adozona.hu
BH+ 2006.10.475
BH+ 2006.10.475
A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések miatt bírság megfizetésére kötelező határozat ellen a részvényesnek nincs kereshetőségi joga [2001. évi CXX. tv. 68. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a 2003. október 20. napján meghozott határozatában megállapította, hogy a beavatkozó a B. U. H. Rt. tekintetében a 2003. szeptember 5. napján megkötött részvényvásárlási szerződéssel 93,2%-os mértékű befolyással rendelkezik. Megállapította, hogy a beavatkozó, amikor a B.-gal szerződésre lépett megsértette a nyilvános részvénytársaságban való befolyásszerzésre vonatkozó, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 68. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat és e...
BH+ 2006.10.475 A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések miatt bírság megfizetésére kötelező határozat ellen a részvényesnek nincs kereshetőségi joga [2001. évi CXX. tv. 68. §]
Az alperes a 2003. október 20. napján meghozott határozatában megállapította, hogy a beavatkozó a B. U. H. Rt. tekintetében a 2003. szeptember 5. napján megkötött részvényvásárlási szerződéssel 93,2%-os mértékű befolyással rendelkezik. Megállapította, hogy a beavatkozó, amikor a B.-gal szerződésre lépett megsértette a nyilvános részvénytársaságban való befolyásszerzésre vonatkozó, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 68. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat és ezért a beavatkozót 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a vételi ajánlat nem veszítette érvényét, a befolyásszerzés legalizálása megtörtént.A felperes keresetében kérte az alperesi határozat bírság megfizetésére kötelező rendelkezésének - alacsony összege miatti - hatályon kívül helyezését, valamint a Tpt. 77. §-ban foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. Álláspontja szerint kereshetőségi joga fennáll, mivel 2002. augusztus 9-től letétben tart 1 db B. elsőbbségi részvényt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-ának (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes a lefolytatott közigazgatási eljárásban nem volt ügyfél. A felülvizsgált eljárás egy hivatalból megindult eljárás volt, melyben az alperes az alperesi beavatkozó 2003. szeptember 5-i részvény adásvételi szerződésének tartalmát vizsgálta a befolyásszerzés szabályainak érvényesülése tükrében. Az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította továbbá a bíróság, hogy a felperes perbeli legitimációval nem rendelkezett, a perbeli határozat közvetlen érdekeltje az alperesi beavatkozó volt, amely azonban nem támadta a közigazgatási határozatot. A bíróság álláspontja szerint a felperesnek nem áll fenn közvetlen érdekeltsége a határozat rendelkezéseihez, mivel a kötelezés közvetlenül nem érinti.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását.
Álláspontja szerint az Áe. 3. §-ának (4) bekezdése, 72. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítható, hogy a közigazgatási szerv határozata elleni keresetindításra mindazok jogosultak, akiknek az ügy a jogát, vagy jogos érdekét érinti (ügyfél), vagy a határozat miatt törvényes érdekeikben sérelmet szenvedtek. Alapvető eljárásjogi szabály, hogy a határozat alapját képező ügy tárgya az, amely az államigazgatási eljárás kapcsán érvényesíthető jogokat keletkezteti. A felperes álláspontja szerint a Tpt. 68-78. §-aiban lefektetett kisbefektető védelmi rendelkezések okán a befolyásszerzés céltársaságának kisrészvényese közvetlen jogi érdekeltséggel rendelkezik. Az Áe. 3. § (4) bekezdéséből megállapítható, hogy az ügyfél jogi fogalmának kielégítéséhez nem feltétel, hogy az ezen státusz elismerését igénylő fél az eljárásban részt vegyen, vagy annak során reá ténylegesen jogot vagy kötelezettséget állapítsanak meg. Az Áe. az ügyfél részére biztosított jogok gyakorolhatóságához nem írja elő a határozatban történő nevesítés feltételét sem. A felperes álláspontja szerint részvényesi minősége és annak jogi kihatásai megalapozzák az alperes befolyásszerzési és vételi ajánlati tárgyú eljárásaiban hozott határozatai viszonylatában a legmagasabb, ügyféli jogi státuszát, ám a közvetlen törvényes érdeke - tehát kereshetőségi joga - mindenképpen fennáll, így jelen ügyben is jogosult volt pert kezdeményezni az alperes határozata ellen.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kfv.E.37.075/2005/2. számú végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték, mindenben osztva az ítéletben kifejtett jogi álláspontot.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból a felperes kereshetőségi jogára vonatkozóan levont jogi következtetése is érdemben helytálló volt.
A felülvizsgálat kapcsán a Legfelsőbb Bíróságnak is abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes rendelkezik-e perbeli legitimációval az alperesi határozat felülvizsgálata tekintetében.
Az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól. A Pp. 327. §-ának (1) bekezdése e rendelkezéssel összhangban mondja ki, hogy a közigazgatási per indítására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti.
A Legfelsőbb Bíróság a kereshetőségi joggal összefüggésben az alábbiakra kíván rámutatni:
A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a kereshetőségi jog alapjául szolgáló törvényes érdeket konkrétan, az adott közigazgatási jogviszonyban vizsgálja és közvetlen érdekeltséget kíván meg. A jog társadalmi rendeltetésével ellentétes hatást váltana ki ugyanis a kereshetőségi jogban megnyilvánuló törvényes érdekeltség kereteinek parttalan kiterjesztése. Joggal való visszaéléshez vezetne számos közigazgatási eljárásában olyan személyek számára is keresetindítási jogot engedni, akik/amelyek az alapul szolgáló közigazgatási ügyben közvetlen törvényes érdekeltséggel nem rendelkeznek, nem érintettek, a közigazgatási jogviszonynak nem alanyai, érintettségüket távoli - egyéb jogi úton is megvédhető - gazdasági vagy más érdekekre alapozzák.
Közigazgatási ügyben kereshetőségi jogot nem csak az ügyféli jogállás, vagy a fél jogának az ügyfél általi érintettsége, hanem a törvényes érdek jelentkezése is keletkeztethet. E perben, melyben a felperes részvényesként kérte az alperes befolyásszerzéssel kapcsolatos ügyben indított közigazgatási eljárásban hozott határozatának bírósági felülvizsgálatát, mindenekelőtt azt kellett eldönteni, hogy egy részvényesnek van-e olyan törvényes érdeke vagy jogi érintettsége, amely perbeli legitimációját megalapozza.
A perbeli eljárásban az alperes a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárás felfüggesztése mellett azt állapította meg határozatában, hogy a beavatkozó megsértette a Tpt. 68. §-ának (1) bekezdését, és a beavatkozót bírság megfizetésére kötelezte. Ezen eljárásban a beavatkozó és az alperes között közigazgatási jogviszony jött létre, melyben a beavatkozó a közigazgatási ügy ügyfelének minősül. Az alperes ezen felülvizsgálni kért határozata, de még a jóváhagyást megadó vagy megtagadó határozat sem keletkeztet - amint a Legfelsőbb Bíróság kifejtette Kfv.III.37.289/2004/10. számú ítéletének indokolásában - az eljárás ügyfelén kívül másra nézve közvetlenül jogot vagy kötelezettséget, valamint törvényes érdeket. A felülvizsgálni kért alperesi határozat címzettje a beavatkozó; a határozat a felperesre, mint a tőkepiac egy szereplőjére csak áttételesen, a vételi ajánlat elfogadása esetén lehet kihatással, azonban közvetlen érdekeltséget maga az alperesi határozat nem hoz létre.
Az alperes hatósági jogkörébe tartozó felügyelet gyakorlása nem alapozza meg általában részvényesi jogon az érdekeltséget még akkor sem, ha a jóváhagyott vételi ajánlat következtében a kisrészvényesek tekintetében vételi jog keletkezhet. Ezt a vételi jogot ugyanis nem az alperes határozata, hanem az elfogadó nyilatkozattal megvalósuló befolyásszerzés teremti meg. Az ajánlat és annak elfogadása azonban olyan polgári jogi jellegű ügylet, amely az ajánlat előzetes jóváhagyására irányuló közigazgatási eljárásban közvetlen érdekeltséget, a felperes jogának érintettségét, így perindítási jogosultságát sem teremti meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.III.37.075/2005.)