adozona.hu
BH 2006.10.335
BH 2006.10.335
Ha a munkaviszony megszüntetése nem tartozott a testület (kuratórium) kizárólagos hatáskörébe, ezt a jogot a testület jogosult volt átruházni [Mt. 74. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének jogkövetkezményei alkalmazását kérte a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével. Ezen túlmenően egyéb igényeket (szabadságmegváltás, tanulmányi kedvezmény) is érvényesített.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a felperesnek a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti keresetét elutasította azzal, hogy az egyéb anyagi igények tekintetében az ítélet jogerőre emelkedése után dönt.
Az elsőfokú ítéleti tény...
BH 2006.10.335 Ha a munkaviszony megszüntetése nem tartozott a testület (kuratórium) kizárólagos hatáskörébe, ezt a jogot a testület jogosult volt átruházni [Mt. 74. §].
A felperes keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének jogkövetkezményei alkalmazását kérte a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével. Ezen túlmenően egyéb igényeket (szabadságmegváltás, tanulmányi kedvezmény) is érvényesített.A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a felperesnek a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti keresetét elutasította azzal, hogy az egyéb anyagi igények tekintetében az ítélet jogerőre emelkedése után dönt.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes közoktatási közalapítvány titkáraként állt munkaviszonyban. Az alperes kuratóriumának elnöke a 2002. április 25-ei rendes felmondását a titkári munkakör megszüntetésével, a szervezeti és működési szabályzat módosítása alapján bevezetett új titkárságvezetői munkakör létrehozásával, és azzal indokolta, hogy a kuratórium 2002. április 10-ei ülése az erre a munkakörre benyújtott pályázatok közül nem a felperesét fogadta el.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes felett a kuratórium gyakorolta a munkáltatói jogkört. A kuratórium 2002. április 10-ei ülésén a felperesnek a munkavégzés alóli felmentésével döntött a munkaviszonya megszüntetéséről azzal, hogy a "végrehajtást" a kuratórium elnökére ruházta át, aki a rendes felmondást kiadta. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes ezzel betartotta a munkáltatói jogkörre vonatkozó szabályokat. A rendes felmondás indokait a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valósnak és okszerűnek találta, mivel az alperes bizonyította, hogy a titkári munkakör megszűnt, az új munkakörre kiírt pályázatot pedig nem a felperes nyerte. Megállapította, hogy a felperes munkaköre nem azonos az újonnan létrehozott titkárságvezetői munkakörrel, a rendes felmondás mindezek alapján jogszerű.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság közbenső ítéletét - a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti keresetet elutasító részében - megváltoztatta, megállapította az alperes 2002. április 25ei rendes felmondása jogellenességét és a felperes munkaviszonyának a másodfokú ítélet kihirdetésekor történő megszűnését.
A másodfokú bíróság tévesnek találta az elsőfokú bíróság jogi következtetését arról, hogy a felperes munkaviszonya megszüntetéséről az arra jogosult kuratórium döntött. A testület határozata ugyanis nem tartalmazott erre vonatkozó világos, egyértelmű és félreérthetetlen, "szabályosan meghozott" döntést. A kuratórium perbeli határozatából a munkáltatói szándék és a kuratórium elnökének a munkaviszony megszüntetésére adott felhatalmazás tartalma nem tűnt ki, mindezeket az elsőfokú bíróság által alapul vett tanúnyilatkozatok nem pótolhatják. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a szabályszerű kuratóriumi határozat hiányában a kuratórium elnökének "a munkaviszonyt megszüntető eljárása - az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján - érvénytelen".
A jogerős közbenső ítélet "megváltoztatása", és a felperes keresetét elutasító, a munkaügyi bíróság közbenső ítéletével azonos tartalmú határozat hozatala iránt az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen alapozta döntését a korábban hatályban volt szervezeti és működési szabályzatnak a kuratóriumi jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályaira. Érvelése szerint a kuratórium a határozatában átruházta a munkáltatói jogkört a kuratórium elnökére, a határozat egyértelmű, továbbá a rendes felmondás meghozatalát is magában foglaló döntést a kuratóriumi tagok is alátámasztották tanúnyilatkozatukkal.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes mint az alperes titkára felett a munkaviszony létesítése, megszüntetése és a munkabér megállapítása tekintetében a kuratórium, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében pedig a kuratórium elnöke gyakorolta a munkáltatói jogkört. Az alperes a szervezeti és működési szabályzata módosításával titkárságvezetői munkakör létrehozásáról határozott, a pályázatot nem a felperes nyerte. A pályázatokat elbíráló 2002. április 10-ei kuratóriumi ülésen a testület a határozatával arról döntött, hogy "a felperest felmenti a munkavégzés alól további intézkedésig, és a kuratórium elnökét felhatalmazza további munkajogi lépésekre". A kuratórium elnöke ezt követően 2002. április 25-én rendes felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a titkári munkakör megszüntetésére és arra hivatkozással, hogy az új munkakörre kiírt pályázatot nem a felperes nyerte. A felperes keresetében egyfelől arra hivatkozott, hogy a munkaviszonya megszüntetéséről nem a kuratórium döntött, a testület határozata ekként nem értelmezhető, másfelől a rendes felmondás indoka nem valós és nem okszerű.
Eszerint a felperes perbeli munkaviszonyát a kuratórium elnöke által munkáltatói jogkör gyakorlóként aláírt 2002. április 25-én kelt rendes felmondás szüntette meg, és a kereset megalapozottsága elbírálása során elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a kuratórium elnöke jogosult volt-e a felperes munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetésére.
A perben nem volt vitatott, hogy az alperesnél a titkár tekintetében meghatározott munkáltatói jogok (létesítés, megszüntetés, munkabér) nem tartoztak a kuratórium kizárólagos hatáskörébe, következésképpen a testület a jogot jogosult volt átruházni. Minthogy a kuratórium a 2002. április 10-ei ülésén döntött a titkárságvezetői munkakörre vonatkozó, a felperest is érintő pályázatokról, valamint a kuratórium sérelmezte a felperesnek a kuratórium munkáját hátráltató magatartását (K. T. kuratóriumi tag magyarázatot kért arra, hogy a titkár már másodszor sincs jelen az ülésen, továbbá a felperes nem vitatta a kuratórium elnökének a kifogásolt munkavégzésre vonatkozó előadását), a kuratórium határozata a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogkör gyakorlás átruházásának minősült [Pp. 206. § (1) bekezdés, Mt. 74. § (2) bekezdés]. A jogkör átruházást a testületnek nem kellett indokolnia, továbbá az átruházásnak nem kellett arra sem kiterjednie, hogy a munkaviszony miként szűnjön meg. A másodfokú bíróság ezért alaptalanul tulajdonított jelentőséget annak, hogy maga a határozat nem tartalmazott indokot.
Mindezekből következően a munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy a 2002. április 25-ei rendes felmondást átruházott jogkörében eljárva a kuratórium elnöke jogszerűen adta ki.
A másodfokú bíróság a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos, fentiekkel ellentétes álláspontjánál fogva nem vizsgálta a felperes fellebbezésének a rendes felmondás nem valós és nem okszerű indokára vonatkozó elsőfokú ítéletet vitató előadását.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot - a rendes felmondás indokaira vonatkozó felperesi fellebbezés elbírálása végett - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.446/2005. sz.)