adozona.hu
BH+ 2006.9.399
BH+ 2006.9.399
A kötelező felelősségbiztosítási szerződés alapján igényt érvényesítő károsultnak kell bizonyítani, hogy általános forgalmi adót is magába foglaló javítási költsége keletkezett [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 43. §; 171/2000. (X. 13.) Korm. r. 1. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 234 325 forintot és kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Megállapította, hogy a felperes a tulajdonát képező gépkocsival idegenhibás balesetet szenvedett. Az alperes mint a károkozó gépjármű kötelező felelősségbiztosítója a felperes 3 978 325 forint kárából 3 744 000 forintot megtérített. A bíróság nem fogadta el az alperes védekezését, amely szerint a...
BH+ 2006.9.399 A kötelező felelősségbiztosítási szerződés alapján igényt érvényesítő károsultnak kell bizonyítani, hogy általános forgalmi adót is magába foglaló javítási költsége keletkezett [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 43. §; 171/2000. (X. 13.) Korm. r. 1. §].
Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 234 325 forintot és kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.Megállapította, hogy a felperes a tulajdonát képező gépkocsival idegenhibás balesetet szenvedett. Az alperes mint a károkozó gépjármű kötelező felelősségbiztosítója a felperes 3 978 325 forint kárából 3 744 000 forintot megtérített. A bíróság nem fogadta el az alperes védekezését, amely szerint a felperest nem illeti meg a kártérítési összeg általános forgalmi adója.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel az elsőfokú ítélet indokait azzal egészítette ki, hogy a felek a német jog alkalmazására nem terjesztettek elő indítványt. A perbeli esetben a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet alapján is a magyar jogot kellett alkalmazni.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes kifejtette, hogy a nem számlázott, tehát általános forgalmi adó fizetéssel nem járó javítás áfa vonzatát a felperes az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontja 4. §-a, 43. § (1) bekezdése alapján jogszerűen nem igényelheti. Az általános forgalmi adó ugyanis nem a felmerült kár, hanem a költség kategóriájába tartozik, felmerülését pedig a felperesnek számlával kellett volna igazolnia. Mivel az igazságügyi gépjárműszakértő a nettó javítási költséget 2 627 460 forintban határozta meg, az 1 116 540 forint általános forgalmi adó a felperest nem illeti meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes a kötelező felelősségbiztosítás alapján azokat a károkat köteles megtéríteni, amelyeket a biztosításában álló gépjármű üzemeltetésével okozott [171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. §]. A károsult felperes a Ptk. 355. § (4) bekezdése értelmében a vagyonában beállt értékcsökkenésre, az esetlegesen elmaradt vagyoni előnyre, illetve a hátrány kiküszöböléséhez szükséges kárpótlásra, továbbá költsége megtérítésére tarthat igényt ezen a címen. Az őt ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költség megtérítése körében a károsult a szakszervíz által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos költségei megtérítését igényelheti. E költségekről a szakszervíz számlát állít ki, amelynek az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontja, 43. § (1) bekezdése alapján tartalmaznia kell a javítási költségre felszámított általános forgalmi adó összegét is. A számla kiállításával az adóalanynak adóbefizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben. Ezt hárítja át a károsultra, akinél az áfa összege a javítás költségének részeként jelentkezik.
Adott esetben az alperes vitatta, hogy az általános forgalmi adó összege a gépkocsi javítása során kárként felmerült. A kártérítési perek általános bizonyítási szabályai szerint a felperesnek kellett volna a perben bizonyítani kárának az összegét. Javítási számlát azonban nem csatolt, így a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján nem bizonyította, hogy általános forgalmi adó befizetés történt, melynek áthárított összege nála kárként jelentkezett.
Mivel az alperes a perben viszontkeresetet nem terjesztett elő, a felülvizsgálati kérelemben írottaktól eltérően az általános forgalmi adófizetéssel kapcsolatban kialakult jogvitát a felülvizsgálati eljárásban is csak a kereset korlátai között lehetett elbírálni.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír.Pfv.VIII.21.358/2005.)