adozona.hu
BH 2006.11.376
BH 2006.11.376
A pincekönyvbe a készletváltozást az esemény napján a munkaidő befejezéséig be lehet vezetni, az átfejtés mint kármentő munkálat nem jelent olyan megsemmisülést, amelyet a hatóságnak haladéktalanul be kellene jelenteni. [52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM rendelet 12. § (2), 13. § (5)-(7) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bor-adóraktár engedélyes felperes V., Iskola u. 15. szám alatti telephelyén 2005. február 10. napján bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végezték, melynek keretében borkészlet felvételi elszámolás elvégzésére is sor került. A járőrök 500 hektoliter hiányt állapítottak meg, melynek igazolására a felperes az ellenőrzés napján kiállított termékkísérő okmányt mutatta be, mely szerint 500 hl bor került kitárolásra a N. Kft. tárolótartályába. Az ellenőrzés megkezdésekor a bor át...
BH 2006.11.376 A pincekönyvbe a készletváltozást az esemény napján a munkaidő befejezéséig be lehet vezetni, az átfejtés mint kármentő munkálat nem jelent olyan megsemmisülést, amelyet a hatóságnak haladéktalanul be kellene jelenteni. [52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM rendelet 12. § (2), 13. § (5)-(7) bek.]
A bor-adóraktár engedélyes felperes V., Iskola u. 15. szám alatti telephelyén 2005. február 10. napján bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végezték, melynek keretében borkészlet felvételi elszámolás elvégzésére is sor került. A járőrök 500 hektoliter hiányt állapítottak meg, melynek igazolására a felperes az ellenőrzés napján kiállított termékkísérő okmányt mutatta be, mely szerint 500 hl bor került kitárolásra a N. Kft. tárolótartályába. Az ellenőrzés megkezdésekor a bor átfejtése még folyamatban volt. A felperes kárenyhítésre hivatkozott, mely szerint a tárolótartályánál szivárgást észleltek. Az ellenőrzés megkezdéséig a szőlőborpincekönyvbe az átfejtés nem került bevezetésre.Az elsőfokú jövedéki hatóság határozatával a felperessel szemben 100 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Ebből 50 000 Ft mulasztási bírságot azért, mert bár észlelte az általa használt tartály szivárgását, ezt nem jelentette be haladéktalanul. Így megsértette a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelt (továbbiakban: Vhr.) 106. § (3) bekezdés harmadik fordulatát. További 50 000 Ft mulasztási bírság kiszabására a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 12. § (2) bekezdése, 13. § (5)-(7) bekezdése alapján került sor, mert a kitárolást nem vezette be a jövedéki ellenőrzés időpontjáig a szőlőbor-pincekönyvbe.
A fellebbezés folytán eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy megalapozatlan volt a mulasztási bírságok kiszabása. A kitárolásra, illetve betárolásra a kárelhárító esemény miatt került sor, ténylegesen megsemmisülés nem történt. Az ellenőrzés időpontjában az átfejtés még nem fejeződött be, a szőlőbor-pincekönyvbe pedig a bejegyzésnek eseményszerűen kell megtörténnie.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a jövedéki termék kitárolása, illetve betárolása az ellenőrzés megkezdésekor még folyamatban volt, de a tanúk nyilatkozatai alapján azt is megállapította, hogy a megsemmisülési folyamat a bor elszivárgásával megkezdődött, így a Vhr.-nek a megsemmisülésre vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Vhr. 106. § (3) bekezdés harmadik fordulata szerint a megsemmisülést, annak bekövetkeztét követően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul be kell jelenteni. A megsemmisülés pedig már megvalósult azzal, hogy a szivárgás elkezdődött, és bizonyos mennyiségű bor már a munkakezdésre is elfolyt, illetve a szivárgás az átfejtés alatt is tovább tartott.
Az R. 13. § (5) és (7) bekezdéseire figyelemmel a készletváltozásokat műveletenként, illetve jogcímenként eseményszerűen kell vezetni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bejegyzésnek már meg kellett volna történnie a jövedéki ellenőrzés időpontjában. A szivárgást már reggel 7 órakor észlelték és az átfejtést kb. 1/4 8-3/4 8 közötti időpontban megkezdték. Mivel nagyteljesítményű szivattyút alkalmaztak a bor átfejtéséhez, ehhez 2-3 órára volt szükség, tehát az átfejtésnek be kellett fejeződnie kb. a déli órákban. A jegyzőkönyv felvételére 15 órakor került sor, ekkor már az átfejtés befejeződött, melyet tanúsít a kiállított termékkísérő okmány is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a keresetnek történő helytadást. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete iratellenes megállapításokat tartalmaz az ellenőrzés időpontjával kapcsolatban. Véleménye szerint az ellenőrzés megkezdésekor az átfejtés még folyamatban volt, az ellenőrzés alatt befejeződött, és ekkor került kiállításra a TKO bizonylat is. A folyamatban lévő műveletet pedig még nem lehetett bejegyezni a pincekönyvbe. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Vhr. 106. § (3) bekezdését, mert a borkészlet nem semmisült meg, ezt maguk az eljáró pénzügyőrök sem állapították meg, hiszen egy időben a N. Kft.-nél végzett ellenőrzésnél 500 hl többletet állapítottak meg. A szivárgás észlelésekor egyébként sem lehetett volna megállapítani, hogy mennyi bor fog megsemmisülni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a felperesnél nem jövedéki ellenőrzés történt, illetve, hogy a felperes megpróbálja összemosni az ellenőrzési időpontokat. A termékkísérő okmány is igazolja a jövedéki termék ki-, illetve betárolását. A felperes mulasztása mindkét esetben megállapítható.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A jövedéki hatóság a felperest két jogszabálysértés miatt kötelezte jövedéki bírság fizetésére. Részben megállapította, hogy megszegte a bejelentési kötelezettségét a kitárolás végzésével kapcsolatban, részben pedig megszegte a nyilvántartási kötelezettséget akkor, amikor a készletváltozást a szőlőbor-pincekönyvbe bevezetni elmulasztotta.
A jövedéki hatóság keresettel támadott határozattal idézett jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 106. § (3) bekezdése alapján a jövedéki termék raktározását, tárolását illetve - adófelfüggesztés melletti szállítás esetén - a jövedéki termék kitárolását végző adóraktár engedélyesének, és az adómentes felhasználónak az adómentes jövedéki termék megsemmisülését - annak bekövetkeztét követően - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul be kell jelentenie.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló jegyzőkönyvekből az elsőfokú bíróság által felvett tanúbizonyítás adataiból, valamint a N. Kft.-vel szemben lefolytatott vizsgálat adataiból azt állapította meg, hogy 2005. február 10-én a felperesnél észlelték az egyik tárolótartályból bor szivárog, ezért szükséges volt ennek megakadályozása, illetve a kármentés érdekében a bor átfejtése. A kárelhárító tevékenység folyamata alatt jelentek meg a jövedéki hatóság pénzügyőrei 8 óra 30 perckor, és kezdtek az ugyanazon a telephelyen működő két adóraktár-engedélyes cégnél ellenőrzést.
A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel a megállapított tényállásra, arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a R. 106. § (3) bekezdésében írt bejelentési kötelezettségét nem sértette meg, tekintettel arra, hogy a termék megsemmisülése még nem következett be, a felperes tevékenysége kifejezetten annak érdekében történt, hogy a megsemmisülést megakadályozza, kárelhárítson, illetőleg kárenyhítsen. Ilyen körülmények között a Legfelsőbb Bíróság a R. 106. § (3) bekezdésében írt jövedéki termék megsemmisülésének bekövetkezését követő bejelentési kötelezettség beálltát az adott időben nem tudta megállapítani, az események folyamatában kezdődött meg ugyanis az a hatósági ellenőrzés, amely a felperes tevékenységét jogszabálysértőnek tekintette.
Ugyanilyen következtetésre jutott a Legfelsőbb Bíróság a másik felrótt jogszabálysértés vonatkozásában. A R. 73. § (1) bekezdése írja elő azt, hogy a szőlőbor, a sűrített must, a töményített must és a tartósított must előállításáról, kiszereléséről, a szőlőbor előállítása során keletkezett melléktermékekről, a szőlőbor előállításához felhasznált anyagokról a külön jogszabály által meghatározott pincekönyvet kell vezetni. E külön jogszabály a borászati termékek egységes bizonylatolási nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet, melynek 13. § (1) valamint (7) bekezdése szerint a szőlőbor-pincekönyvbe műveletenkénti elszámolás esetén legalább fejtés részletezésben kell az elvégzett műveletek során keletkezett készletváltozásokat (eseményszerűen, vagy havonta) megadni.
A jogszabályi rendelkezés alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes nem követett el jogszabálysértést azzal, hogy az esemény folyamatában a munkanap befejezése előtt még nem vezette át a szőlészeti pincekönyvbe a készletváltozást. A jogszabályban írt úgynevezett "eseményszerű" készletváltozás bejegyzése nyilvánvaló azt jelenti, hogy az adott esemény lezajlását követően az aznapi összegezés megtörténtekor a rendes munkaidő befejezését megelőzően van lehetőség a nyilvántartásba pincekönyvbe való esemény bevezetésére.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes a keresettel támadott határozatban felrótt jogszabálysértéseket nem követte el, ezért a jogerős ítéletet, az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.304/2005. sz.)