adozona.hu
BH 2006.9.295
BH 2006.9.295
A kft. ügyvezetője köteles a cégbíróságnak bejelenteni és hitelintézeti igazolással igazolni, ha a pénzbetétek befizetése megtörtént - A bejelentési kötelezettség teljesítését az egyszerűsítet éves beszámoló megküldése nem pótolja [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 127. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) mellékletének II/1/d) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2002. december 18-án kelt társasági szerződés szerint a D. Könyvvizsgáló, Számviteli Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely kizárólag készpénzből áll. A társasági szerződés 5. pontja szerint "a tagok törzsbetétjük felét a társasági szerződés aláírásával egyidejűleg, a fennmaradó részt egy éven belül bocsátják a társaság rendelkezésére". A bejegyzési eljárás során csatolt hitelintézeti igazolás 1 000 000 Ft befizetését igazolta. A D. Kft. 2004. június 9-én ...
BH 2006.9.295 A kft. ügyvezetője köteles a cégbíróságnak bejelenteni és hitelintézeti igazolással igazolni, ha a pénzbetétek befizetése megtörtént - A bejelentési kötelezettség teljesítését az egyszerűsítet éves beszámoló megküldése nem pótolja [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 127. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) mellékletének II/1/d) pontja].
A 2002. december 18-án kelt társasági szerződés szerint a D. Könyvvizsgáló, Számviteli Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely kizárólag készpénzből áll. A társasági szerződés 5. pontja szerint "a tagok törzsbetétjük felét a társasági szerződés aláírásával egyidejűleg, a fennmaradó részt egy éven belül bocsátják a társaság rendelkezésére". A bejegyzési eljárás során csatolt hitelintézeti igazolás 1 000 000 Ft befizetését igazolta. A D. Kft. 2004. június 9-én benyújtotta egyszerűsített éves beszámolóját, melynek 22. sora szerint a jegyzett, de még be nem fizetett tőke rovatban nincs összeg feltüntetve. Az egyszerűsített beszámoló kiegészítő melléklete 2.12.7. pontjánál az alábbiak olvashatók "az alakuláskor a társaság 3000 eFt jegyzett tőkével rendelkezett, melyből a jegyzett, de még be nem fizetett tőkerész 0 eFt volt. 2003. év folyamán a jegyzett tőke teljes egészében befizetésre került."A Fővárosi Főügyészség 2004. július 30-án törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte a kft. kötelezését arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 127. §-a szerint igazolja a törzstőke befizetett voltát.
Az elsőfokú bíróság 2004. augusztus 3-án kelt végzésével a Fővárosi Főügyészség törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét megküldte a kérelmezettnek, egyben felhívta, hogy csatolja be tagonkénti részletezéssel a törzstőke további 50%-ának befizetését igazoló pénzintézeti igazolást.
A végzés "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az elsőfokú bírósághoz.
Az elsőfokú bíróság 2004. november 18-án kelt végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Kifejtette, a kérelmezett által becsatolt mérlegből megállapította, hogy a társaságnak nincs be nem fizetett törzsbetéte, az ügyvezető a Gt. 127. §-a szerinti bejelentési kötelezettségének a mérleg benyújtásával eleget tett.
A másodfokú bíróság 2005. május 10-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kifejtette, nem fogadja el a kérelmező fellebbezésben előadott álláspontját, mely szerint a Gt. 127. §-a során a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásáról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) mellékletének II/1/b) pontját alkalmazva csatolni kell a törzstőke befizetésére vonatkozó hitelintézeti igazolást. A Gt. 127. §-a szerinti bejelentési kötelezettség nem azonos a változásbejelentési kötelezettséggel, a Gt. 127. §-a nem határozza meg a bejelentés lehetséges formáját, módját és azt sem, hogy ez a bejelentés külön okiratban, vagy az éves pénzügyi beszámoló benyújtásával teljesíthető-e. Ebből megállapíthatóan jogszabálysértés nem áll fenn, így a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogszabálysértést nem állapított meg a másodfokú bíróság sem.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatállyal és a céggel szemben intézkedés alkalmazását. Kifejtette a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 35. § (2), (3) és (8) bekezdéséből következően a mérleg nem alkalmas annak igazolására, hogy minden egyes pénzbetétfizetési kötele-
zettségnek minden egyes tag maradéktalanul eleget tett-e,
a hátralékos törzstőke fedezetét a cég saját tőkéje is biztosíthatja. A Gt. 127. §-a a cégbejegyzésig be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módjára a befizetés igazolására nem tartalmaz speciális rendelkezést, így a cégbejegyzést követően történő befizetéseket ugyanúgy kell igazolni, mint azt a Ctv. a bejegyzési eljárás során előírja, vagyis hitelintézeti igazolással. A kérelmező hivatkozott továbbá felülvizsgálati kérelmében a Gt. 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint megszűnik annak a tagnak a tagsági viszonya, aki hátralékos tőkefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a 152. § (2) bekezdésére, mely szerint össze kell hívni a taggyűlést a minimum törzstőke hiánya esetén és a kft. átalakulásáról kell dönteni.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelmet fenntartotta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelmét kiegészítette azzal, hogy a cégbejegyzést követően befizetendő pénzbetétek befizetésének módját a társasági szerződésnek kell tartalmaznia, mivel erre vonatkozó speciális rendelkezés a társasági szerződésben nincs, a hátralékos pénzbetétek befizetésének igazolására csakis pénzintézeti igazolás szolgálhat.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a jogerős végzés jogszabálysértő.
A Gt. 127. §-a szerint a társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni, annak megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnál bejelenteni. A Gt. tehát a 127. §-ban bejelentési kötelezettséget ír elő a kft. ügyvezetője számára és ahogy arra a másodfokú bíróság is helyesen rámutatott, nem változásbejegyzési kérelem előterjesztési kötelezettséget. A hivatkozott § meghatározza a kötelezettség teljesítésének időpontját is, a teljes törzstőke befizetésekor válik a bejelentés teljesítendővé, figyelemmel a 127. §-ban, illetve a Gt. 7. §-ában írtakra. A 127. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségnek tehát a fentiekből következően a kérelmezett ügyvezetője nem tett időben eleget. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében szereplő megállapítás szerint, már 2003. évben terhelte az ügyvezetőt a Gt. 127. §-a szerinti bejelentési kötelezettség.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az egyszerűsített beszámoló nemcsak benyújtásának időpontja miatt nem alkalmas a Gt. 127. §-a szerinti bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésére, hanem annak alakjára, tartalmára tekintettel sem. A Gt. 127. §-a egyértelműen ügyvezetői bejelentést ír elő, mely követelménynek az egyszerűsített beszámoló megküldése nem felel meg. Tartalmilag pedig a Legfelsőbb Bíróság rámutat a következőre. A Gt. 127. §-a ahogy arra a másodfokú bíróság is hivatkozott, nem rendezi, hogy az ügyvezető a bejelentés során a törzstőke befizetett voltát igazolni köteles-e, illetve milyen okirattal. A Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 32.092/2001/2. számú határozatában azonban kifejtette, amennyiben a társasági szerződésben speciális rendelkezés a bejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett törzsbetétek befizetésének módja vonatkozásában nincs, a bejegyzési kérelem benyújtását követő befizetéseket a Ctv. melléklet II/1/d) pontja szerinti okirattal, vagyis hitelintézeti igazolással kell igazolni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el az első- és másodfokú bíróság jogi álláspontját. Ezért a jogerős végzést, az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak kell döntenie a jogsértéssel arányban álló törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásáról, figyelembe véve az eset összes körülményeit és a jelen határozatban kifejtetteket.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a rendelkező rész szerinti döntését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hozta meg.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.270/2005. sz.)