adozona.hu
BH+ 2006.11.522
BH+ 2006.11.522
Adózatlan jövedéki termék birtokosának jövedéki bírságot kell fizetnie [1959. évi IV. tv. 187. §, 1997. évi CIII. tv. 76. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság 2002. október 8-án ellenőrzés alá vonta a felperes tulajdonában álló N. u. 3. szám alatti ingatlant, valamint az ott parkoló kisteherautót, amelyből B. I. csomagokat helyezett el a ház mellett lévő tárolóhelyiségbe. Az ellenőrzés és a házkutatás során a kisteherautóból 2850 karton, a gépkocsi mellől 450 karton, a raktárhelyiségből 1399 karton Superkings márkájú cigaretta és 2400 karton Sovereign márkájú cigaretta került lefoglalásra. Az ellenőrzés eredményeként a vámhivatal a fel...
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes eleget tett az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 26. § (1) bekezdése, 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezéseknek. Határozata megalapozott, kellően indokolt, nem jogszabálysértő. A felperes adózás alól elvont jövedéki terméket birtokolt, a birtoklás ténye objektív állapot, amely nem függ a jövedéki alany jó- avagy rosszhiszeműségétől, szándékos vagy gondatlan magatartásától. A birtok mindig valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. Az alperes által lefolytatott bizonyítás eredményeként kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a másfajta csomagolásban lévő adózás alól elvont jövedéki termék birtokosa a felperes volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését. Azzal érvelt, hogy az alperes határozata és a jogerős ítélet a Ptk. 187. § (1) bekezdése téves alkalmazásával megalapozatlanul állapította meg birtokosi minőségét. Nem tudott a jövedéki termék elhelyezéséről, a perben a bizonyítás nem őt, hanem az alperest terhelte. A dohánytermék felett nem rendelkezett tényleges hatalommal. A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a közigazgatási pert fel kellett volna függeszteni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti [Pp. 4. § (1) bekezdése]. E per eldöntése nem függött olyan előzetes kérdés elbírálásától, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbíróság hatáskörbe tartozna (Pp. 152. §). A perbeli jogvita elbírálására ugyanis nem a büntetőeljárási, illetve anyagi jogi jogszabályi rendelkezések, hanem a Jöt. szabályai az irányadóak.
A Jöt. 76. § (1) bekezdése szerint a természetes személy, amennyiben jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. Az adójegy nélküli dohánygyártmányt a Jöt. 76. § (1) bekezdése alá tartozónak kell tekinteni és a Jöt. 76. § (2) bekezdés c) pontja értelmében adózás alól elvont terméknek minősül. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a jövedéki hatóságot csak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében terhelte bizonyítási kötelezettség. A perben pedig az elsőfokú bíróságnak a Pp. 215. §-a szerinti rendelkezésből következően abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperes birtokosnak minősül-e vagy sem, a Ptk. 187. § (1) bekezdése szerinti minőség megállapítható-e. Ebből következően nincs jelentősége annak, hogy a felperes kitől és milyen körülmények között szerezte meg a jövedéki terméket, vagy hogy annak ki a tulajdonosa, azt ki szállította a felperes ingatlanára.
Az előzőekben ismertetett Jöt. szerinti szabályozás nem ad lehetőséget kimentésre, a jó-, rosszhiszemű, szándékos, avagy gondatlan magatartás figyelembe vételére, objektív alapú felelősséget állít fel. Nincs tehát értékelhető jelentősége annak, hogy a felperes tudatában volt-e vagy sem, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott-e arról, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket birtokol. Jogellenes tevékenység a birtokban tartással megvalósul. A birtok mindig valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. Nemcsak az lehet birtokos, aki a dolgot magához veszi, hanem az is, akinek az más módon a hatalmába kerül.
A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Nincs helye a rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek [Pp. 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése]. Az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az iratellenes, avagy nyilvánvalóan téves, a logika szabályaival ellentétes okszerűtlen, ténybeli következtetéseket rögzít. Ez a perbeli esetben nem állapítható meg. A jogerős ítélet iratszerűen rögzíti a 2400 karton adózatlan jövedéki termék fellelésének helyére, tárolására, csomagolási módjára, fajtájára, a bizonyítási kísérletre, az ellenőrzés megkezdésére, lefolytatására, a lefoglalásra vonatkozó adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek a birtokosi minőség megállapításához szükségesek. A jogszerűen megállapított tényállásból pedig okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes az ellenőrzéskor a határozatok szerinti jövedéki termék (2400 karton zárjegy nélküli dohányterméknek) birtokosa volt, mivel azok ingatlanán lévő raktárhelyiségből kerültek lefoglalásra.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Kfv.I.35.328/2005.)