összehívása. Előadták, hogy a felperes maga jelentette be lakcímének a Budapest, XII. kerület Pethényi út 14/b. szám alatti címről a Budapest, I. kerület Tigris utca 51. szám alatti címre történő változását, és az ajánlott levélként ez utóbbi címre feladott taggyűlési meghívó nem érkezett vissza, így alaposan feltehető, hogy azt a felperes megkapta. A kézbesítést támasztja alá, hogy a felperes a taggyűlés eredményéről az ugyanezen címre postázott levélből értesült. Minderre tekintettel a taggyűlés szabályszerűen határozott az új ügyvezető választásról. Az alperesek több bizonyítási indítványt terjesztettek elő a tekintetben, hogy a felperes lakcíme a Budapest, I. kerület Tigris utca 51. szám alatt volt, ahol a felperes életvitelszerűen lakott.
A II. rendű alperes álláspontja szerint az üzletrész-csereszerződés érvényes, a taggyűlésen a törzstőke 96,6 %-ban képviselve volt, amely megfelelt a társasági szerződés 75 %-os részvételt előíró szabályának, így nem értelmezhető az üzletrészcseréhez való hozzájárulás kérdése, mert a 96,6 %-os üzletrész átruházása történt meg.
A III. rendű alperes ellenkérelmében arra is hivatkozott, hogy az I. rendű alperes taggyűlését Budapesten tartotta meg, s ez megfelel a társasági szerződés azon rendelkezésének, amely a taggyűlés helyeként Budapestet jelöli meg. Többek között előadta; nem osztja a felperes álláspontját a csereszerződés érvénytelenségét illetően, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 215. §-a alapján nem érvénytelen szerződésről, hanem létre nem jött szerződésről van szó, mely esetben nem alkalmazhatók az érvénytelenség jogkövetkezményei, s álláspontja szerint "a szerződés létre nem jöttének megállapítása" iránti perek a Pp. 23. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak értelmében nem tartoznak a megyei bíróság hatáskörébe. Érvelése szerint, az esetben, amennyiben a perbeli üzletrész-csereszerződés taggyűlési határozat hiányában nem jött létre, a függő jogi helyzet folytán a kereset idő előtti. A cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelemmel szemben azzal védekezett, hogy a felperes elmulasztotta az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) törvényben előírt 30 napos határidőt, így a kérelme elkésett, s ez okból kérte a kereset elutasítását.
Időközben az I. rendű alperes ellen 2004. március 26-i kezdő időponttal felszámolási eljárás indult, a kijelölt felszámoló a kereseti kérelemre érdemi nyilatkozatot nem tett, előadása szerint nem rendelkezik ismeretekkel a per tárgyát képező taggyűlési határozatok meghozatalának és a csereszerződés megkötésének a körülményeiről.
Az elsőfokú bíróság 27-III. sorszámú végzésével a felperes bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelme tekintetében a pert megszüntette.
2005. december 1-jén kelt 28. sorszámú ítéletével az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes 2003. november 20-án meghozott 1/2003. 11. 20. számú határozatát hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a II. és III. rendű alperesek között a 2003. október 30. napján kötött üzletrész-csereszerződés nem jött létre, és rendelkezett a perköltség megfizetéséről. Határozata indokolása szerint a 2003. november 20-i taggyűlés összehívása nem felelt meg a Gt. (régi) 153. §-ában foglalt előírásoknak, mivel a meghívót nem a felperes cégjegyzékbe bejegyzett és korábban is állandó lakóhelyére, a Budapest, XII. kerület Pethényi utca 12/b. (helyesen 14/b.) szám alá címezték, hanem a Budapest, I. kerültet Tigris utca 51. szám alá, amely a felperesnek tartózkodási helye sem volt a felperes által a tárgyaláson felmutatott, lakcímet igazoló hatósági iratok szerint. A tanúk meghallgatására, és a közüzemi vállalatok megkeresésére tett alperesi indítványt elutasította, mert nem tartotta alkalmasnak annak igazolására, hogy a felperes életvitelszerűen a Budapest, I. kerület Tigris utca 51. szám alatt lakott. Álláspontja szerint a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartására nem kerülhetett volna sor, így a meghozott határozatok sem tekinthetők szabályosnak, ezért az elsőfokú bíróság a Gt. (régi) 47. § (1) bekezdés, illetőleg a 48. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálni kért taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a taggyűlésről felvett jegyzőkönyv sem felel meg a törvény előírásainak, mivel nem tartalmazza a taggyűlés helyét, a szavazati jog mértékét és nem állapítható meg, hogy a korábbi ügyvezető lemondása mikor történt meg. Az üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatos kereseti kérelem körében az indokolásban kifejtettek szerint nem osztotta a III. rendű alperes hatásköri kifogását, s a keresetet sem találta idő előttinek, mivel az I. rendű alperes nem terjesztette elő a taggyűlés elé jóváhagyásra az üzletrész cserét, erről csak tájékoztatta a nem szabályszerűen összehívott taggyűlést. A felperes az üzletrész-csereszerződés megismerését követően keresetet terjesztett elő a II. és III. rendű alperesek ellen, mely - megítélése alapján - úgy értelmezhető, hogy a cseréhez nem adta meg a felperes a hozzájáruló nyilatkozatát. Jogi álláspontja szerint a Gt. (régi) 137. §-ának (1) bekezdésének és a társasági szerződés 9., valamint 12.10/13. pontjának előírásaiból következően, az I. rendű alperesi társaság tagjai a taggyűlés hatáskörébe utalták üzletrész átruházás esetén a szerződés létre vagy létre nem jöttének kérdését, ezért annak jóváhagyására a Ptk. 215. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásának van helye, s a taggyűlés jóváhagyásának hiányában, a Ptk. 215. § (1) bekezdése értelmében, a perbeli szerződés a II. és III. rendű alperesek között nem jött létre.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a III. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb tárgyalásra és újabb határozat meghozatalára utasítását kérte egyrészt az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése, másrészt nagy terjedelmű bizonyítási eljárás lefolytatásának szükségessége miatt. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a taggyűlési határozatot hatályon kívül helyező döntését arra alapította, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, ugyanakkor a bizonyítási lehetőségektől jogellenesen elzárta a III. rendű alperest, így nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy megítélje; a taggyűlési meghívónak a cégnyilvántartásról eltérő felperesi lakcímre való megküldése szabályszerűtlenné tette-e a taggyűlés megtartását. A III. rendű alperes az üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatos kereseti kérelem körében megismételte hatásköri kifogását. Hivatkozása szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ún. társasági ügyek felsorolását 2005. december 31-ig hatályos Pp. 23. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a társasági ügyekben a megyei bíróság hatáskörét vagy a Gt. (régi) 47. § (1) bekezdés, vagy a Ctv. (régi) 46. § (1) bekezdés szabályának a megsértése alapozhatja meg. A jelen esetben egyik szabály sem kerülhet alkalmazásra, mert a csereszerződés ügyében társasági határozat meghozatalára nem került sor, így a Gt. (régi) 47. §-ára alapított per nem indítható, míg a cégbíróság - tagváltozást jóváhagyó - végzésének megtámadási határidejét az elsőfokú bíróság 27-III. sorszámú határozata szerint is a felperes elmulasztotta; a Gt. (régi), illetve a Ctv. (régi) felhívott speciális szabályai alapján indulhatott volna per, a Ptk. általános rendelkezései, így a Ptk. 215. §-a, és a felperes által hivatkozott Ptk. 200. §-a a perbeli ügyben nem alkalmazhatók. Rámutatott arra, hogy a keresetindítás nem értelmezhető a felperes "nemleges szavazatának", a tag szavazati jogát - írásbeli szavazás esetén kívül - csak és kizárólag a taggyűlésen gyakorolhatja. A felperes, illetve más erre jogosult nem kezdeményezte a csereszerződésről történő taggyűlési döntést, ezért megismételte azon védekezését is, hogy a felperes keresete idő előtti. A fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a felperes a csereszerződéssel kapcsolatosan a semmisség, hatálytalanság és az érvénytelenség megállapítását kérte, nem terjesztett elő határozott kérelmet a csereszerződés létre nem jöttének megállapítására, ezért az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 3. illetve 215. §-ában szabályozott kérelemhez kötöttség elvét.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, a III. rendű alperes perköltségben való marasztalását kérte, az I. és a II. rendű alperesek a fellebbezésre nem nyilatkoztak.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság lényegében helyesen állapította meg a tényállást, s a következők szerint helytállóan döntött a taggyűlés 2003. november 21-én 1/2003. 11. 20. szám alatt meghozott határozatának hatályon kívül helyezéséről, s helyesen állapította meg azt is, hogy a II. és III. rendű alperesek közötti, 2003. október 30-án megkötött üzletrész-csereszerződés a taggyűlés hozzájárulásának hiányában nem jött létre.
A Gt. (régi) 153. §-a tartalmaz rendelkezéseket a taggyűlés összehívására és megtartására nézve.
A Gt. (régi) 153. § (1) bekezdése szerint a taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. A (3) bekezdés előírása szerint bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, a javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal ismerteti a tagokkal, a (4) bekezdés kimondja; ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.
A társaság megfelelő működésének és a tagsági jogok gyakorlásának egyik garanciális feltétele, hogy a taggyűlés, mint a legfőbb döntéshozó szerv, összehívásának - a fenti szabályokban előírt - eljárási rendjét betartsák. Ilyen garanciális szabály, hogy a taggyűlés helyéről és idejéről a tagokat írásbeli meghívó útján kell értesíteni. A meghívó kötelező tartalmi kelléke a napirendi pontok ismertetése is. A kézbesítés megtörténtére és a taggyűlésre való felkészülésre legalább tizenöt napos időköz áll rendelkezésre.
A jelen esetben az I. rendű alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a taggyűlés összehívása a Gt. (régi) idézett szabályai és a társasági szerződés előírásainak betartásával történt meg, azaz a felperest, a Gt. (régi) 7. §-ában foglalt szabályokra is tekintettel, írásban értesítette a napirendi pontokat tartalmazó meghívó megküldésével, és a jogszabály által előírt tizenöt napos időköz figyelembevételével. Ezzel szemben az I. rendű alperes nem bizonyította a felperes keresetében foglalt előadásával szemben, hogy szabályszerűen értesítette a 2003. november 20-i taggyűlés összehívásáról. Az alperesek arra ajánlottak fel bizonyítást, hogy a felperes lakóhelye - eltérően a cégjegyzékbe bejegyzett lakcímtől - a Budapest, I. kerület Tigris utca 51., mivel életvitelszerűen itt tartózkodik. A Pp. 3. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a bíróság dönt arról, hogy az ügyben bizonyítandó releváns tények a bizonyítási indítványban foglalt mely bizonyítás elrendelését indokolják. A másodfokú bíróság álláspontja szerint helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor mellőzte a közüzemi társaságok megkeresését illetően a bizonyítás elrendelését, és a már elrendelt tanúbizonyítás lefolytatását a felperes tartózkodási helyére vonatkozóan, mivel a tartózkodási hely, bizonyítottsága esetén önmagában sem alkalmas annak hiteltérdemlő igazolására, hogy a felperes a taggyűlés összehívására vonatkozó meghívót kézhez vette, arról időben értesült.
A Gt. (régi) 47. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. A Gt. (régi) 48. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.
Mindezek alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű alperesi társaság a 2003. november 20-i nem szabályosan összehívott taggyűlésen a Gt. (régi) 153. §-ának (4) bekezdése értelmében nem hozhatott érvényes határozatot, ezért a felperes keresetének helyt adott, és a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezte.
Az üzletrész-csereszerződés létre nem jöttének megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen benyújtott fellebbezés a következők szerint megalapozatlan.
Alaptalanul hivatkozott a III. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányára. Ha a felperes több jogalapon terjeszti elő a keresetét és ezek közül bármelyikre a megyei bíróság rendelkezik hatáskörrel, a kereset elbírálása egységesen a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A több féllel szemben, több jogalapon előterjesztett kereset esetén a Pp. 23. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanez a hatásköri szabály érvényesül. Az elsőfokú bíróság nem sértett hatásköri szabályt, tekintettel arra, hogy a felperes 2003. december 18-án benyújtott keresetében taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, mely pertípus a Pp. hatályos 23. § (1) bekezdés e) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozott, s a módosított kereset (vegyes keresethalmaz) elbírálását a felhívott eljárásjogi szabály lehetővé tette.
A Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a bíróság a pert megszünteti, ha a keresetlevelet már a 130. § a-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A Pp. 130. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében, az esetben van a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának helye, ha a felperes követelése idő előtti. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a II. és III. rendű alperesek az üzletrész-csereszerződést 2003. október 30-án megkötötték, a 2003. október 30-án kelt taggyűlési meghívó nem tartalmazott mást, csupán tájékoztatást a tagváltozásról. Az üzletrész-csereszerződés sem tartalmazta, hogy a szerződés létrejöttének feltétele az I. rendű alperesi társaság taggyűlésének a hozzájárulása, így a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg a kereset időelőttisége, figyelemmel arra is, hogy a társaság benyújtotta változásbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz, s a tagváltozás bejegyzést nyert a cégjegyzékbe.
Téves az elsőfokú ítélet indokolásának az az okfejtése, hogy a felperes keresetindítása akként értelmezhető, hogy a felperes az üzletrész cseréhez a hozzájárulását nem adta meg, e tekintetben helytállóan hivatkozott a III. rendű alperes fellebbezésében arra, hogy a társaság tagjai, tulajdonosi jogaikat (szavazati jogaikat) a taggyűlésen gyakorolhatják.
A Gt. (régi) 137. §-ának (1) bekezdése alapján a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. Az I. rendű alperes társasági szerződésének 9. pontja előírja, hogy az üzletrészek felosztása, átruházása az esetben lehetséges, ha ahhoz a taggyűlés egyhangú határozattal hozzájárult. A 12.10.13. pont szerint a taggyűlés kizárólagos döntési körébe tartozik az üzletrészek átruházása.
A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A (2) bekezdés kimondja, hogy a beleegyezés, illetve a jóváhagyás megtörténtével a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. A (3) bekezdés az érvénytelenség jogkövetkezményeit rendeli alkalmazni arra az esetre, ha a beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás mégsem történik meg. A jogszabályhelyből egyértelműen az következik, hogy szükséges hozzájárulás, beleegyezés hiányában nem jön létre szerződés. A létre nem jött szerződés se nem hatálytalan, se nem érvénytelen, hanem a Ptk. 215. §-ának (3) bekezdése szerint az érvénytelenségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A társasági szerződés fenti 9. és 12.10.13. pontjában és a Gt. (régi) 137. §-ának (1) bekezdésében írtakra figyelemmel, az elsőfokú bíróság a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdésének helytálló alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli esetben a II. és III. rendű alperesek között az üzletrész-csereszerződés nem jött létre. Tévesen hivatkozott a III. rendű alperes fellebbezésében arra, hogy a felperes a csereszerződéssel kapcsolatban nem terjesztett elő határozott kereseti kérelmet a szerződés létre nem jöttének megállapítására. Kétségtelen, hogy a felperes ugyanazon jogának érvényesítésére több kérelmet terjesztett elő, több jogcímet jelölt meg, azonban a Pp. 3. § (2) bekezdésének második fordulata értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat tartalmuk szerint veszi figyelembe, s a felperes e kereseti kérelmének ténybeli alapját kizárólag az képezte, hogy az I. rendű alperes társasági szerződése 9. pontja és a 12.10.3. pontja szerint az üzletrészek átruházásához a taggyűlés jóváhagyására volt szükség. A felterjesztett iratokból megállapítható, a felperes a II. és III. rendű alperesek által megkötött szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte, és e körben jogszabályi alapként hivatkozott arra is, hogy a taggyűlés hozzájárulásának hiányában a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése értelmében az üzletrész átruházási szerződés a felek között nem jött létre.
Megalapozatlanul kifogásolta azt is a III. rendű alperes, hogy a perbeli jogvitában a Ptk. rendelkezései, így a Ptk. 215. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók, mivel a Gt. (régi) 9. §-ának (2) bekezdésének rendelkezése azt írja elő, hogy a gazdasági társaságoknak és tagjainak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla kötelezte a III. rendű alperest, hogy a Pp. 239. §-a folytán alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján fizesse meg a felperesnek a másodfokú eljárásban ügyvédi munkadíjként felmerült, s a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése szerint megállapított, általános forgalmi adót tartalmazó 25.000,-Ft perköltségét.
(Pest Megyei Bíróság G.40.062/2003/28.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.158/2006/4.)