BH 2006.10.342

Haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül való lemondás ajándékozási illeték fizetési kötelezettség alá esik [1990. évi XCIII. tv. 11. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperesek közös tulajdonában állt a P.515. hrsz.-ú, a P., Szabadság u. 9. szám alatti, belterületi, lakóházzal beépített ingatlan, melyet K. M. és K. M.-né holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A felperesek 2002. április 19-én adásvételi szerződést kötöttek, melynek 2. pontjában rögzítették, hogy a haszonélvezők a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogukról ellenérték nélkül lemondanak.
Az adásvételi szerződés alapján a megyei illetékhivatal a 2003. ...

BH 2006.10.342 Haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül való lemondás ajándékozási illeték fizetési kötelezettség alá esik [1990. évi XCIII. tv. 11. §].
A felperesek közös tulajdonában állt a P.515. hrsz.-ú, a P., Szabadság u. 9. szám alatti, belterületi, lakóházzal beépített ingatlan, melyet K. M. és K. M.-né holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A felperesek 2002. április 19-én adásvételi szerződést kötöttek, melynek 2. pontjában rögzítették, hogy a haszonélvezők a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogukról ellenérték nélkül lemondanak.
Az adásvételi szerződés alapján a megyei illetékhivatal a 2003. március 10-én kelt fizetési meghagyásaival a felpereseket külön-külön 14 300 forint ajándékozási illeték megfizetésére kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2003. november 5-én kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata és megváltoztatása iránt. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a haszonélvezet vagyoni értékű jognak minősül és a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás ajándékozási illeték fizetési kötelezettség alá esik az Itv. 11. § (1) bekezdése c) pontja alapján. Az ajándékozási illeték olyan ingyenes vagyoni előny szerzése után kerül kiszabásra, amit az ajándékozó saját vagyona rovására juttat. A perbeli esetben a holtig tartó haszonélvezeti jogról történő ellenérték nélküli lemondással, a felperesek vagyoni értékű joggal nem terhelt tulajdont értékesíthettek, az ezért járó teljes ellenérték őket illette meg, így az ajándékozási illeték fizetési kötelezettségük fennállt, az alperes jogszerű határozatot hozott.
A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Rendkívüli jogorvoslati kérelmükben arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet ellentétes az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontjával. Kérték a jogerős ítélet megváltoztatását, keresetük szerinti ítélet hozatalát. Álláspontjuk szerint ajándékozási illeték kiszabásának nem volt helye, a feleket ajándékozási szándék nem vezette. A haszonélvezőknek a haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül történő lemondásra vonatkozó nyilatkozata nem az eladóknál eredményezett többletszerzést, hanem a vevőnél. Az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel utasította el kereseti kérelmüket.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a felvetett jogkérdésben helytállóan foglalt állást, ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt. Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy a haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül történt lemondás esetén az eladóknál jelentkezik olyan vagyoni előny, amely ajándékozási illeték fizetési kötelezettség alá esik. A haszonélvező a haszonélvezeti jogáról (ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül) lemondhat, illetve az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelten is elidegeníthető, ez utóbbi esetben az elérhető vételár lényegesen kevesebb, mint tehermentes értékesítés esetén. Amennyiben a haszonélvező ellenértékre igényt tart, a tulajdonosok részéről ajándékozási illeték fizetési kötelezettség fel sem merül vagyoni előnyszerzés hiányában. Amennyiben a vagyonértékű jogról ellenérték nélkül történik a lemondás, az ingatlan tehermentesen, teljes piaci árat elérő ellenérték fejében értékesíthető és a befolyó vételár az eladó tulajdonosokat illeti. Ebben az esetben az eladóknál "gazdagodás", a teher ellenértékének megfelelő vagyoni előny megállapítható, így az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékfizetési kötelezettség fennáll.
Mindezek alapján a jogerős ítélet törvényes és megalapozott, nem sérti az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontját, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.063/2005. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.