adozona.hu
BH 2006.10.330
BH 2006.10.330
A kérelmező megfelelően valószínűsíti - a Gt. 172. § (3) bekezdése összeférhetetlenségi szabályának a megsértésére alapított - törvényességi felügyeleti eljárás megindításához fűződő jogi érdekét azzal, hogy a közte és a társaság közötti peres eljárásban a cég képviselőjének a személyét tisztáznia kell [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 172. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 17. § (4) bek., 52. § (1) bek. d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a 2004. július 8-án érkezett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva előadta, a kérelmezett egyetlen tagja a szintén egyszemélyes M. H. Lmt. Írországban bejegyzett társaság. A kérelmezett egyetlen ügyvezetője H. P., aki egyben az ír társaság egyedüli vezető tisztségviselője. A kérelmezett, tehát a gazdasági társaságokról ...
BH 2006.10.330 A kérelmező megfelelően valószínűsíti - a Gt. 172. § (3) bekezdése összeférhetetlenségi szabályának a megsértésére alapított - törvényességi felügyeleti eljárás megindításához fűződő jogi érdekét azzal, hogy a közte és a társaság közötti peres eljárásban a cég képviselőjének a személyét tisztáznia kell [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 172. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 17. § (4) bek., 52. § (1) bek. d) pont].
A kérelmező a 2004. július 8-án érkezett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva előadta, a kérelmezett egyetlen tagja a szintén egyszemélyes M. H. Lmt. Írországban bejegyzett társaság. A kérelmezett egyetlen ügyvezetője H. P., aki egyben az ír társaság egyedüli vezető tisztségviselője. A kérelmezett, tehát a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 172. §-ának (2) bekezdésébe [helyesen: 172. § (3) bekezdése] ütközően működik. Előadta, a kérelmezettel perben áll, így jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához.A kérelmezett az eljárás során csatolta az azt igazoló okiratot, mely szerint H. P. nem vezető tisztségviselője a cégnek, mivel megbízatása 2004. május 18-ával megszűnt, a kérelmezett 2004. július 9-ével kétszemélyes társasággá változott, ez a cégjegyzékbe bejegyzésre került.
A kérelmező 2004. május 15-én érkeztetett 8. sorszámú beadványában a kérelmét fenntartotta. Előadta, a kérelmezett ugyan időközben kétszemélyes társasággá vált, ennek ellenére a H. P. újraválasztásáról, valamint az új vezető tisztségviselő megválasztásáról nem taggyűlésen döntöttek, hanem a volt egyedüli tulajdonos alapítói határozattal.
A cégbíróság 2004. november 11-én kelt végzésében a törvényességi felügyeleti eljárást befejezetté nyilvánította. Végzése indokolásában arra hivatkozott, hogy a Gt. 172. §-ának (3) bekezdésébe ütköző törvénysértő állapot megszűnt, ezért törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására nincs szükség.
A kérelmező fellebbezése alapján a másodfokú bíróság 2005. február 24-én kelt végzésében az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet hivatalból elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, önmagában az, hogy a kérelmező és a kérelmezett között perek vannak folyamatban, a kérelmezőnek a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét nem valószínűsíti [Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pont]. A kérelmezett képviselőinek esetleges szabálytalan megválasztása, összeférhetetlensége a kérelmező céggel szemben hatálytalan. Emiatt a kérelmezőt a kérelmezettel szemben folyó peres eljárásokban hátrány nem érheti, figyelemmel a Ctv. 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra.
A kérelmező 2005. július 2-án benyújtott felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzésnek az elsőfokú bíróság határozatára kiterjedően történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását indítványozta. Kifejtette, a jogerős végzés a Ctv. 17. §-ának (4) bekezdésébe ütközik, hiszen ez a rendelkezés csak olyan harmadik személyt véd, aki nem tud a kinevezéssel kapcsolatos jogszabálysértésről. Ebből kifolyólag a kérelmező jogi érdekeit érinti az alperesnél fennálló törvénysértő helyzet, a kérelmező alapvető érdeke, tisztázódjék ki a kérelmezett jogszerű képviselője, hogy a kérelmező és a kérelmezett között folyó perekben egyértelműen lehessen tudni, ki jogosult a kérelmezett nevében jognyilatkozatot jogszerűen tenni.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pontja értelmében törvényességi felügyeleti eljárást többek között az a személy kezdeményezheti, "aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti." A Legfelsőbb Bíróság kialakult és egységes gyakorlata szerint a Ctv. 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján többek között az minősül a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésében jogilag érdekeltnek, akinek a jogvita mikénti eldöntése a társaság működésével összefüggésben a kérelmező élet- és jogviszonyait befolyásolni tudja (Cgf. VII. 31.716/2002/4.). A kérelmező által hivatkozott és igazolt, közte és a kérelmezett között folyamatban levő peres eljárások a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a fenti bírói gyakorlatnak megfelelő jogi érdeket valószínűsíti. A kérelmezőnek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a peres eljárásokban a vele szemben ellenérdekű fél képviseletére jogosult személye tisztázva legyen, figyelemmel a Ctv. 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra. A Ctv. 17. §-ának (4) bekezdése értelmében ugyanis: ha "a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, a képviselő megválasztásával, vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. Ellenkező esetben a harmadik személlyel szemben a cég felel a jogellenes megválasztással, vagy kinevezéssel esetlegesen okozott kárért." Ilyen jogszabályi rendelkezés mellett a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a kérelmező a bírói gyakorlatnak megfelelően jogi érdekét kellően valószínűsítette.
A kérelmező 2004. július 8-án benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmében kizárólag azt adta elő, hogy a kérelmezett a Gt. 172. § (2) bekezdésében - helyesen (3) bekezdésében - foglaltakba ütközően működik. A hivatkozott rendelkezés szerint: "ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az egyszemélyes társaság, és - ha a 171. § (1) bekezdésében meghatározott tag gazdálkodó szervezet - e gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja." A törvényességi felügyeleti kérelemben hivatkozott jogszabálysértés legkésőbb 2004. július 7-ével kiküszöbölésre került azáltal, hogy a kérelmezett kétszemélyes társasággá vált. Így a hivatkozott Gt. rendelkezésben szereplő összeférhetetlenségi rendelkezés nem irányadó a kérelmezett vonatkozásában. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - annak indokolását - találta helytállónak.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.190/2005. sz.)